Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-02-16 / 498. szám

1974. február 16. * MENÓRA 3. oldal IZRAEL A RAKÉTA BÁZISOK LESZERELÉSÉT KÖVETELI Izrael nem vonja ki csapa­tait a csatorna nyugati part­járól, amíg az egyiptomiak nem szerelik le mindkét par­ton álló rakéta fészkeiket. A fészkek e pillanatban nincse­nek éles fegyverekkel felsze­relve, de izraeli rádióadás szerint a támaszpontok lebon­tása benne foglaltatik a meg­állapodás titkos klauzulái kö­zött. A kairói hídfőnél a vissza­vonulás rendben folyik, de az északi demarkációs vonalnál a feszültség nem mutat enyhü­lést. A közelkeleti tér másik frontjáról arról értesülünk, hogy a híres newyorki Chase Manhattan bank kairói képvi­seletet állít fel a közeljövő­ben. A Chase Manhattan az első amerikai bank Kairóban 1956 óta. NEM IS OLYAN APRÓ APRÓPÉNZ Az 1967 és 1968-ban kibo­csátott ezüst tartalmú kana­dai aprópénz erősen foglal­koztatja a spekulátorok érdek­lődését amióta az ezüst árá­ban emelkedés mutatkozik. A 67- 68-as 10 és 25 centesek e pillanatban többet érnek név­értékűknél. Természetesen a­­kik különféle pénztárosi pozí­ciókban dolgoznak, szép mel­lékkeresetre tehetnek szert ha egyszerűen kicserélik a 67-68- as aprót más évjáratúra, vagy papírpénzre. Lapunk zártakor ezer dollár értékű 10 vagy 25 centes 1.250dollárt ér. Jó vadászatot. SZABAD SAJTÓ A torontoi Globe and Mail levelek a szerkesztőhöz ro­vatában közli Yuri Rythkeu, moszkvai lakos levelét, aki a Szolzsenyicin ügyhöz tartotta szüségesnek hozzászólni. Rytkheu elvtárs úr saját be­vallása szerint egy szovjet író, aki minden részrehajlás nélkül, nyilván saját mélysé­ges indulataitól vezérelve, megírta a Globe and Mailnek — s még ki tudja hány imperia­lista lapnak — a saját elfogu­latlan véleményét arról, hogy miszerint Szolzsenyicin egy hazug s egyáltalán nem rendes fickó, akinek egyéb főbenjáró bűnei mellett Svájcban pénze van s méghozzá sok. Rytkheu továbbiakban kanadai barátai­hoz — Pierre Berton, Farley Mowat valamint számos ügy­véd s orvos — apellál s annak a hitének ad kifejezést, hogy ezek az emberek nem dőlnek be Szolzsenyicin propagandá­jának és a könyvében foglalt " alaptalan rágalmaknak a Szovjet állam ellen". Mi is reméljük, hogy Berton, Mowat és a többi említett úr, kérni HÍREK fogja az orosz sajtót, hogy ' a torontoi laphoz hasonlóan, kö­zölje az ő leveleiket — amiket remélhetőleg már megírtak — a Szolzsenyicin üggyel kap­csolatban. Szép dolog a szabad sajtó... ÚJABB SZIGORÍTÁSOK VÁRHATOK KÍNÁBAN A kommunista diktatúrák jól­ismert mintája szerint Kína népére újabb megpróbáltatá­sok várnak. Mao proklamáció­­jában felszólította a kínai né­pet, hogy csatlakozzanak hoz­zá a reakció utolsó maradvá­nyainak elpusztítására. Hogy a folyamat milyen formát ölt, az a jövő titka. Megfigyelők szerint könpyen lehet, hogy az 1966-69-es évek zajos és véres megmozdulásai megis­métlődnek. A párt hivatalos lapja oda­vágta a közmondásos párbaj­kesztyűt. A lap félreérthetet­lenül kinyilatkozta, hogy ez az újabb megmozdulás Mao szü­lötte és ominózusán felhívja mindenki figyelmét, hogy a si­keren áll vagy bukik a szQcia­­lizmus jövője. Az általánosí­tásból a proklamáció átmegy közvetlenebb, személyi terü­letre: "Minden párt tag, ve­zető, magasrangú funkcioná­rius vagy közkatona aszerint lesz bírálva a jövőben, hogy milyen lelkesen és milyen gyorsan válaszolt a párt és nagy vezetője hívására". Az 'a néhány politikus, akik eddig megpróbáltak kötélen táncol­ni a különböző frakciók kö­zött, most kénytelenek állást foglalni, mert a jelenlegi szi­tuáció nerh tűr mást, mint világosan igen vagy nem vá­laszt. A nyugati sajtó nem teljesen érti az újabb felfordulás okát. Az ok egyszerűbb, mint gon­dolják: semmilyen terrorista rendszer nem tűr nyugalmat. Állandóan szüksége van "el­lenségre" s ha nincs kívül, ak­kor találni kell belül. Dr. EGRI SÁNDOR Dr. Egri Sándor, lapunk fő­­szerkesztőjének,Egri György­nek édesapja, február 9.-én, Antwerpenben rablógyilkps­­ság áldozata lett. Az európai lapok első oldalon hozták a tragikus esemény részleteit. Egri Sándor az antwerpeni gyémánt tőzsdén dolgozott hosszú évek óta, és néhány évvel ezelőtt már nyugdíjra volt jogosult. De Egri Sándor nem volt nyugdíjas típus. E- gész életében keményen dol­gozott, és a munka olyanná vált számára, mint az életet adó oxigén. Nem vonult nyu­galomba, hanem nap mint nap dolgozott tovább, és amikor beszállt a liftbe azon a napon, a jólvégzett munka tudatával és nyugalmával tehette ezt. Sohasem ért haza többet. Is­meretlen tettesek megtámad­ták a 75 éves Dr. Egri Sán­dort, h gy kirabolják, és ami­kor ő egy tiltakozó — vagy tán csak rémült —mozdulatot tett, kést rántottak... Dr. Egri Sándor meggyilko­lása nem rendőri hír, hanem görög sorstragédia. Egy élet­formát, egy erkölcsi hitval­lást képviselt ő. Életét ember­társai iránt érzett mélységes tisztelet, családja iránti sze­retet tette boldoggá; munká­jára büszke volt és megbe­csülésnek örvendett a világ minden sarkában. Arcán bol­dog elégedettség ült. Gyilkosai nem voltak elégedettek, sem büszkék és nem éreznek tisz­teletet embertársaik iránt. Ezért kell időnként az Egri Sándoroknak meghalni gyilko­sok kezétől. A lapok szerint a gyilkoso­kat a nemzetközi rendőrség keresi és üldözi. Valószínűleg megfogják őket; de ha nem, Egri Sándor szempontjából az is közömbös. EgriSándor nem a haláltól félt. Néki az a pil­lanat, amikor felfogta, hogy egyik ember a másikra emeli kezét, olyan örökkévalóságig tartó megalázást és szörnyű szenvedést okozott, hogy azt semmiféle büntetés nem tudja kompenzá|ni. M. 1 Hosszú az út hazáig Az a kis Nahal-ejtöernyős ala­kulat. amely egy héten át meg­szállva tartotta Port Taufik ki kötőjét. mielőtt parancsot kap­tak a Cahaltól. hogy szüntessek be a kilátástalan küzdelmet és adják meg magukat — eredetileg 42 emberből állt. öten közülük el­estek és a többi nagyrészt megse­besült. Még volt elég élelmük és vizük, de lőszer már fogytán volt. — meséli Un Ehrenfeld közka­tona — már nem sokáig tudták volna tartani magukat, ha nem kapnak parancsot a megadásra Uri. Nachum Ehrenfeld profesz szór, a Hadassza kórház Endokri­nológiai osztálya főorvosának fia. most- tölti be huszadik életévét, jelenleg a Hadassza kórházban fekszik, hogy kivizsgálják belső sérüléseit, az elszenvedett veresek és ütlegelések, és nélkülözések kö vetkeztében. Eleinte úgy látszott, hogy operálni kell. de édesapja reméli, hogy ez elkerülhető lesz Amikor a kis izraeli csoport megadta magát a Vöröskereszt képviselőinek, az egyiptomiak v; selkedése semmi kívánnivalót nem hagyott hátra, minden genfi úr meg lehetett velük elégedve, mert a megadáskor a Vöröskereszt kép­viselőin kivül a Nejvsweek és más nagy világlapok tudósítói is jelen voltak és fényképeztek, hogy ta­núi legyenek az izráeli gyalazat­­nak. Előbb átvitték őket a csa­torna túloldalára, de azutan meg gondolták magukat, előhoztak egy elfogott izráeli tisztet, melléadtak négy katonát és kényszeritették őket, hogy megfelelő kiséret mel­lett visszatérjenek a keleti partra hogy tisztelegjenek a Bar-Lev vo­nal egyik magaslatára kitűzött egyiptomi zászló előtt. A katonák egyike Úri volt Ezt a jelenetet is fényképeztek persze... Amint vége volt a „zászlóköszöntési ce­remóniának és a Vörös Kereszt emberei, valamint az újságírók es fényképészek eltávozták a genfi egyezmény arab példányát, az e­­gyiptomiak tüstént a csatornába dobták Úri szemét bekötötték ci­póit es harisnyáját levetették és mindenét elvették ami zsebeiben volt, még a kappelit is elkoboztak tőle. Bekötött szemmel, kezén-lá­­bán megkötözve vitték el valaho­vá. ahol bedobták egy 4 négyzet-' métere? különített cellába, egy leje, de takarót nem adtak Ál­landóan verték es ütlegelték min­den ok vagy magyarázat nélkül Egész idő alatt csak az járt az eszében, vajon mi történt társai­val és hazájával. „Tudtam, hogy az északi fronton minden rendben van és közel állunk Damaszkusz­­hoz, de az volt az érzésem, hogy a csatornánál legyőztek bennün­ket Tudtam, hogy mi voltunk az utolsók, akik még tartották a vo­nalat a csatorna mentén Minden olyan kódos volt előttem de bíz­tam a Cahal győzelmében, hittem Istenben és a Cahalban Közben re elkészített szöveget nyomta* a Kezembe, amely szidalmazta Da­­jant es Izrael népét Utana kap tam egy kis pohár vizet’ Egy galili drüz lakos véletlenül fogta a kairói rádiónak ezt* az a dasat és azonnal telefonált lTr szüleinek Az iholsó két nét alatt a bá­násmód javult több vizet es élei met kapott, ugyanazt mint az egyiptomi katonák főleg pitat es rizst, de kisebb porciókat mint azok Matracot és fakarokat, is ki utaltak, ruhát cserélhetett és első ízben tussolhatott, egesz fogsága alatt, kétszer Elkülönítve tartot­ták, de már nem volt megkötöz ve és szeméről is levették a kö­tést Később olykor az arnyéksze­­ken találkozhatott társaival Bor-Tisztelgés az egyiptomi zászló előttEgyiptomi felvétel A középső alak Úri az egyiptomiak nem mulasztottak, el hogy minden kihallgatásomkor közöljek velem, hogy az egész Szi­­najt mar visszafoglaltak es Izraei 17.000 halottat vesztett Un soKszor elájult a veréseit tői Nem tudja mennyi ideig tar tottáK megkötözve és bekötött szemmel, semmire sem emlékszik világosan kivéve az utolsó két hetet Meg most sem képes az idő­rendet megállapítani nány na­pig volt félig öntudatlan állapot­ban Egyszer beszelnie kellett a kairói rádióban: „Nem emlékszem hogy mit mondtam, mert előtte órákig víz és élelem nélkül tartot­tak és csak a nyilatkozat után tóne ajtaján volt egy kis rés és azon át néha láthatta mi történik szűk börtönén kivül Az első ci­garettát csak a Vöröskereszt meg bízottjának egyetlen látogatásakor kapta szabadulása előtti napon1 Se levelet se csomagot nem ka­pott egész idő alatt .Sokat imád­koztam - meséli Un -- és az se­gített átvészelni a nehéz napo­kat mert hitem megadta hozzá az erőt. hogy ateljem ezt a .ib na pót. Ha kissé jobban eieztem ma­gam úgy tornáztam ’ Az idő folyamá.. a börtónörök viselkedése is megjavult A jobb érzésüek még külön élelmet is ad­tak és eszédbe el 'tek vele Egy nappal a fogolycsere előtt ismét kicserélték ruházatát és megint tussolhatott. ★ Úri természetesen nem tartja fenn a kairói rádióban elmondott nézeteit „Se Dajant, se másokat sem okolok a történtekért Háború van. az egyik fél meglepte a má­sikat, emberek estek el. sebesül­tek meg és kerültek fogságba, ez minden háborúban igy van!’’ „Nem igaz az „új egyiptomi ka­tona” meséje! Még mindig leg­alább 20 esztendővel mögöttünk vannak, az egyetlen ami jobb' ná­luk az, a fegyverzet, amit az oro­szoktól kaptak. Bizony ha a kato­náik is jobbak lettek volna, úgy még ennyire sem tudtunk volna ellentállni!” Mint mindenki Tzráelben, úgy Úri is reméli, hog. a tárgyalások békére vezetnek, bár nem sok le­hetőséget lát: „Nehezen hihető, hogyaz arabok tényleg békét akar­nának velünk, de én született op­timista vagyok és ném adom fel a reményt. Véleményem szerint visz­­sza kell adjuk a Szináj legna­gyobb részét, hogy megállapodásra juthassunk, de Jeruzsálem, Heb­­ron és a Golán miénk kell ma­radjon!” Meglepő módon sohasem foglal­kozott gondolatban a palesztinai arabok kérdésével: „A fogságban kérdezték, hog mi a véleményem ebben a tek itetben, de ez egy oly komplikált és fogas kérdés, hogy nem tudtam válaszolni Kelet-Je­­ruzsálem és Hebron semmiesetre sem lehet az övék*' Úri Kfar-Ecion Garin -jahoz tartozik, de még a háború előtt elhatározta, hogy nem megy ki­­bucba ha leszerel, hanem a Héber Egyetemen földrajz és ngol nyelv fakultására iratkozik be „Most már nem vagyok annyira biztos magamban — mondja el­gondolkodva — vajon van-e ér­telme a tanulásnak? Orvos sem akarok lenni, mint az apám és azt sem hiszem, hogy egy jesiván vagy kibucban volna a helyem Két és féí éve vagyok katona és nem tudom, mi a Cahal intenció­ja. velünk fogságból visszatértek­kel? Majd ha végleg leszerelek, majdcsak elhatározom mit kezd­jek életemmel EMKE EMKE * EMKE * EMKE * EMXE * EMKE * EMKE * EMKE * EMlCfi CSAK AZ EMKÉBEN LÉP FEL NEW YORK LEGNÉPSZERŰBB CONTINENTÁLIS ÉNEKESNŐJE MAGYAR.HÉBER ÉS AMERIKAI SZÁMAIVAL u cigányzene — tánczene Minden egy műsorban. g Zongorán kísér VÁMOS PÉTER. , . Asztalfoglalás:d.u. 4-től RH 4-9814 — 734-9116 A konyhán: BOROS JÓZSEF toszakacs ínyenc falatokkal kedveskedik vendégeinknek. 1494 SECOND AVENUF NEW York 3NM3 * 351W3 * 3)iW3 3NW3 ♦ 3NW3 * 3NW3 ♦ 3MW3 ♦ 3NW3 3SW3 * 3NW3 AZ OLCSÚ UTAZÁS HÉT PILLÉRE: 1. HANYATT-HOMLOK HATÁROZNI -SORONKIVŰL SORAKOZNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 2. IDEJEBEN FELLEPNI -ÉS SÜRGŐSEN BELÉPNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 3. BARÁTOKAT NYAGGATNI -TANÁCSOKÉRT FAGGATNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 4. RÉMHÍREKEN DERÜLNI -SUSTORGŐKAT KERÜLNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 5. JÓELŐRE FIZETNI -UTOLJÁRA NEVETNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 6. HUNNIÁHOZ FORDULNI -PÁR SZÁZ DOLLÁRT SP0S0LNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 7. CSAK ÚGY, MINT TAVALY! HUNNIA H0USE & TRAVEL INC. 1592 Second Ave, New York Tel: RE 4-6900 ►>>►>'( < i/ íi1*f> ► *i'!'I'>'>' * MIT IS AKART TULAJDONKEPPEN A VÁLASZTÓ? Már hosszú idő telt el a választások óta, de változatlanul a legnépszerűbb társasjáték Izráelben annak a találgatása, hogy mit akart a vál-asztó. Ebben a társasjátékban a legszé­lesebb körök vesznek részt. Politikusok, hírmagyarázók,új­ságírók, professzorok, és persze egyszerű polgárok is ott­hon, társaságban, vagy a kávéházban. A legfőbb előnye ennek a társasjátéknak, hogy soha nincs benne vesztes. Ugyanis akármit állíthatsz, azt a lehető leg­nehezebb dolog megcáfolni, és persze, ennek a fordítottja is igaz. Bizonyítani sem könnyebb semmilyen tételt. Azt ugyan­is senki sem tudja, hogy hogyan néz ki" a választó" őfelsé­ge, és a választások után még kevésbé tudjuk, mint azelőtt. Valószínű, hogy ez a mesebeli átlagválasztó egyáltalán nem létezik, és azért magyarázhatja az akaratát mindenki úgy, a­­hogy ez számára a legkellemesebb. A választók nyilván a legkülönbözőbb dolgokat akarták, fel­fogásuk szerint. Hogy a legszélsőségesebb példával éljek, az a körülbelül tízezer ember, aki Kahana rabbira szavazott, biztosan semmilyen téren sem akarta ugyanazt, mint az a néhány száz, aki egy RamiLivne nevű elitéltre adta a voksát. Éppen ezért érthető fenntartásom van annak az objektív le­hetősége iránt, hogy egyáltalán meglehet-e mondani, hogy mi volt az átlagválasztó akarata. De ha ez a társasjáték már annyira népszerű, mégsem tudok ellenállni annak a vágynak, hogy én is résztvegyek benne. Első politikai mesterem, a néhai Justus Pál ilyen esetek­ben a ' feltéve, de meg nem engedve" fogalmat használta. Ez alkalommal követni akarom őt, és feltéve, de meg nem engedve, hogy van átlagos izráeli választó, annak szerintem a következő volt az akarata: Elsősorban persze lényegesen könnyebb azt megmondani, hogy mit nem akart az izráeli választó, mint azt, hogy mit akart. Ami teljesen világosan és nyilvánvalóan nyomban szembeötlik, hogy semmiesetre sem akarta az ország vég­­kiárusítását. Ez teljesen világos. Abból világos, hogy az ösz­­szes erre törő szélsőségesen defetista körök súlyos és csú­fos vereséget szenvedtek. Ha aRákách-ot —amely nem zsi­dó, hanem arab-párt — leszámítjuk, akkor az egész társa­ságból a Mokéd egyetlen képviselője maradt meg. ő is nyil­ván a Maki régi mandátumát örökölte. Ez esetben, ha a dol­got abszurdumig akarjuk vinni, azt is bebizonyíthatjuk, hogy éppen a Mokéd a legmilitaristább párt Izráelben. Kneszet­­képviselete ugyanis száz százalékban ezredesekből áll . . . Első szempillantásra azt is meg lehet állapítani, hogy az izráeli választó meglehetősen jobbra csúszott a pádon. Itt azonban már nagyon ajánlatos feltételes formában beszélni. A választások ugyanis nem társadalmi, hanem kül- és biz­tonsági kérdések jegyében zajlottak le. Tudom, hogy nálunk, Izráelben minél defetistább valaki, annál baloldalibbnak, és minél engedményellenesebb, annál jobboldalibbnak számít. De ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor rá kell jönnünk, hogy ez nemcsak a szó klasszikus értelmében, de még a legegyszerűbb józan ész szerint sem felel meg a valóságnak. Tehát sokkal helyesebb, ha úgy fejezzük ki magunkat, hogy az izráeli választó akaratának megfelelően több sólyom és kevesebb galamb jött be a nyolcadik Kneszetbe, minta he­tedikben volt. Aritmetikailag persze ki lehet számítani, hogy melyik sze.­­mély vagy csoport áll a jelenlegi Kneszet tengelyében. En­nek az a módja, hogy a 120 Kneszet-tag nevét úgy csoporto­sítjuk, hogy a két szélre a legellentétesebb felfogásúak ke­rüljenek. Ez esetben mondjuk az egyes számot, a mindenről lemondani hajlandó Méir Wilner, és a százhuszas számot a semmiről lemondani nem hajlandó Ávrahám Jofe kapná és közöttük helyezkednének el a többi Kneszet-képviselők. An­nak megfelelően, hogy ki kihez áll közelebb. A tengelyt azok képezik, akik az ilyen számítás esetén a hatvan és hatvan­egyes szamokat kapják, tehát mindkét irányban egyforma számban vannak náluknál lemondásra hajlamosabb, vagy még keményebb képviselők. Akár hiszik, akár nem, én vet­tem magamnak a fáradságot és felállítottam a Kneszet-tagok névsorát ilyen szabály szerint. A hatvan és hatvanegyes szá­mokat nem mások kapták, mint Mose Dáján és Simon Pe­­resz. Tudom, hogy kétségbe lehet vonni ennek a számításnak az érvényességét, de annak aki nem hisz nekem azt tanácsolom, hogy ha módjában van, számoljon utána, és aligha fog nagy­mértékben eltérő eredményre jutni. Csaknem kétségtelen, hogy ennek a K neszeinek a tengelyében Mose Dáján és a Mun­kapárt "hitachonista" szárnya áll. Lehet azt állítani, hogy az izráeli választó kevesebb val­lásos befolyást akar mint eddig, és ezért csökkentette a val­lásos képviselők számát tizennyolcról tizenötre. Ellentmond azonban ennek, hogy a vallási kérdések ezen a választáson csaknem semmilyen szerepet nem játszottak, és ez a körül­mény mindig hátrányos a vallásos pártoknak. A szavazatok elemzése esetén úgy tűnik, hogy a fronton lé­vő katonák feleségei minél előbb otthon akarják látni a fér­jeiket, ezért hajlandók engedményekre. Ezzel szemben fér­jeik, akik a mozgósítás fő terhét viselik, első kézből ismerik a helyzetet, sokkal kevésbé optimisták, és sokkal nagyobb mértékben elzárkóznak az összes engedményektől. Nyilván ezért volt a katonai urnákban a Likud sokkal erősebb, mint bárhol máshol. Ezzel szemben még a hisztadruti választások elemzésé­ből tudom, hogy Izráelben a Máárách sokkal erősebb a nők, mint a férfiak körében, a Likud pedig pontosan fordítva. A Hisztadrutban a nők ugyanis külön szavaztak és így ez ellen­őrizhető. A legtöbb országban ez pontosan fordítva van. A nők a polgári pártok támaszai . . . Tehat nem biztos, hogy a katonai urnáknál nem egyszerű­en az a tény nyilatkozott meg, hogy férfiak és fiatalabb kor­osztályok között a Likud nagyobb támogatást nyer, mint más­hol. ^Lehet, hogy egyesek, számára meglepetés, de az izráeli választó újból bebizonyította, hogy elsősorban izráeli és csak nagyon utolsó sorban tartozik valamilyen törzshöz. Hat vagy hét törzsi lista indult ezen a választáson és minden várako­zás ellenére, egyetlen mandátumot sem kaptak. Ebből is ér­demes — gondolom — egyeseknek levonni a tanulságokat. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom