Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-09-14 / Supplement

B.20 oldal ROS HASANA supplement ► 4-4444 44-4»444 4 444444 4 4 4444 44 444.. PIROSKA :: 3463 ST. LAWRENCE BLVD., MONTREAL tulaj dunosai GIZI és TONY ÉS A ZENEKAR TAGJAI Boldog Újévet és Szép Ünnepeket kívánnak kedves Vendégeiknek és Montreal Magyar Zsidóságának SAROSI SHOES LTD. 1255 St. Catherine St. West * 288-0012 Place Ville Marie * 861-520? 6663 St. Hubert * 272-6381 1 I I. A J I) O N O S A I SAROSI LÁSZLÓ , K S SÁROSI PÁL I -: CSALADJAIK BOLDOG lJÉVET ES SZÉP ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK KEDVES VEVŐIKNEK, BARÁTAIKNAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK 1 isnsn nsíd ru»? Ügyfeleinek és barátainak kellemes Ünnepeket és boldog Újévet kíván BiKEITESZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓ COMMISSIONER FOR THE OATHS 5497/A VICTORIA AVE. Tel: RE 1-9079 s 245 BATES ROAD, Montreol, Tél: 737-7039 Í ü ! Weiss Béla & HERSK0V1TS SÁNDOR PARKWAY MOTORS MONTREAL LTD., ; 4 6390 Petit Bois France, St. Laurent Telefon : 3 32 - 1 67 3 ] IGAZGATÓJA i és CSALÁDJA 2 J BOLDOG ÚJÉVET ES KELLEMES ÜNNEPEKET j { KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS • MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK-xk------w EMBER VOLTAM * jmr * mm * Mm s Mm * mt s s smr s *mr s Mm s s *mr * mv | i MAGYAR gt^cö] GARAGE ! j T. M. R. SERVICE CENTER REG’D j (folytatás az előző oldalról) az éhség, a hideg vagy természetes szükségleteink vissza nem vesznek a megszokott álomtémákhoz.,- Amikor akár a lldércrjyomás, akár a rosszul - lét felébreszt minket, hiába próbál-r juk kibogozni álomelemeinket és a kfnzóakat eltávolítani magunkból, vé­dekezésül, — abban a pillanatban, amint szemünket lecsukjuk, észre­vesszük: agyunk akaratunktól függet­lenül működik, lüktet, zajong, kép­telen megpihenni, és álmaink film­vásznán szüntelenül fantomokat, bor­zalmas rémképeket mozgat valami szürke ködben. De egész éjjel, túl az álmok vál­takozásán, az ébrenléteken és li­dércnyomásokon, ránk nehezedik a rémület, hogy fel kell majd kelnünk. Valamilyen csodálatos hatalom jó­voltából sokunk óra nélkül Is, szinte percnyi pontossággal érzi meg az ébresztő pillanatát, amely változik az évszakokkal, de mindig hajnal előtt van. A tábor harangja hosszasan kong, az éjjeliőr minden barakkban elhagyja őrhelyét, meggyújtja a vil­lanyt, nyújtózkodik és kihirdeti a mindennapos ítéletet: “Aufstehen!” (“felkelni!”), vagy még gyakrabban lengyelül mondja: “Wstavac!” Addigra már csak nagyon kevesen alszanak. Az ébresztő túlságosan éles szenvedés, közeledtére még a leg­mélyebb álom Is szertefoszlik. Az éjjeliőr tudja ezt és nem is paran­­csolóan ejti a szót, ellenkezőleg: hangja halk, színtelen, bizonyosra veheti, hogy felhívása mindenkinél figyelmes fülekre talál, hogy meg­hallják és engedelmeskednek ne­ki. Az Idegen nyelven mondott szó legördül a lelkek mélyébe, mint va­lami nehéz kő. “Felkelni!” A meleg takarók képzelt védőburka, az álom vékony páncélja, az éjszakai ments­vár darabokra hullik körülöttünk, és ml ott állunk, immár menthetetlenül éberen, védtelenül, kérlelhetetlen mezítelenségben, sebezhetőén a bán­­talmak előtt. Kezdődik egy nap, olyan, akár a többi, végeláthatatla­­nul, felfoghatatlanul hosszú nap, amelynek végét a hideg, éhség, fá­radtság olyan messziségbe tolja ki, mint valami délibábot... Ezért az­után minden figyelmünket és minden vágyódásunkat arra a kis darabka szürke kenyérre összpontosítjuk, amit egy óra múlva kapunk. Öt perc­re, amíg fel nem faljuk, ez az egyet­len olyan dolog, amit a törvény en­­gedelmével a sajátunkénak mond­hatunk. Ébresztőkor az orkán ismét meg­indul. Minden átmenet nélkül lázas tevékenységbe kezd az egész tábor: felmászunk az ágyra, megágyazunk, Igyekszünk közben felöltözni, gondo­san ügyelvén arra, hogy egyetlen ruhadarabunkat se veszítsük szem elől egyetlen másodpercre sem. A levegő tele. lesz porral, végül már egészen elhomályosodik; a legügye­sebbek könyökkel törnek utat a tö­megben, hogy a mosdóba vagy az Illemhelyre jussanak, még a sorba­állás megkezdődése előtt. A sepre­­getők azonnal munkába lépnek, üt­legelve és Uvöltve kergetnek vala­mennyiünket kifelé. Amikor rendbehoztam prlccse­­met és felöltöztem, leszállók fek­helyemről és cipőmbe lépek: lába­mon Ismét kifakadnak a sebek, és ezzel kezdődik igazán az új nap. TÚL A JÓN ÉS ROSSZON I Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kívánnAk v | Kedves Vevőiknek és Barátaiknak Javíthatatlanok voltunk: minden eseményben jelet, jelképet láttunk. Például: hetven napja várattak min­ket a fehérneműcsere szertartására. Már azt suttogták, hiányzik a fehér­nemű, mert a front halad előre és a németek többé nem képesek újabb szállítmányokat Auschwitzba juttat­ni. Tehát, mondtuk, “A FELSZABA­DULÁS” már közel van. Mások vi­szont a késedelmet a tábor küszö­bönálló felszámolásának biztos jelé­ül magyarázták. Ám a fehérnemű megérkezett, és mint mindig, a láger-parancsnokság most is min­dent elkövetett, hogy a váltás vá­ratlanul és minden barakkban egy­szerre történjék meg. A lágerben ugyanis nincs semmi szövetünk, ez tehát igen ritka és értékes anyag. Egyetlen módon sze­rezhetünk csak darabka vásznat ma­gunknak, amiben megtörölhetjük or­runkat vagy amivel bekötözhetjük lá­bunkat: ha a fehérneműváltáskor le­vágunk egy foszlányt az ingből. A hosszúujjú ingnek az ujját vágja le az ember, egyébként négyszögletes rongyot a végéből, vagy lefejtünk egyet a számtalan foltból. Minden­esetre időbe kerül, amíg az ember tűt és fonalat szerez, hogy ügyesen végezze el a dolgot és ne tegyen olyan kárt az ingben, amit vissza­adáskor észrevesznek. A piszkos és szakadt fehérnemű a tábor mosodájába kerül, ahol fe­lületesen megfoltozzák, gőzben fer­tőtlenítik (és nem mossák), mielőtt Ismét kiosztanák közöttünk. így az­után gyorsan kell végrehajtani a fe­hérnemű váltását, hogy megvédjék azt a csonkítások ellen. Csakhogy — amint az általában történni szokott —fürkészőtekintetek a fertőtlenítőből kijövő szekér bo­­rftóvászna alá bújtak és szempillan­tás alatt az egész tábor tudta, hogy a fehérnemflváltás nyomban megtör­ténik. Ezenkívül azt is megtudtuk, hogy új ingeket kapunk, amelyek a három napja érkezett magyar de­portált-szállítmány tagjairól szár­maznak. A hír azonnal hatott. Mindazok, akik második — lopott vagy meg­csinált — Inggel rendelkeztek, és azok is, akik tisztességesen, ke­nyérért vásároltak inget, mert vé­dekezni akartak a hideg ellen, vagy ebbe fektették az anyagi felvirágzás egyik pillanatában szerzett tőkéjüket, most mind a börzére rohantak, ab­ban a reményben, hogy még lesz idejük ingüket fogyasztási cikkre cserélni, mielőtt befutna az új In­gek áradata, amikor is értékük menthetetlenül lezuhan. A börze mindig nagyon eleven. Bár minden csere (ml több, minden tulajdonforma) szigorúan tilos, bár a kápók és blockalteste-k gyakori razziázásal miatt az árusok, vevők és kíváncsiskodók kénytelenek két­ségbeesetten szanaszét futni, — mi­helyt a munkacsoportok visszajönnek a munkából, a láger északkeleti sar­kában (ez fekszik legtávolabb az SS-ek barakkjától) zajos gyülekezet tevékenykedik, nyáron a szabad ég alatt, télen egy mosókonyhában. Ott ólálkodnak félig összezárt ajakkal és égő szemmel az éhség megszállottal: csalárd ösztön kény­szeríti őket ide, ahol a felkínált áru­cikkek csak fokozzák a gyomorgör­csöket és még erősebbé teszik a nyálkiválasztást. A szerencse ke­gyeltjei idejönnek a reggel óta nagy­keservesen megőrzött fél-kenyér­­adaggal, abban az esztelen remény­ben, hogy előnyös vásárt köthetnek valami naiv lénnyel, aki nem ismeri a napi árfolyamot. Egyesek hihetet­len türelemmel elcserélik a kenyér­adag felét egy adag levesre, akkor azután módszeresen kiszedik belőle azt a néhány burgonyadarabot, ami a fenekén maradt, Ismét elcserélik a levest kenyér ellenében. A ke­nyérért megint levest cserélnek, ez­zel ugyanúgy bánnak el és így megy tovább a teljes idegklmerülésig. AZ INGETLENEK Külön csoportba tartoznak azok a szerencsétlenek, akik azért jönnek a börzére, hogy egyetlen ingüket ad­ják el. Nagyon jól tudják, ml vár rájuk azon a napon, amikor a kápó rájön, hogy meztelenek a zubbonyuk alatt. A kápó megkérdi tőlük, mit csináltak az Ingükkel, ám ez a kér­dés teljesen fortnális, mindössze a lényeg bevezetése. Azt válaszolják majd, hogy valaki a mosdóban el­lopta az Inget, és ez a válasz is teljesen formális, hiszen senki se Igényli, hogy el is hlgyjék. A lá­gerben még a kövek is tudják, hogy száz Ingeden közül 99 éhségében eladta a holmiját. Csakhogy az Ing a láger tulajdona, a kápónak tehát jogában áll megverni azt, aki az inget eladta. Utána kiad neki egy másik inget, ami előbb-utóbb ugyan­így fog eltűnni. A hivatásos árusok, mindegyik a saját standján, várják az esetleges vevőket. Az árusok között az első helyen a görögök állnak. Mozdulat­lanok és hallgatagok, mint a szfinx, a földön guggolnak csajkájuk mögött, és csajkájuk tele van jó levessél, munkájuk, ügyeskedésük és nemzeti összetartásuk gyümölcsével. A görögök most már elég kevesen vannak, de igen erős nyomot hagy­tak a táborban és hozzájárultak az itteni zsargon kialakításához. Min­denki tudja, hogy caravana any­­nyit jelent, hogy csajka; hogy a comadera es buena azt jelen­ti, hogy jó a leves, és az a szó, ami általában a lopás fogalmát fe­jezi ki, a klepsi, kiepsi,nyil­vánvalóan szintén görög eredetű. A szaloniki zsidó kolóniának ez a néhány, még életbenmaradt tagja két nyelven beszél: spanyolul és görö­gül. Sokoldalú tevékenységet folytat­nak, ráadásul konkrét, földönjáró és tudatos bölcsesség letéteményesei. Bennük olvadnak egybe valamennyi mediterrán civilizáció hagyományai. Az a tény, hogy ez a bölcsesség a táborban a módszeres lopásban, az összes jelentős állások elfoglalásában és a börze monopóliumában nyilvá­nul meg, nem tudja elfeledtetni: a görögök útálják a felesleges bruta­litást, hisznek az emberi méltóság fennmaradásában. Talán a láger leg­homogénebb nemzeti csoportját al­kotják. A börzén találhatók a szakavatott konyhatolvajok is. Messziről felis­merhetők, mert kabátjuk rejtélyesen kiduzzad. A leves árfolyama elég ál­landó (fél adag kenyér jár egy liter levesért), viszont a fehér- és sárga­­(folytatás a következő oldalon) Dr. FON SÁNDOR A MENÓRA - EGYENLŐSÉG montreali szerkesztője és felesége Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván a Menóra-Egyenlőség Olvasóinak. Hirdetőinek. Előfizetőinek, Barátainak és MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK isron naira natsfi TREITEL ENTERPRISES -9500 MEILLKI R MONTREAL TREITEL MÓRIC ÉS CSALÁDJA BOLDOG ÚJÉVET ÉS SZÉP ÜNNEPIKET KÍVÁNNAK BARÁTAIKNAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK MOTION PICTURES INC. IGAZGATÓ TULAJDONOSA KOLTAI IVÁN BOLDOG ÚJESZTENDÖT ÉS SZÉP NAGYÜNNEPEKET KÍVÁN KEDVES BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK 4330 Cavendish Blvd., Montreal 261 — 482-6900 dr.Fejérváry László CHARTERED INSURANCE BROKER 4414 HINGSTON AVE. — 489-3989 BOLDOG ÚJÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN ÜGYFELEINEK, BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK 13P3D Í131D IUP? BERGER JENŐ és FELESÉGE BERGER CHARLES és FELESÉGE MONTREAL 2tfC ««------úron mid nw? Boldog Újévet és Kellemes Lnnepeket kívánnak Barátaiknak, Ismerőseiknek és Montreal "Magyarnyelvű Zsidóságának BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN FRANKEL WILLIAM és Családja és GOLDSTEINNÉ-----«X MÍ— MV- xw-------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom