Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-07-13 / 519. szám

1974. július 13. * MENORA 11. oldal BÚTORT VÁSÁROLJON A GYÁRTÓL Ismerje meg új és nagyobb MINTATERMEINKET. Spórolja meg a kiskereskedő* hasznát: Nagy választék dán (teak), diófa és más modern, spanyol vagy barokk bútorokban. Keresse MR. HALPERT-et. 366-3951 66SPADINA (King St. sarok) UNITED FURNITURE FACTORIES BERGER JENŐ: Nixon elnök külföldi útjával szolgálni kívánja a békét, megvalósítani az álmot,amely eddig oly elérhetetlennek lát­szott. (Azt, hogy Nixon el­nöknek érdeke külpolitikai vo­nalon sikereket elérni, hogy ellensúlyozza saját otthoni bé­­kétlen problémáit, csak mel­lékesen említem.) Azonban az egyik bajából egy másiknak adódhatnak elő­nyök és reméljük, hogy Nixon útja Izráel számára a 26 évi háború- és az azt megelőző, ugyancsak 26 évi békéden kor­szak végét fogja Jelenteni, Az intranzingens arabok végre hajlandók tudomást ven­ni Izráelről. Tárgyalnak Iz­­ráellel csapatvisszavonásról, és kilátásba helyeznek egy eljövendő béketárgyalást. A zsidó népnek a jelen szá­zad első felében történő visz­­szavándorlásával kapcsolat­ban, szembe kellett kerülnie az arabok ellenállásával, amit nemcsak nacionalista és val­lási okokra vezethetünk visz­­sza, hanem arra is, hogy bi­zonyos csoportoknak érdekük volt ellenállási mozgalmat szítani a cionista mozgalom­mal szemben. Az angol man­­datárius hatóságok, amelyek 1918 után vették át az ural­mat, másképpen képzelték a zsidó letelepülést. Az angol azt hitte, hogy a zsidók ugyan­úgy fognak kolonizálni mint ők, az angolok, azaz hagyni fogják a bennszülötteket dol­gozni Is csak mint földbirto­kosok irányítják a munkát. Ezzel szemben, a cionizmus célja az volt, hogy letelepít­se a zsidó népet és minden, — még alegalantasabb munkát is, zsidóval végeztessen. Ez a koncepció differencia azután arra késztette az angolokat, hogy a régi elvet megvaló­sítva: “Divide et lmpera", el­válassza az érdekelteket és békétlenséget szítson zsidó és arab között. De voltak más okok is. A zsidók Jó pénzen vásároltak földet az araboktól, akik szí­vesen adtak el földet. A zsidó munkás magasabb béreket ka­pott munkájáért, a zsidó élet­színvonal magasabb volt; ez hatott az arab dolgozókra, akik munkaadóiktól, az arab birto­kos osztálytól magasabb bére­ket követeltek és kaptak. 1920 körül az akkori Pa­lesztina elhanyagolt, szegény ország volt, mert a régi tö­rök közigazgatás alatt nem volt fejlődés. Kietlen sivatag, vagy a Jordán mentén mocsa­ras, maláriás területeken alig volt lakosság és télepülés. A zsidó bevándorlás és a zsidó munka termékennyé tette a sivatagot és kiszárította a mo­csarakat. A zsidó bevándorlás és az azt követő életnívó emel­kedés arab bevándorlást is eredményezett. Az arab beszivárgást ne­héz volt ellenőrizni; Jordán­ból, Szíriából, Egyiptomból jöttek arabok, akik könnyen eltűnhettek az akkori Palesz­tinában, ahol jóformán sem­miféle adminisztráció nem lé­tezett. Ezzel szemben a zsidó bevándorlás angol ellenőrzés alatt volt, bár létezett illegá­lis zsidó bevándorlás is. Amint említettem, az élet­nívó emelkedésével kapcso­latban emelkedtek a kereseti lehetőségek mlndazsidó,mind az arab szektorokban. A zár ab földesúr a zsidókat okolta az emelkedő bérekért, ugyanazo­kat a zsidókat, akiknek drága pénzen adott el földeket. A prosperáló arab középosztály érdekei tehát összeütköztek a zsidók érdekeivel, és a cio­nista ellenes mozgalom az arab középosztály mozgalma volt, nem pedig a nincstele­neké, annak dacára, hogy a zavargásokban a nincstelenek vettek részt. Ezeket a közép­­osztály pénzelte. Az arab középosztály élén állt a jeruzsálemi Mufti, a mohamedán egyház feje, aki­ből később Hitler aktív mun­katársa lett és aki zsidógyű­löletét olcsón bocsátotta árú­ba Hitlernek. Amikor az UN kimondta Pa­lesztina felosztását, s egy zsidó és egy arab állam ha­tárait rajzolta ki a térképen, AZ ÍZLETES és jd koszt ot Í COLEMAN'S RESTAURANT I DELICATESSEN . 3085 Bathurst St., Toronto (a Lawroneo Platóval siómban) * I Totálon: 789-1141 I DRIVING SCHOOL 333 Wilson Ave. B2 635-1102 Este 782 - 8235 Wl ISSBI RGI II TIBOR 7 év kanadai és 10 év i/.raoli gyakorlattal Elméleti és gyakorlati oktatás angolul, magyarul vagy héberül. NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN Munkahetén \an\ lakásán kezdünk és hazaszállítjuk az arab cionistaellenes har­cokban kevés középosztály­beli vett részt. Aki csak te­hette, önként eltávozott, el­hagyva házait, földjét, üzletét, műhelyét és biztonságba he­lyezte magát Libanonban, E- gyiptomban, Irákban, vagy a Nyugaton. Az arab államok, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Irák hadse­regei inváziót kezdtek Izráel állama ellen, és az arab fel­kelést, amelyet a középosz­tály pénzelt, a nincstelenek sorából rekrutált harcosokkal kezdték. Később az arab in­­váziós hadseregek felszólítá­sára a nincstelenek is kezd­tek elmenni — önként —, ab­ban a reményben, hogy az in­vázió sikeres befejeztével mindnyájan visszatérhetnek lakhelyeikre és elfoglalhatják a zsidó városokat és telepü­léseket is, 8 szabadon ra­bolhatnak és fosztogathatnak majd... Hogy ez nem így történt, az a zsidóság kiállá­sának és hősi ellenállásának köszönhető. A zsidóság min­den rétege kivétel nélkül részt vett otthona védelmében. Az igazságnak tartozom az­zal a megállapítással, hogy a zsidó ellenállás szélsőjobbol­dali elemei elég sok zavart keltettek, sokszor céltalan re­torziókkal, és fokozták az arab tömegek pánikját. így keletkeztek az arab me­nekülttáborok, részben Gáza környékén, részben a Jordán jobbpartján, valamint Jordá­niában és Libanonban meg Szí­riában. Pontos adatok nincse­nek, de becslések szerint 6— 700.000 volt a számuk azok­nak a palesztlnaiaknak, akik lakhelyeiket elhagyták. Több százezer arab maradt az ország különböző részei­ben, főleg északon, és ezek ma is Izráelben élnek és prosperálnak... Meg kell azonban itt áll­nunk egy pillanatra, és fog­lalkoznunk kell azokkal a zsi­dókkal, akiket kikényszerftet­­tek régi lakhelyeiről, Irákból, Szíriából, Egyiptomból, Líbiá­ból, Algierből és Marokkóból, és még Jóval előbb, Jemen­ből. Ezekl947-1950 között me­nekültek, jóformán minden va­gyonuk hátrahagyásával, és Izráel, az akkori gyenge Izráel fogadta be ezeket a tömege­ket és telepítette le őket. Az arab államok politikai és fi­nanciális okokból nem fogad­ták be a palesztinaiakat, hanem hagyták őket táborok­ban sínylődni, amelyek ellá­tását az UNO-ra bízták. Nagy összegeket emésztett fel a táborlakók ellátása és sok arab tömte tele azsebétezek­­ből a pénzekből úgy, hogy az UNO pénze nem Jutott el azok­hoz, akiknek Járt volna. Jeruzsálem kérdése is meg­oldásra vár. A városban év­századok óta zsidó többség volt, és az Óváros mohame­dán szent helyei a mi ősi Templomunk helyén épültek. Ott van ősi Templomunk nyu­gati fala, hirdetve azt, hogy ott állt a zsidóság temploma, ahol az Egy Istent imádták,' és abból a zsidó vallásból me­rített a kereszténység és Mo­hammed maga is sok évszá­zaddal később, melynek ősi centruma Jeruzsálem volt. V itatható-e, hogy volt egy ősi zsidó királyság? — Salamon király sírját őrzik a Cion hegyén, még hozzá egy mo­hamedán vallási intézmény épületében. Ráchel ősanyánk sírja a Jeruzsálem—Bethle­hem menti úton ugyancsak a zsidóság évezredes Jogainak bizonyítéka. Ahogy a menekültek, ávisz­­szavándorolni kívánók kérdé-Az olasz mesterséges szív A mesterséges szív kö­rülbelül akkora, mint egy nagy tojás. Illetve két nagy tojás, mert két edényből áll. Megnyitják a beteg ember mellkasát, kiveszik működésképtelen szívét, helyére teszik az új plexi­üveg készüléket. Bekap­csolják az energiaforrást, és a készülék működik. Mikor? Elméletileg akár holnap. A szívsebészek új eszköze készen áll a föl­­használásra. Roberto Bosio torinói mérnök találta föl. A 41 éves Bosio 1965-ben kezd­te kísérleteit gyerekjáté­kokból kivett apró moto. rokkái. Svájcban talált tá­mogatásra: a zürichi tarto­mányi kórházban a híres Senning professzor az olasz mérnök rendelkezésére bo­csátotta kutatási osztályát. Bosio biomérnök. Ezt a második szakot választot­ta, miután villamosmérnö­ki oklevelét a torinói mű­egyetemen megszerezte. Szinte véletlenül kezdett a mesterséges szívvel fog­lalkozni. Orvos barátaival beszélgetve kapott kedvet a kísérlethez. Akkor, 1965- ben még mit sem tudtak a szívátültetésről. Barnard nevét senki sem ismerte. Azóta kilenc év telt el. Bosio kitartóan folytatta kísérleteit. A munka első szakasza most lezárult, a mesterséges szív alkalmaz­ható. Az állatkísérletek eredményei kitűnőek. — Mikor próbálja ki em­beri szervezetben is a mes­terséges szívet? — kérde­zem Bosio mérnöktől. — A készülék önmagá­ban alkalmazásra kész. Már csak sebészi problé­mák vannak hátra. Ezek megoldása Senning pro­fesszor feladata. — A mesterséges szív valóban pótolja az emberi szívet? — Igen. A páciens mell­kasába helyezik, és ott is marad. Szerkesztettem egy „külső" szívet is, amely a szív ideiglenes pótlására alkalmas. — Hogyan játszódtak le az állatkísérletek? — A mesterséges szívvel huszonnégy órán át tartot­tuk életben a kísérleti ku­tyákat. Ezután szakítottuk félbe a kísérletet. Huszon­négy óra elegendő, hiszen ez az emberi élet öt nap­jának felel meg. — Semmi akadálya te­hát. hogy a mesterséges szívet az emberen is ki­próbálják? — Technikailag hibát­lanul működik. A beteg, akiben elhelyezik, meggyó­gyulhat, és tovább élhet, legalábbis, ha ez a szív­működésen múlik. — Ki fogja eldönteni, hogy mikor kerüi sor a nagy kísérletre? — Elsősorban Senning \ professzor. O mondja meg, mikor tekinthető szívsebé­szeti szempontból lezárt­nak a kísérletezés. A pro­fesszor már végzett szívát­ültetéseket, ő az egyik leg­jobb európai szakértő. Ez­után olyan személyt kell találnunk, aki beleegyezik, hogy szívét „belső” mester, séges szívvel pótoljuk. — Melyek a mesterséges szív előnyei a szívátülte­téshez képest? — A mesterséges szívet a szervezet nem veti ki. Azonkívül nem áll fönn a rákkeltő hatás veszélye sem. — Mennyibe kerül egy ilyen műtét? — Ezt még nem tudom megmondani. Egyelőre pro­totípusaink vannak, majd meglátjuk, mennyibe kerül a készülék sorozatgyártá­sa. A műtét költségeit sem ismerjük, mivel emberén még nem hajtottuk végre. Jelenleg egy szívátültetés a zürichi kórházban 40 millió lírába kerül. Lehet, hogy a jövőben a mester­séges szív alkalmazása sok­kal olcsóbbá teszi a műté­tet. Alkalmas donorra sem kell majd várni. SOvto Bertoldl se kompromisszumot Igényel, úgy a szent város és a zsi­dóság jogai elvitathatatlanok és azok respektálása történel­mi kötelesség. LESLIE KOZMA PRESENTS: THE MANUFACTURERS OF * CONTEMPORARY COMPOSITION * HANDCARVINGS * PICTURE FRAMES & MOULDINGS CUSTOM FRAMING FOR' * OIL PAINTINGS I WH.J * gobelines * PH0T0GRAPHES ACTORY PRICES!!! PT ÜTÖTT IZMZHZId MULTICULTURAL FESTIVAL74 FESTIVAL MULTICULTUREL'74 KANADA NÉPEINEK MŰVÉSZETI FESZTIVÁLJA Ottawa, July 2-28 A népművészetek felelevenednek, amikoris Kana­da fővárosa az első évente tartandó Multikulturális Fesztivál székhelyévé válik, A júliusi eseménydús műsor szfnpompás zenei, tánc és drámai panorámát nyújt, A szereplő csoportok széles skálájú táj-jel­leget képviselnek és mindegyikük a saját kulturális hagyatékára jellemző hagyományos művészi telje­sítményt hoz magával. Kanada kormánya büszkén mutatja be a Multikul­­turálls Fesztivált ( Festival Multicultural *74). Mi ezen a módon illusztráljuk Kanada multikulturális valóságában rejlő gazdagságot és életkedvet. HON. STANLEY HAIDASZ Minister of State Multiculturalism Canada

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom