Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-08-31 / 525. szám

3.oldal 1974. augusztus 31.MENORA A MIRAGE.BOTRÁNY Izraelnek nagy körültekintéssel kell kezelni az ügyet Mintegy 15 millió francia tölti a nyarat az idén a vi­lág különböző részein vagy a francia tengerpartokon. Au­gusztusban minden évben megbénul a gazdasági élet Franciaországban. A lapok minimálisra csökkentik terje­delmüket ebben az időszak­ban, mintha háború volna. A francia kormány — elődei ha­gyományait követve — fel­használja a nagy szabadság­időt arra, hogy emelje a hi­vatalosan megszabott árakat. Pontosan a nagy szabadság­­idő kezdetén két nagy szo­ciális megmozdulás volt ész­lelhető. Az egyik a földműve­sek részéről történt, akik el­torlaszolták azokat a fő or­szágutakat, melyeken autók milliói tették meg az utat a tengerpart irányába vagy kül­földre — részben azért, hogy ismertessék álláspontjukat, részben pedig hogy akadályoz­zák azoknak a teherautóknak útját, melyek importált élel­miszereket szállitanak.A kor­mány gyorsan meghátrált a parasztok követelései elöl, és különféle kedvezményeket biz­tosított számukra — a Közös Piac szabályzatainak megke­rülésével. A másik megmozdulás a börtönökben történt, amelyek­ben több lázadásra került sor. Ezek a fegyenclázadások sú­lyos károkat okoztak az ál­lamnak, és a börtönőrök sztrájkjához vezettek. Az u­­tóbbiak megriadtak a fegyen­­cektől, mert az a veszély fe­nyegetett, hogy túsznak sze­dik őket. A kormány gyorsan felemelte a fegyörök fizeté­sét és javította munkafelté­teleiket. A napokban már megnyugo­dott ez a két megmozdulás. Lecsillapodásuk azonban na­gyon sokba került a francia kormánynak. LÉTEZTEK-E FELTÉTELEK ? Ilyen súlyos belső helyzet mellett a francia kormánynak — mely Párizsban maradt,mi­közben a lakosok a tengerpar­tokon,' a hegyekben vagy kül­földön üdülnek — egyszerre váratlan külpolitikai problé­mával is meg kell küzdenie, ez pedig a Mirage-Ugy. Az eset akkor robbant ki, amikor az egyiptomi külügyminiszter párizsi látogatása idején ki­derült, hogy Egyiptom a jom­­kipuri háború alatt 108 olyan Mirage-t vetett harcba, ame­lyet a franciák szállítottak Líbiának.-Valamennyi francia lap azt hangoztatta, hogy Líbia meg­szegte a francia kormánynak tett Ígéretét, hogy nem hasz­nálja fel ezeket a gépeket Izrael ellen. Csakhogy ez a beállítás nem egészen fedi a valóságot. A franciák ugyanis nem tudták pontosan megha­tározni, melyek voltak azok a "szigorú feltételek“, me­lyekhez a gépek eladását kö­tötték. Annak ellenére, hogy miniszterek és magasrangú állami hivatalnokok állandóan ezeket a feltételeket hangoz­tatták, kétséges, hogy azok egyáltalán léteztek-e a va­lóságban. S ami méginkább kétséges, hozzájárultak-e e­­zekhez a feltételekhez — a­­mennylben voltak — a líbia­iak? Tény, hogy az izráeli ve­zetők állandóan azt hangoz­tatták: a francia Mirage-okat ott használják fel, ahol akar­ják, beleértve — és főleg — Izráel elleni alkalmazásukat. A franciák most már beis­merik, hogy ’’Líbia megszeg­te a feltételeket“, közben a­­zonban megfeledkeznek arról, hogy a francia kormány sem­mit sem tett akkor, amikor az izráeliek, még a jom-ki­­puri háború idején, tudomá­sukra hozták a Mir age-ok be­vetését és tiltakoztak ellene. Párizs akkor azt hangoz­tatta, hogy ’’megérdeklődte“ a dolgot Kairóban és Tripo­­liban, ahol cáfolták a Mírage­­ok bevetését, és Franciaor­szág a maga részéről hitelt ad ennek. Most, amikor a Szádát és Gádáfi hivatalos levélváltásá­ból kiderül, hogy a Mirage­­ok valóban bevetésre kerültek Egyiptom részéről — mindez pedig az egyiptomi külügymi­niszter párizsi látogatása i­­dején —, Franciaország mit sem tesz, hogy felelősségre vonja Kairót. A TÚLZOTT ERÉLY CSAK Arthat Ezen túlmenően az új fran­cia kormány és az új állam­elnök nem érzi’’bűnösnek ma­ÍZ ARAMCO IZRAEL-ELIEHES KAMPÁNYT INDÍTOTT AMERIKÁBAN Washington. — 1973 májusá­ban az Arabian American Oil Co. ( Aramco olajtársaság) és amerikai tulajdonosai, Fej­szál, Szaudi Arábia királya utasítására széleskörű pro­paganda kampányba fogott, hogy "felhígítsa" a támoga­tást, amelyet Izráel élvez az Egyesült Államok részéről. Erre a konklúzióra jutott a multinacionális iparvállala­tok tevékenységét vizsgáló szenátusi albizottság egy hét hónapon át tartó vizsgálat u­­tán, amely azt akarta kiderí­teni, milyen hatást gyakorolt az Aramco és négy amerikai részvényese — Exxon, Mobil, Standard Oil of California (SoCal) és Texaco— az E- gyesült Államok külpolitikájá­ra. " A társaságok követték e­­zeket az utasításokat és Jelen­tést tettek aktivitásaikról a ki­rálynak", mondotta Frank Church szenátor, az albizott­ság elnöke, aki közzétette a vizsgálat megállapításait. Erőfeszítéseik pillérfe­je" — mondotta Church — egy Nixon elnökhöz intézett közös memorandum volt, a­­melyet a társaságok vezéri­gazgatói október 12-én pos­táztak. Ez hat nappal azután történt, hogy Egyiptom és Szíria megtámadta Izráelt és hat nappal azelőtt, hogy az a­­rab államok érvénybe lép­tették az olaj-embargót. A vezérigazgatók figyel­meztették Nixon elnököt, hogy " minden olyan akció, amely az Egyesült Államok kormá­nya részéről ebben az időben Izráelnek nyújtott hadisegély fokozására vezet, válságos és kedvezőtlen hatással lesz a mérsékelt arab olajtermelő államokkal való kapcsolata­inkra". Jerome Levison, a szená­tusi albizottság egyik tagja közölte, hogy bár az ameri­kai politika barátságosabb lett az arabok iránt, a vizs­gálát nem talált bizonyíté­kot arra nézve, hogy ezt a változást az olajtársaságok közbenjárása Idézte volna elő. Church szenátor hangsúlyoz­ta, főleg azért tette közzé az albizottság konklúzióit, hadd tudja meg a nagyközönség, " hogy az olajtársaságok mi­lyen mértékben túszai a szau­­diknak, mennyire kénytelenek mindig rendelkezésükre és szolgálatukra állni". Az albizottság sokszáz dosz­­sziét tanulmányozott át, ame­lyeket részben a So-Col szol­gáltatott be bírósági rendelet­re. A dokumentumok között vannak a társaságok főtiszt­­viselőinek eskü alatt tett val­lomásai, akik eleinte megpró­bálták obstruálni az albizott­ság vizsgálatát. Az egyik dokumentumból — egy távirat, amelyet az Aram­co röviddel az októberi hábo­rú kitörése után kapott James Akinstől, az Egyesült Államok szaudi-arábiai nagykövetétől — egy magasrangú Aramco tisztviselőn keresztül " sür­gette, hogy a nagy amerikai konszernek és iparvállalatok vezetői értessék meg az ame­rikai kormány legmagasabb köreivel, hogy az olajkorlá­tozásokat nem fogják felol­dani mindaddig, amíg a po­litikai küzdelem nem rende­ződik az aí*ábok részére ki­elégítő módon". Más dokumentumokból ki­derül: a szaudi kormány tud­ta, hogy nem lesz képes e­­gyedül érvényre juttatni az embargót s ezért bizta Aram­­cora és tulajdonosaira az em­bargo ellenőrzését. Az Aram­co és társai teljes mértékben eleget tettek a szaudik kíván­ságainak, beleértve az Egye­sült Államok hadserege szá­mára rendelt olajszállítmá­nyok leállítását. HÍREK KUALA LUMPUR Kéthetes vakációról hazatérő­ben a délkinai tengervízbe zu­hant egy magánrepülő. A pi­lóta és az összes utas, mint­egy 15 ember, úgy tűnik, éle­tét vesztette. VAL d'OR QUEBEC 280,000 dollárt raboltak egy fegyveres őrizettel közlekedő teherautóból. A banditák me­nekülés közben lelőttek egy rendőrt, majd elszáguldottak. VÁMMENTES ikka csomagok FÖUGYNÖKSÉGE Kulonbozo cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszimk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK 18 RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Yz 10021 a. Phon« LEigh 5-3535 Igazgató: M. BRACK-REICH BEJÁRAT: IMS Second Avenue-röl TORONTO Angela Kondrak is nekivágott az Ontario tónak, de mind­össze másfél mérföldre a cél­tól kivették a vízből, mert ve­szélyben volt az élete. A 14 esztendős kislány még Így Is óriási sikert aratott, és leg­alább annyi ajándékot kapott, mint Cindy, a múlt hét hőse. BANGKOK Haza akar térni és vissza a­­karja perelni vagyonátNarong Kittikachorn, a tavaly állam­csínnyel hatalmától megfosz­tott thaiföldi elnök fia. Az el­kobzott vagyon, amely közfel­háborodást okozott annakide­jén, 24 millió dollárt ér. HIRDESSEN A MEN0RÁBAN gát“ azért, amelyet előző kor­mányok és államelnökök tet­tek. Franciaország most azt hangoztatja, hogy revízió alá veszi a fegyverexport politi­káját. így van némi remény­sugár azok számára, akik azt akarják hinni, hogy maradt még valami feladata az er­kölcsnek ezen a téren. De az­­hoz, hogy a franciák új feje­zetet nyissanak ebben a te­kintetben, még időre van szük­ség. Világos, hogy Francia­­országnak mindenekelőtt át kell tekintenie a nemzetközi helyzetet a fegyverkereskede­lem terén, mert nem lehet kizárólag Franciaországot vádolni kereskedelmi jellegű fegyverszállításokért, ha más államok ugyanezt cselekszik ugyanilyen lelkesedéssel. Ugyanakkor azonbanIzráel­­nek Is része van ebben a po­litikában. Feltűnt, hogy az Iz­raeli diplomácia micsoda diszkréciót tanúsít ebben az ügyben. Izráel köztudomás szerint eddig még semmiféle lépést sem tett a francia kül­ügyminisztériumnál. V aló­­szfnű, hogy Jeruzsálem biz­tosítani kívánja az új francia államelnöknek a kezdeménye­zést, mert választási hadjá­rata során azt a benyomást keltette, hogy szándékában van megjavítani a kapcsolatokat Izrael és Franciaország kö­zött. Mindez nem zárja ki a Franciaország és az arab ál­lamok közötti kapcsolatok fenntartását és továbbfejlesz­tését, különösen ha ez a nyu­gati szövetségesekkel, főleg pedig az Egyesült Államok­kal való együttműködés kere­tében Történik, minthogy az utóbbi most vezető szerepet visz a közelkeleti békeerőfe­szítések terén. Minden túlzott erélyű fi­gyelmeztetés vagy követélés Izráel részéről csak ronthat­na a helyzeten, mert zavar­hatná a franciák kialakulóban lévő határozatait és alkalmat adna bizonyos köröknek arra, hogy Izrael tudomására hoz­zák, miszerint Franciaország nem engedi, hogy mások befo­lyásolják határozatait. Izrael­nek ugyanis nemcsak barátai vannak Franciaországban.­­Számos magas állásban lévő ellensége is akad, aki kife­jezett arab-politikát követel Franciaországtól. A kőolaj­árak emelkedése — mint Is­meretes — súlyos gazdasági körülményeket teremtett Eu­rópában, és a mérleg nyelvét a petróleumban gazdag arab országok felé billentette. A • természeti kincsekben és e­­nergia-tartalékokban szegény Izráel számára rendkívül ne­héz lesz kifejezésre juttatni létezését és fontosságát az a­­dott körülmények között. Izráelnek nyugodt és kie­gyensúlyozott tárgyalást kell folytatnia a franciákkal a kö­zelkeleti békéről. Európa és Franciaország feladatáról eb­ben a vonatkozásban, és álta­lában arról, mi a legmegfe­lelőbb módja a Párizs és Je­ruzsálem közötti kapcsolatok helyrehozatalának. Izráel, mint mondottuk, nem rendelkezik természeti kin­csekkel, de képes együttműkö­dést tanúsítani Európával ke­reskedelmi, technológiai és kultúrális téren. ápp ezért Izráelnek a le­hető legóvatosabb módon kell kezelnie a Mlrage-Ugyet és megtalálnia a módot arra,hogy rugalmas formában álljon helyre az együttműködés Franciaországgal éaáltalában Nyugat-Európával. r/JT/AT/i Ozvegyasszony, férfiruha üzletébe KERES New York - Queensben, angolul beszélő, agilis JOCHANAS CARMEL HELYZETMAGYABÁZATÁ A MÓDSZER DIADALA Most, amikor a drámai amerikai elnökváltozás már né­hány héttel mögöttünk van, érdemes talán felülvizsgálni azt, ami történt. Nem az ügy politikai'és személyi oldaláról, ha­nem abból a szempontból, hogy miként fukcionáltak az ame­rikai alkotmányos intézmények ebben a példa nélküli hely­zetben, és hogy általában az amerikai módszer miként állta meg az erőpróbát. Nixon lemondása és Gerald Fordnak az elnöki méltóság­ba való beiktatása — az ügy minden tragikuma ellenére - egyedülálló lehetőség arra, hogy megállapítsuk: mennyire reális és milyen mértékben áll helyt a mai idők politikai hektikájában az amerikai alkotmány, az amerikai felfogás a kormányzásról. Ne felejtsük el, hogy az amerikai alkot­mány lényegében már közel kétszáz esztendős, es alapelvei mindezen idő alatt alig változtak. E kétszáz esztendő alatt a mostanihoz hasonló alkotmányos válság nem fordult elő. Világos, hogy Intézmények funkcionáló képességét csak nemvárt, szokatlan szituációkban lehet megállapítani, mert azt, hogy normális és csendes Időkben megteszik a feladatu­kat, a minimum, amit elvárhatunk tőlük. Gondoljuk csak el, hogy amikor az Egyesült Államok ala­pitól a tizennyolcadik század végén meghozták az amerikai alkotmányt, akkor az Egyesült Államok nem a világ legna­gyobb hatalma volt, hanem egy nemzetközileg nagyon cse­kély jelentőségű, éppen csak felszabadult gyarmat, messze a világ eseményeinek középpontjától. Az amerikai alkotmány atyjal tulajdonképpen nem ve­hettek példát semmiről. A tizennyolcadik század végén a világban az alkotmányos kormányzás még új fogalom volt. így az alkotmány megalkotói elsősorban elméleti alapokból Indultak ki, és nagyon Is komolyan vették Montesquieu taní­tásait a hatalom tényezőinek, a törvényhozó, a bírói és a végrehajtó hatalomnak az elválasztásáról. Ennek az elméletnek a jegyében született meg az ameri­kai elnök különleges hatalmi és jogi állása, amely lehető­vé teszi, hogy a Fehér Ház urának egészen más legyen a felfogása, mint a törvényhozó testületek, a szenátus és a kongresszus többségének. Az amerikai alkotmány megtervező! óriási fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az alkotmány összes szervei csak az előre meghatározott időpontokban legyenek meg­választhatok, és eleve kizárták azt a lehetőséget, hogy vál­ságokat előrehozott választások segítségével oldjanak meg. Ha például Angliában vagy Franciaországban tör­tént volna az amerikaihoz hasonló válság, akkor nyilván egy­szerűen feloszlatták volna a parlamentet és új választások segítségével oldották volna meg a problémát. Ez a lehető­ség nem állt az amerikaiak rendelkezésére. Az amerikai alkotmány megalkotásának e pillanatától kezdve nagy fontosságot, tulajdonított annak a kérdésnek, hogy mi történjék az esetben, ha egy amerikai elnök nem tudja befejezni azt a négy esztendős kádenclát, amelyre megválasztották. — így született meg az alelnöki méltóság. Az amerikai alelnök gyakorlatilag egy négy évre választott trónörökös, akinek jóformán az alkotmány semmi más feladatot nem ad, mint várni arra az eshetőségre, hogy hir­telen elnökké válhat. A gondoskodás azonban nem állt meg ennél a kérdésnél, bár több mint ötven esztendő telt el addig, amíg 1841-ben az első alelnök, John Tyler, elnökének halála miatt elnökké lé­pett elő. Arról Is gondoskodni akartak, hogyne legyen fenn­akadás abban az esetben sem, ha a választott elnökön kívül az alelnök Is eltűnik a porondról a négy év leforgása alatt. A kérdés teljesen elméletinek látszott, mert a kétszáz év alatt csaknem egy tucat alelnök lett elnökké, arra nem akadt e­­gyetlen példa sem, hogy ne lett volna az alelnök kéznél a döntő pillanatban. ^ Azt a kérdést, hogy ki jöhet sorra az elnöki szék betöl­tésére az elnök é3 az alelnök után, az amerikai törvényho­zók történelmük során több ízben eltérően szabályozták. Volt olyan Időszak, amikor a szenátus korelnöke lett az örökös, majd a külügyminiszter jogai mellett döntöttek. Roosevelt halálakor ez volt a helyzet. Truman elnökké vá­lasztása után a sorban Stettinius külügyminiszter követ­kezett, akit teljesen alkalmatlannak tartottak az elnöki szék betöltésére. Gyorsan, a biztonság kedvéért le Is váltották. Ekkor elvi kifogás merült fel az ellen, hogy kinevezett tiszt­viselő; miniszter, és nem választott személy örökölje a hatalmat. A döntést nyilván megkönnyítette, hogy abban az Időben a kongresszus elnöke a robosztus és nagyhatalmú Sam Rayburn volt. Megállapították, hogy ?. kongresszus el­nöke a soros. John Kennedy meggyilkolása után a kérdés ismét aktuális lett. 1967-ben a törvényhozók nagyfontosságú újítást vezet­tek be, amely lehetővé tette, hogy az alelnöki szék megüre­­sedése esetén azt újból betöltsék. Itt biztosították azon­ban, hogy az így kijelölt új alelnö’k bizonyos közmegegye­­zesnek^örvendjen. Az elnök Joga az alelnök kinevezése, be­iktatásához azonban úgy a szenátusban, mint a kongresszus­ban kétharmad többségre van szükség. E törvény nélkül az amerikai elnök ma nem Ford, hanem Kari Albert, a kong­resszus elnöke lenne. Kevesebb mint egy évvel az első így kijelölt alelnök be­iktatása után ugyanazon ember még elérte az elnöki méltó­ságot is. A törvényhozók előrelátása diadalmaskodott, és ugyanakkor az amerikai alkotmány és a módszer bebizonyí­totta, hogy fényesen megállja a legváratlanabb és legnehe­zebb erőpróbát Is. *7£p-Top FÉRFI ELADÓT. \ Is Telefon: (212 ) 726 - 6795. L<^r/Ar/jr/i^/Ar/Ar/Ar/Ar/Ar/jr/Ar/j^/^r/jr/^/^ri HUNGARIAN RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK — ÍZLETES MAGYAR KONYHA OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE. (77-78 St. koxt) NEW YORK T'ltfon: 734-9881

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom