Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-08-31 / 525. szám

4.oldal MENORA * 1974. augusztus 31. GATH B. GYÖRGY: Heti Szidra: KI-TÉCÉ xxn M A múltheti szldra a király kö­telességeit és korlátáit említi. Azt is mondja, hogy a király korlá­tozza feleségeinek számát. Hogy ez a figyelmeztetés milyen helyes, látható Salamon király történetéből, a Királyok könyve 11. fejezetének szavai szerint; ”£s Salamon király Idegen nőket tüntetett ld szerelmé­vel, különösen az egyiptomi király leányát, akit politikai okból vett nőül." Moábi, edomi, ámoni, szido­­ni és hitt! származású nők képez­ték háreme egy részét, olyan szár­mazásúak, akik tiltva voltak zsi­dók számára. Ezek az Idegen nők bálványaik tiszteletére befolyásol­ták öt. 700 felesége és 300 ágyasa mindinkább elidegenítette öt az igaz Isten hitétől, öregségére nagyon el­távolodott apja, Dávid Q-jitöl. Fe­leségei bálványainak tiszteletére Jeruzsálem közelében áldozőhely*t épített. Isten Dávid érdemei miatt kímélte Salamont, de figyelmeztet­te, hogy bűnei fián bosszültatnak meg; az ország ketté fog szakadni és csak Juda marad meg Salamon örökösének. A Biblia rendelkezése szerint eleinte csak három menekültváros volt a gyilkosok számára, de ezt később felszaporftották. Ide mene­kültek a vérbosszú elöl azok, akik nem szándékosan követtek el gyil­kosságot De ide menekült a szán­dékos gyilkos is, akinek ügyét a bíróság alaposan kivizsgálta és csak azután ítélkezett fölötte. A Biblia előírja, hogy a menekült­­városokba vezető utakat rendben kell tartani, hogy szükség esetén könnyen elérhető legyen a város. A Biblia példát említ mi a nem szándékos gyilkosság. Ha valaki fejszéjével fát vág ki, s a fejsze vasa leválik és megöli azt aki vé­letlenül a közelben van: ez nem szándékos gyilkosság. "De ha vala­ki gyűlöli felebarátját leselkedik rá, rátámad és halálos csapást mér rá... odamenekülhet a menedékvá­rosba, de az köteles öt kiadni a bíróságnak." A szándékos gyilkos nem válthatja meg pénzzel bűnét a rokonoknak való váltságdíjjal. A tettesnek meg kell halnia bírósági ítélet alapján. "Ne told odébb felebarátod hatá­rát amelyet elődök megállapítot­tak." Később bölcseink a határkő sérthetetlenségének fogalmát ki­terjesztették a tisztességtelen ver­senyre is a gazdasági élet minden területén, és vonatkoztatták ezt a a szellemi munkákkal kapcsolatos visszaélésekre is (lásd; szerzői jogdfJ> "Midőn harcba vonulsz ellenséged ellen... ne félj tőlük, mert az llr veled van... ne csüggedjen szíve­tek, ne féljetek, ne riadjatok meg és ne rettegjetek tőlük. A pap így szóljon a néphez, mert az Ur ve­letek megy, hogy harcoljon értetek ellenségeitekkel és hogy segítsen benneteket, £s a tisztek így szól­janak a néphez.- Ki az a férfi, aki házat épített és nem avatta fel? Térjen vissza házába, nehogy meg­haljon a harcban és más avassa fel. Es ki az a férfi, aki szőlőt ül­tetett és még nem szabadította fel, hogy hasznát vegye? Menjen és tér­jen vissza házába, nehogy más férfi hasznosítsa. Es ki az a férfi, aki eljegyzett nőt és még nem vette el; Menjen és térjen vissza házá­ba, nehogy meghaljon a harcban és más férfi vegye el. Ki az a férfi, aki félénk és csüggedt szívű? Men­jen, térjen vissza házába, hogy ne tegye csüggedtté testvérei szívét is. Es midőn a tisztek befejezték beszédüket a néphez, rendeljenek csapatvezéreket a nép élére." Ezek a versek okos lélektani ma­gyarázatát adják a gyávaság ve­szélyes fertőzésének^ egyúttal meg­mutatják, miképpen képes azt az egyén legyőzni, ha szabad válasz­tást engednek neki. A bátrakkal való érintkezés bátorítólag hat a gyává­ra s a gyávaság látszatától való irtózás bátrabbá teszi. Ez a mód­szer más népével nem hasonlítható, A zsidó törvény könyörületes és okos összhangba hozza a közösség szolgálatát a szabadsággal. "Midőn közeledsz egy városhoz, hogy ostromot indíts ellene, hívd fel előbb békére, és ha békével felel és kaput nyit neked, akkor az egész nép, amely ott találtaűk, le­gyen adózód és szolgáljon neked. De ha nem köt veled békét, hanem háborút visel ellened, akkor vedd ostrom alá, s midőn kezedbe adja az Uh, vágj le minden harcos fér­fit a városban, de nőket, gyerme­keket, barmot és mindent, ami a városban lesz, vedd el prédának magadnak.” "Midőn hosszú ostrom alatt tar­tasz egy várost... ki ne pusztítsd annak élő fáját... talán ember-e a mező fája, hogy az ostromlott erődbe menekülhessen előled? — Elővigyázatos figyelmeztetés Izrá­­el számára — tekintettel á nomád harci gyakorlatra, — hogy ne pusz­títsák el az országot, amit meg akarnak hódítani. Ylgál Yádin híres hadvezér és archeológus "A háború tana a bib­likus Időkben, ásatások alapján cí­mű remekművének egyes részleteit szerettem volna ismertetni a szid­­ránkban említett háborúval kapcso­latban; de illusztrációk nélkül na­gyon hiányos lette az ismertetés. A képek még nincsenek készen, így várok a közléssel, míg a ké­pek az ásatásokról rendelkezésre állnak. — így inkább másik tanul­mányt ismertetek, a "Királyról”, zsidó szempontból nézve. Minden más keleti nép szótárá­ban a "király" sző zsarnokot je­lent, aki feltétlen engedelmességet követel. Minden törvény az ő aka­ratának kifejezője, amely minden alattvalóra kötelező, de az uralkodó maga mellőzheti vagy áthághatja a törvényeket. Nincsenek kötelességei alattvalói iránt és tetteivel senki­nek sem felelős. Egészen másként volt ez Izrael­ben. Ott Isten az igazi király és az egyetlen Legfőbb Tekintély,- az uralkodó csak az isteni Király fel­kentje, meghatározott feladattal megbízva, mellyel Istennek felelős, aki öt céljai elérésére kiválasz­totta. Egyetlen zsidó uralkodó sem mert volna önmagának Isteni tisz­teletet követelni, mint az egyipto­mi és római uralkodók tették és nem merték volna megkívánni, hogy nékik mutasson be a nép áldoza­tokat. Izráelben az uralkodó nem állt a törvény fölött, hanem annak alá volt rendelve,- köteles volt tiszte­letben tartani alattvalói jogait, nem foszthatta meg őket becsületüktől, birtokaiktól. Ezt figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni Iz­rael példanélküli és eredeti állás­­foglalását a monarchiával szemben. A Királyok könyvének 24. feje­zetében áll Nábot szőlejének tör­ténete. Ez a szőlő Aháb király pa­lotájának tőszomszédságában volt, Jizréelben. Aháb meg akarta venni, vagy egy jobb szőlőt akart cserébe adni Nábotnak. Hanem mivel Jlzréel fallal körülkerített város volt, a jobél év törvénye nem vonatkozott rá, tehát, ha Nábot eladja az atyái­tól rászállt örökséget, ez nem kerül vissza az eladóhoz, hanem örökre elveszti a család. Tehát Nábot Ijed­ten utasította vissza a király aján­latát. Aháb persze bosszankodott. Mi­dőn Aháb felessége, az idegen szár­mazású izebel meghallotta az ese­tet, nem tudta megérteni férje ne­hézségeit. Az olyan király nem ér semmit, aki nem veheti el, amit akar. Elhatározta, hogyö majdmeg­­szerzi a szőlőt. Ha nem megy erő­szakkal, megy majd ravaszsággal. Aháb hozzájárulásával királyi ha­talmat kap erre a célra. Lehet, hogy Nábot, felháborodásában a ki­rály ajánlata miatt, néhány kemé­nyebb szó használt, de nem olya­nokat, melyek igazolnák Izebel el­járását. Nábotot mégis Istenkárom­lással és felségsértéssel vádolta; szabályszerűen helyi bíróság elé ke­rült; és mivel hamis tanúság alap­ján bűnösnek találták, életével kel­lett lakolnia állítólagos bűne miatt. Midőn Aháb birtokba akarta venni a szőlőt, Elijáhu próféta szember szállt vele. Az igazság és jog pró­fétája a király szemébe mondta, hogy gyilkos és rabló és megjó­solta az ég büntetését, mely egész házát fogja sújtani. Különböző országok történetében bőven találunk példát ilyen birtok­­elkonfiskálásra, de arra nem lehe­tett mód, hogy a kisajátítót meg­szégyenítsék és törvénytelenségére figyelmeztessék. A római uralkodás a provinciák­ban könyörtelen volt A prokurá­­torok zsarnoki kormányzása Pa­lesztinában nem volt kivételes. A római kormányzás keleti alattvalói­nak vérét szívta és elvette kedvü­ket az élettől. Emberséges kor­mányzás tekintetében éppoly keve­set lehetett tanulni Rómától, mint Görögországtól, Általában — azaz Izráelen kívül — az alattvalókkal, életükkel, becsületükkel, vagyonuk­kal az egész ókoron át az ural­kodó rendelkezett. Egyiptomban az emberek nagy tömegeinek élete esett áldozatul a fáraók építkezési őrületének. Hé­rodotosz beszéli el, hogy Nécho fáraó Idejében (i.e. 609-588) nem kevesebb, mint 120.000munkástdol­­goztattak halálra a Nílust a Vörös­tengerrel összekötő csatorna építé­sénél, A zsidók egy uralkodója, Jehojákim felül akarta múlni IL Nécho példáját és kényszermunká­val palotákat építtetett magának. Másutt ez a király kiváltságos jo­ga lett volna. De a zsidó elme számára érthetetlen volt az ural­kodó korlátlan hatalma; ezt a vál­lalkozást sértésnek tekintették a törvény, a jog, az ősi szokások és az emberiség ellen. Akár Elijáhu, Jeremiás próféta Is szembeszállt a király akaratával és felszólalt az ingyenes kényszermunka ellen. Míg másutt az alattvaló a király rabszolgája volt, az izráell ural­kodónak az alattvaló testvére kel­lett, hogy legyen. "Ha valakin halálbüntetéssel járó bűn lesz és kivégzik, és felakasz­tod a holttestet, ne hagyd a hullát éjjelen át a fán, hanem el kell temetni öt aznap.” Adelikvensmeg­­bflnhödött bűnéért nem szabad öt tovább megalázni. Az ember köteles tévelygő ökröt vagy bárányt visszaadni gazdájának, "ha azonban az távol van, akkor vidd haza és tartsd magadnál, míg a tulajdonos jelentkezik. Es így kell tenni minden talált tárggyal.” "Ha új házat építesz, készíts ház­tetődre korlátot, hogy ne hozz vér­­bűnt házadba, ha valaki leesnék ró­la." Keleten, a lapostetejfl házak közt, ez a parancs nagyon is meg­okolt, hiszen az emberek sokat tar­tózkodnak a ház tetején. "Ha egy rabszolga urától hozzád menekül, ne szolgáltasd ki urának, tartsd magadnál és ne nyomorgasd öt.” Bizonyára azért menekült el, mert embertelenül bántak vele. "Ha felebarátod szőlőjébe mégy, ehetsz szőlőt kedved szerint, Jól— lakásig, de edénybe ne rakj." "Ha valaki új feleséget vesz, ne vonuljon hadba és ne essen rá sem­mi teher, szabad legyen háza szá­mára egy évig, hogy örvendeztes­se feleségét, akit elvett,” B.D. ■Jt****SSSS3SSS363KSS3fcSSSS3K3CSS3S3K3SSt3CStStSS3S3SSSSÍ3S3SSÍSSSOSStSSS£3S3SSS30SSS3SS6S6Sf ÖRÖK NYÁR FLORIDÁBAN ORLANDO ÉS DISNEYLAND KÖRNYÉKEN. Forduljon bizalommal a legnagyobb céghez. FÖLD,- HÁZ,- ÜZLET,- TENGERPART. ROBERTS & GILMAN, me. REALTORS Tömör szónoklat 639 E. COLONIAL Drive, ORLANDO,Fla. 32803. FRANCES és ROBERT GÁBOR ASSOCIATES CALL COLLECT: (305) 896-7171 Feneketlen kút fenekén él­­tUnk akkoriban. Valahol mesz­­sze, beláthatatlanul messze volt ugyan kávája Is a kút­nak és biztosan tiszta, világos ég Is kéklett felette. Jobb volt nem Is álmodni róla. Jobb volt nem Is gon­dolni arra, hogy van szabad levegő, szabad mozgás és van­nak emberek, akik egyedül sétálnak valahol az utcákon, az utakon, a gyárakban, a föl­deken, mindenhol, ahol csak akarnak. Jobb volt nem gon­dolni rá, mert ez mind, mind a kút káváján kívül volt és mi a kút fenekén. A kutat úgy hívták, hogy Harmadik osztály, zárt osz­tály. A váci fegyintézetben. Mélységes volt a csend. Nappal még meg^megtörte a smasszerek harsányparancs­szava vagy otromba, trágár káromkodása. Éjjel azonban a síkosra sikált kőpadlón nesz­telenül surrant a felügyelők mamuszba burkolt lába. Csak az éjszakában is éberen- fi­gyelő fül hallotta, amint a zárkához közeledtek; szabá­lyos időközökben halkan kat­tant a folyosói lámpakapcsoló. Ilyenkor a Judás-Iyukon — börtönnyelven: cirklin — les­tek be a pillanatra kivilágí­tott zárkába és próbálták meg­állapítani, miről álmodunk... Ez különösen fontos volt, hi­szen álmában mindenki meg­szökött, kimenekülni pedig tilos volt. Éppen ezt az álom­béli szökést akarta megaka­dályozni az éjszakai ellenőr­zés. Az alvók ugyan hamar hoz­zászoktak; nem ébredtek fel tőle, de mégis érezték, ész­lelték, tudták.Összezavarodott az álom, ködössé váltak, el­futottak a napragyogta képek, helyüket mély, nehéz, ködös, ólmos lidércnyomások foglal­ták el. A rabok nyugtalanul hánykolódtak, fel-felüvöltöt­­tek a rémülettől. A smasszer nyugodtan mehetett tovább. Teljesítette a kötelességét. Harmadik osztály, zárt osz­tály.. . Miklósba botlottam bele először a “nem-mieink” kö­zül. ö volt a borbély: barom­erős, hatalmas ember, bizal«­­mi, besúgó. Valamikor régen már találkoztunk egyszer. Baaibeckben, Libanonban, a háború alatt. Akkor ő éppen az idegenlégiót hagyta ott a német hadsereg tábori csend­­őrsége kedvéért, és mint to­­borzó őrmester jelent meg az antifasiszta külföldiek munkatáborában, hogy ott csendőröket szerezzen a né­met hadsereg számára. Ná­lunk nem járt nagy sikerrel. A több, mint ezer emberből csak kettő állt kötélnek a na­pokig tartó beszédek, Itatások és burkolt fenyegetések ered­ményeképpen. Szomorúan ál­lapítottuk meg, hogy hiába, a legszebben ápolt kertben is akad dudva. így azután 1941 tavaszán, ahogy megismerkedtem Mik­lóssal, el is váltak útjaink. Igazán nem remélt és nem várt találkozás lett a váci. Azon kevéssé csodálkoztam, hogy ő odakerült, de akkor még kissé Ifurcsállottam, hogy én is ugyanoda jutottam. Miklós egyébként kétszere­sen is előkelő embernek szá­mított közöttünk. Mindenek­előtt, mint már mondtam, bi­zalmi volt. Borbély. Viszony­lag szabadon mozgott és sza­badon beszélhetett mindenki­vel. Igaz, hogy a szabályzat értelmében állandó felügyelet mellett borotválhatott csak, de a smasszereknek jobb dol­guk is akadt olykor, sőt néha szándékosan, kiszámít­va hagyták magukra Miklóst egy nem eléggé beszédes rab­bal. Miklósról legendák kering­tek. Közel volt már az öt­­venhez, de ereje még mindig változatlan. Eredetileg ápoló volt a rabok őrültekházábán, a Gyűjtőben, de ott egyszer túl keménynek bizonyult a ke­ze, és nem eléggé körültekin­tőnek az esze. Agyonvert va­lakit, akit nem lett volna sza­bad, így azután kikerült a ké­nyelmes helyről és hozzánk jött, Vácra. Kegyelmes úr volt. A mi nyelvünkön ez nem minisztert jelentett, hanem azt, hogy ha­lálra ítélték és az ítéletet kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatták. Miért ítélték halálra? Egy nap egy volt miniszter vagy államtitkár panaszkodott neki borotválkozás közben, hogy tíz évi fegyházra ítél­ték, mert egyszer, valamikor 1944-ben, egy hivatalos vacso­rán beszédet mondott, és eb­ben kijelentette: bízik a né­met hadsereg győzelmében. — Milyen hosszú volt a beszéd? — kérdezte Miklós, miközben féltő műgonddal hosszan belevágott a letűnt, egykori nagyság állába. — Tíz percig vagy talán még addig sem. Egészen rö­vid hivatalos pohárköszöntő volt csak, ahol én nem a ma­gam véleményét fejeztem ki, hanem a magyar államot kép­viseltem. Miklós egy töredék másod­percig töprengett. Többre nem futotta az idejéből, hiszen másfél perc alatt borotvált meg egy embert. — Ne panaszkodj! — mond­ta aztán. — Én is egy be­szédért lettem kegyelmes úr. Egy beszédért, amit szintén 44-ben tartottam. Pedig az jó­val rövidebb volt, mint a te díszvacsora-szónoklatod. Az egész nem volt több két má­sodpercnél. A darócruhás nagyság, aki most éppen a történelem sze­métdombján csücsült, mélyet szippantott a folyosón terjengő kibliszagból, egy pillanatra felködlött agyában a fáradt olajjal elkészített dohos ta­karmányrépa, amit majd mo­hón behabzsol a csajkából, sőt talán még repetát is kap be­lőle; ebben a ködös remény­ben elfelejtette az arcán vér­ző, sajgó vágást is, majd félig szappanos képpel, a székről felálltában, méla döbbenettel bámult vissza Miklósra. A borbély éppen a Szálas! kor­mány egyetlen életben maradt miniszterét nyomta le a szék­re megfelelő tisztelettel. Az érthető tisztelet ebben az esetben annak szólt, hogy az egykori miniszter kétszere­sen is kegyelmes úr volt. A csak tíz évvel megtisztelt úr ez egyszer megfeledkezett a beszélgetési tilalomról. — Néhány másodpercnyi be­szédért kötél... ? Miféle be­széd volt ez? — d semmi az egész. Itt Pesten történt, a Dunaparton. Csak annyit mondtam: Vi­gyázz! .. .Tűz! I Egy estére HAZA VISSZÜK ÖNT ESTÉMKÉNT BENCZE MARTA Fesztivál-dijas táncdalénekesnő Zongoránál: MÜLLER ANTAL ' zongommiivész TABÁN 1593 Second Ave. Asztalfoglalás: 734-9620 (New-York City, a 82. és 83. utcák között.) HIRDESSEN A MENÓRA­EGYENLÖSÉGBEN Hungarian Meat Center, Inc. SFRTES, MARHUHÜS KÉSZÍTMÉNYEK. HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK. SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK. 1592 SECOND A VE., (82 ás 83 utcák kozott) New York, N Y. 10028. Tel.: RE 4-KOZOttf 4 1-8787. IZRAELI UTAZÁSOK Európával is . A nagy ünnepekre, őszi - téli szezonra ( 2, 3, 4 és 6 hetes ) MÁR S 617.-töl! NEW YORK - BUDAPEST - NEW YORK 22 / 45 NAPRA $ 465. -IKKA-TUZEX BEFIZETŐHELY I REZERVÁLJON MAR MOST SZEPTEMBER-OKTÓBERRE! MINDEN KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL! Hotel, autó rezervál ás a világ minden részében ! Közjegyzőt iroda, okmányok beszerzése és felülhitelesítése magyarországi jogérvénnyel! Magyarországi válóperek gyors lebonyolítása! Kitz öravet, J«. BUCHSBUIN ENTERPRISES. INC 1363 SECOND AVENUE, NEW YORK, N. Y. 10028 (81. utca sarok, Manhattanban) Telefon: 628*9771 (Bármikor hfvhaté) LELKES PÉTER zongoraművész LAKATOS GÉZA FLEISCHMANNS. N. Y. 12430 A Catskill hegyek legnépszerűbb magyar nyaralóhelye Fleischmannsban KAPITÁNY ANNY A legnépszerűbb continentális énekművésznő zenekara Rezerválás a szezonra: Fellép: LELKES ÁGNES előadóművésznő a budapesti Madách Színház tagjí FLEISCHMANN: (914) 254-4040 — NEW YORK CITY: (212) RH 4-9515 Szoba ellátással, személyenként $120.00-tól. és nagy Broadway műsor, hetenként változó amerikai és magyar művészekkel Újonnan berendezett szobák, privát és semi-privát fürdőszobával. Gyönyörű Night Club. — Filtered fűtött úszoda. Előzékeny vendégszeretettel várja a SUGÁR — FEKETE management LABOR DAY weekendre, már most foglaljon^szobát^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom