Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-09-14 / Supplement
B. 4. oldal ROS HASANA supplement A VOLT DEPORTÁLTÁK iaftsnn31Draw’ ÉS MUNKASZ0L6ÁLAT0S0K SZÖVETSÉGE BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN A VILÁG EGÉSZ MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK WALDMAN TIBOR - ANTL ÖDÖN - BRUMMER SÁNDOR - Dr. FARKAS ERVIN - Dr. KARDOS LÁSZLÓ - KRAMER FERENC IZRAELBAN ÉS A VILÁGON ÉLŐ ÖSSZES ZSIDÓ TESTVÉRÜNKNEK, UTASAINKNAK ÉS BARÁTAINKNAK BOLDOG ÚJÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN "EMEK" TOURS Inc. 11 W. 42th Street MR. & MRS. E.I. STEINBERGER KEDVES VENDÉGEINEK ÉS BARÁTAINAK BOLDOG ÚJ ÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN A KIS ROYAL ÉTTEREM TULAJDONOSA NEW YORK, 1S70 FIRST AVE. Tel. 744-9508 Minden Zsidó Testvérünknek Izraelben és a Világ Minden Táján A ‘ ^ Békés, Boldog Új Évet Kiván BOKOR LÁSZLÓ MAGDA A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK, IZRAEL HŐS NÉPÉNEK ♦ I ŐRÖK BÉKÉT ÉS NAGYON BOLDOG JÖVŐT KÍVÁNNAK CONTINENTAL HOSTS LTD. STANLEY LEWIN PRESIDENT ALLEN SHERL VICE PRESIDENT TUDOMÁNY ...Majd úgy 1980 táján elhagyja a naprendszert... Ab ültetett! eddigi eredményei atbm a feltemevftshre verettek, bogy a közvetlen vizsgálatok hatókflréfet kardit bolygók Jelentős mértékben különböznek a főidtől. Sremlétetünk sttmára is Idagin világok esek, mindegyt Hk i*7-egy sajátos .egyéniség", amely egyedülálló a maga némában. fa a megállapítás mmy»—v a Holdra, a Vénásra és a Marsra vonatktek, hanem a Pioneer —10 által matt kosmlkus közelségből flangált óriásra: a Jupiterre Is. Sz a bolygó még több meglepetéssel ■Olgáit, mint társai. 80.000 ÉV 1 PARSZEK As I#7J. március 2-án egy Atlas- Centaur rakéta segítségével útjára bocsátott, #70 font tömegű Pioneer—10 feladata 'azonban korántsem merült ki a Jupiter vizsgálatával. Ismeretes, hogy es az első olyan Or labors tórium, amely végleg elhagyja a naprendszert. 1980 táján keresztesi az Uranus pályáját, majd maga mögött hagyja a Neptunus és a Pluto pályáját is. hogy azután beláthatatlan időkön át száguldjon előre a világűrben Nyolcvanezer esztendő alatt Jut a Földtől egy parszek (= 3,26 fényév = 30,97 billió kilométer) távolságra, ami már majdnem akkora, mint a legközelebbi csillag tőlünk mért távolsága. Frank Drake, Carl Sagan és Linda Sagan (.Cornell Egyetem. USA) javaslatára és tervei alapján kicsiny, arannyal befuttatott alumínium táblácskát visz magával: két emberi alakot és néhány olyan Jelzést karcoltak rá, amelynek segítségével egy esetleges Idegen civilizációt bizonyos Információkkal láthatunk el a Pöld tejútrendszerben helyzetéről és arról, hogy bolygónkon élet van A táblát úgy készítették, hogy a rajta levó jelek a kozmikus részecskék keltette erózió ellenére még 8 millió év múlva Is felismerhetők legyenek. Természetesen úgyszólván végtelenül kicsiny annak valószínűsége, hogy a Ploner—10 valaha is egy lakott égitestre Jut, a tábla Inkább szimbolikus jeladás létünkről, mintsem egy reális tudományos kísérlet tárgya. Gyakorlati szempontból sokkal fontosabbak azok a mérések, amelyekre a Földtói a Jupiterig vezető 992 millió kilométer hosszú pályán kerül sor. A Pioneer—10 volt az első olyan amerikai űrlaboratórium. amelynek energiaszükségletét (6 év élettartamú) nukleáris generátor biztosította. Napelemekkel nem látták el. mert a Jupiter távolságában gyenge ahhoz, hogy a cellákat kellőképpen feltölthesse. Az óriásbolygó közvetlen közeléből a földi megfigyelőállomásokra 45 perc alatt visszaérkező jelek még Így Is rendkívül gyengék. Ha ezeknek energiáját 19 millió éven keresztül gyűjtenék a teljes energiamennyiség még akkor is csak arra lenne elegendő, hogy egy, a 7,5 wattos villanykörtét egyezred másodpercre felvillantson. Nem sokkal az Indítás után, március 7-én, majd március 23-án kisebb pályamódosításokra került sor. Esek lehetővé tették, hogy a Pioneer—10 az előzetesen tervezett Időpontnál 8 és fél órával előbb érje el a Jupitert, és Így a bolygó felszínén látható legkülönösebb képződményt, a „Vörös foltot" Is megvizsgálhassa. Másrészt a pályakorrekciók révén mód nyíl* arra is, hogy as űrlaboratórium as egyik nagy Juplter-hold az Io mögött haladjon el. Az Io esetleges légköre a hold mögül érkező rádióhullámokra hatással van; Így tehát a Pioneer—10 egyúttal az Iortl is szolgáltat új adatokat. ...közvetlenül a Jupiter mellett Az egész missziónak két különösképpen veszélyes ldóssaka volt. Az egyik akkor következett be. amikor a Pioneer—10 belépett a kis bolygók övezetébe, amely a Mars és a Jupiter pályája között helyezkedik el. ,A másik pedig akkor, amikor közvetlenül a Jupiter mellett, a bolygó felső felhőövezetétől mintegy 139 ezer kilométer távolságban száguldott el. Az első esetben fokozottan fennállott egy kisbolygóval vagy nagy meteorral történő összeütközés veszélye: a második esetben pedig a tudósok attól tartottak, hogy a Jupiter környezetében túlságosan erősek a különböző elektromágneses sugárzások és a műszerek emiatt tönkremehetnek. Szerencsére a Pioneer— 10 sikeresen átvészelte ezeket a kritikus Időszakokat. A kisbolygó-övezet szélessége körülbelül 280 millió klómé tér. Hőre szú időn át az a nézet uraizoaott. hogy a kisbolygók egy hajdani, szétrobbant nagybolygónak a maradványai. Újabban sokan hajlanak aria, hogy Inkább annak a kozmikus „ósanyagnak" maradványát lássák benne, amelyből egyes elméletek szerint a Föld és a többi nagybolygó képződött valamikor. Mindenesetre a kisbolygó-övezetből származó minták még a holdkózeteknél Is sokkalta értékesebbek lennének. jén száguld el az mellett. óriás bolygó Bármily fontosak voltak Is az útközben végzett kutatások, a Pioneer—10 kísérlet lránt akkor nyilvánult meg a legszélesebb körű érdeklődés. amikor az flrszohda már a Jupiter .közelében járt. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy első Ízben sikerült egy olyan égitestet bevonni a közvetlen kutatásba, amelynek minden valószínűség szerint nincs szilárd, vulkáni kőzetekből és rájuk települt ' üledékes A Pioneer—10 huszonhét méteres antennával \ Jupiter és rejtélyes vörös foltja 120.00 km. óránként 1972 nyarának elején a Ploneer- 10 átlagsebessége 120.000 kilométer volt óránként, messze felülmúlva minden más ember alkotta eszköz sebességét. Körülbelül ilyen sebességgel lépett be a kisbolygók közé. Hét hónappal később azonban, amlkor végre maga mögött hagyta ezt a veszélyes térséget, sebessége óránkénti 40 ezer kilométerre csökkent. Jupiter középpontjából számított legkisebb távolságot a márciusi pályamódosításokkor tervezetthez képest 17,2 perccel hamarább éri el. A szóban forgói pontra a Pioneer 1973. december 3-án, greenwichi Időben 14 óra 23 perc 30 másodperckor érkezett meg. a Jupiter gravitációjának hatására természetesen erősen felgyorsulva. Közvetlenül ezt megelőzően haladt el az Io hold mögött, az égi testtói 534.400 kilométernyire. A Pioneer —10 naptávolsága ugyanekkor 329 millió 120 ezer kilométer volt. 1973. április 5-én egy Atlas-Centaur rakéta segítségével újabb Pioneer-tlpusu ürlaboratórlumot bocsátottak fel Cape Canaveralról. Eredetileg Pioneer—G-nek nevezték (mint ahogy a 10. Pioneer—F volt), de a sikeres Indítást követően csakhamar megkapta végleges Jelzését. A Pioneer—11 feladata hasonló elődjééhez, azzal a különbséggel, hogy a 992 millió kilométeres út után még jobban meg közelíti majd a Jupitert. 1975 elerétegekből álló kérge. Tehát alapvetően eltér minden más. flrlaboratóriumok segítségével eddig meg vizsgált bolygótól. Ha egyáltalán van Is valamilyen szilárd, külső burka, az kristályossá fagyott ammóniából áll. A Jupiter tömege 318-szor nagyobb bolygónkénál. Belsejében 1320 Földet helyezhetnénk el. Jelenleg Ismert holdjainak száma 12, közepes naptávolsága 778 millió 300 ezer kilométer, keringési ideje 11.862 év. Gyorsabban forog saját tengelye körül, mint a naprend szer bármely más nagybolygója, egy rotációhoz 9 óra 50 perc szükséges. A gyors forgás miatt pólusainál erősen lapult. Felszínén a gravitációs gyorsulás 2.65-ször nagyobb, mint a Földön. A nagy naptávolság miatt alig huszonötödre szt annyi fényt és hőt kap a Naptól, mint a ml bolygónk. Ezért légköre felső részének hőmérséklete nagyon alacsony, a legújabb mérések szerint — 120 Celsius fok körül van. A Jupiter legtöbb vitára okot adó. legkülönlegesebb képződménye az az óriási vörös folt, amelyet Robert Hooke angol fizikus. Newton kortársa és ellenfele fedezett fel 1864-ben. A 40.000 kilométer hosszú és 13 000 kilométer széles', ovális alakú képződményt Bregylhln orosz csillagász vizsgálta meg első Ízben alaposabban. 1878-ban. Természetét illetően számos elmélet látott napvilágot, akadtak, akik óriási lávatónak vélték, amelynek fénye átragyog a felhók övezetén. Ez az álláspont ma már túlhaladott, mert — mint utaltunk rá — a Jupiternek nincs szilárd kérge. amely vulkánokat vagy lávatavakat megtarthatna. A folt zónájában egy világos ..fátyol1-’ Is látható, amely 1,9 évenként találkozik a Vörös folttal, azután — minthogy saját mozgása Is van — elhagyja a foltot, hogy később újból találkozzék vele. és úgy vegye körül. mint folyó a szigetet. Megjegyzendő, hogy a Vörös folt fényessége nem állandó, általában 30 évenként anuylra elhalványul, hogy megfigyelése komoly nehézségekbe ütközik. Érthető tehát, hogy a tudományos világ sokat várt e rejtélyre formációnak a Pioneer—10 által végzett vizsgálatától. Az eredmények nem voltak perdöntőek egyik elmélet mellett sem. Raymond Hide (Bracknell, Meteorológiai Intézet) véleménye szerint a Vörös foltot egy. a Jupiter légkörében lejátszódó hatalmas örvénylés kelti. de hogy ezt milyen erők tartják fenn. arra vonatkozóan még a Pioneer—10 sem nyújtott kellő felvilágosítást. Ez as atmoszféra egyébként más Jellegű, mint amilyen a Venusé, a Marsé vagy a Földé. Anyagát a hidrogén, deuterium. metán, ammónia és kis meny. nylségü acetilén, valamint etán alkotja. A Jupiter légkörében hélium nak is kell lennie, de est még nem mutatták ki. A Jupiteren — földi értelemben — végtelenül mostohák a körülmények Mégis néhány kutató, például C. Ponnamperuma (Maryland Egyetem) és P. Molton (Qeen Elizabeth College, London), felveti azt a merész gondolatot, hogy ha élőlények nincsenek Is a Jupiteren, talán megkezdődhetett ebben a gigantikus kozmikus „laboratóriumban" az anyagnak olyan szerveződési folyamata, amely már közvetlenül az élet megjelenésének előjátéka. Esetlea 179 évig kell várni... A Pioneer—10 és —11 voltaképen csak a két kezdő lépés a naprendszer külsőbb térségeinek vlregálatában. A hetvenes évek vége táján olyan konstelláció lesz, hogy egyetlen ürlaboratórlummal elérhető a Jupiter, a Szatumuaz és a Pluto vagy pedig a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz. Minden egyes bolygó gravitációja ugyanis olyan impulzust ad az űrszondának. hogy az tovább haladhat a következő cél felé. Ezek a „nagy utazás” tervei Ha most nem valósítják meg. akkor hasonlóan kedvező helyzet bekövetkezésére 179 évig kell várni NY0LCKARÜ TENGERI SZÖRNYEK Frederick Aldrick újfundlandi tengeri biológus arról ábrándozik, hogy élve fog el egy legendás szörnyet, egy óriási „tengeri kígyót”. Évszázadok óta regélnek a tengerészek hatalmas tengeri szörnyekről. amelyek nemegyszer borítottak fel vitorláshajókat, és sok tengerészt rántottak magukkal a mélybe, tenyérnyi szívókorongokkal ellátott karjaikkal. A víz titokzatos módon, harminc évenként ismétlődően, az új-fundlandi partoknál már élettelen, vagy haldokló tengeri kígyókat vet ki. Közülük a legnagyobb eddig 20 méter hosszúságú volt. De Aldrick szentül hiszi, hogy a mélyben legalább 50 méteres szörnyek is élnek.* A biológus feltételezését azokra a vizsgálati eredményekre alapozza, amelyeket nyolc, 6—10 méter hosszú „tengeri kígyó” boncolásánál szerzett. Az eddig partra sodort tintahalóriások mind még fiatal, nem ivarérett nőstények voltak. 5 cm átmérőjű szívókorongokkal. A biológus szerint bálnákon talált harci sérülésnyomok bizonyságul szolgálnak arra, hogy a világtengerek sötét mélységeiben jelentősen nagyobb óriás szörnyek is élnek. Megszigonyozott bálnák gyakran 20—30 centiméter átmérőjű, szívókorongoktól származó sebhelyeket viselnek testükön, amelyeket több ezer méteres mélységben az óriás tengeri kígyókkal vívott harcokban szereztek. Aldrick szerint: „Ott lenn még sokkal nagyobb szörnyek is vannak.” A Földön éló legnagyobb állat, az ormányoscet testét szinte elborítják az ilyen forradások, mint ezt a megszigonyozott állatokon látni lehet. Az elmúlt évszázadokban ismételten akadtak szemtanuk, akik balnak és tengeri kígyóóriások közötti, titáni küzdelemről beszámoltak. Arról is beszámoltak már tengerészek, hogy százas rajokban láttak óriás szörnyeket, a tenger felszínén, az atlanti parti sávnál. Pontosan 30 éves időközökben találnak az új-fundlandi partok mentén partra sodort óriás szörnyeket. Aldrich véleménye szerint egy rendkívül hideg tengeráramlat adja a rejtély megfejtését. De ő sem tud magyarázatot adni arra, hogy miért mindig csak pár tengeri kígyót vet ki a víz, és miért nem ezer-^ számra hozza a nyolckarú szörnyeket. „Egy élő tengeri kígyót kell fognom” — mondotta a tengeri biológus Űj- Fundland közigazgatási székhelyén, a St. Johnsban működő egyetem laboratóriumában. „A vadászathoz egy halászkuttert fogok használni A trawlert, a halászhajót rámpával látom el, amelynek segítségével a búvárok a hajóra tudnák emelni a tengeri szörnyet.” Az óriás „tengeri kígyóknak” papagájcsőrük van amellyel szétmarcangolhatják a búvárokat. A tudós számol ezzel a veszély - lyel. Utal azonban arra, hogy lehetetlen lenne például a kocsonyás testű tintahalakat kötéllel a fedélzetre emelni, mivel a kötél úgy vágódna bele a tintahal testébe, akárcsak a vajba. Aldrick, aki búváraival együtt a szörnyet a hajóra akarja emelni, meg van győződve arról, hogy sikerülni fog egy ilyen tengeri kígyó elfogása, mégpedig úgy. hogy legénységének egyetlen tagját sem éri baj. Ügy tervezi, hogy az. óriási polipszerü állatokat cápahúsdarabokkal csalogatja elő a mélyből.
