Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-02-16 / 498. szám

4. oldal MENÓRA * 1974. február 16. HETI SZIDRA: MISPATIM D’üöttna Beszélnünk kell a kinyilatkozta­tás és a zsidó nép közti viszony­ról. A tfz ige olyan fontos tétel, hogy minden tekintetben befolyá­solja a zsidó nép fizikai és szel­lemi fejlődését. Izrael Istenisme­rete eltér minden más nemzeté­től, s ezért valóban egyedülálló módon hatolt be Isten szelleme Iz­raelbe, Kétségtelen, hogy kezdet­től fogva okvetlenül voltak a zsidó nép lelkében hagyományos adottsá­­gok a szináji kinyilatkoztatás fel­fogására. Bölcseink hangsúlyozzák, hogy a tfz Ige összes parancsolatait már az ősatyák is gyakorolták és ezek gyermekeiknél családi hagyo­mánnyá váltak. A Talmud mondja, hogy a Tóra egyes részeit már az egyiptomi rabság idején Is ismer­ték a nép vénei, ügy, hogy maga a kinyilatkoztatás nem volt valami egészen új, váratlan esemény, leg­alább is a nép egy bizonyos réte­ge élőn. Izráel a kinyilatkoztatás népe. Természetes hajlamánk kellett lennie, hogy kitermelje a prófétá­kat, és hogy követésüket biztosít­sa, JEzért nem Mózes Istenéről, hanem Izráel Istenéről beszélünk. Másrészről, a nép pályafutását, mint szent népét, a csodálatos ese­ménnyel kell kezdenünk, melyben a Szináj hegy lábánál volt része. A szináji szövetség nélkül az egyip­tomi kivonulásnak kevés jelentősége lett volna, s Izráel története, mint sok más rokon sémi törzsé, eltűnt volna a sivatag homokjában. A szináji szövetséggel az örök élet magvát ültették el Izráel lelkében,- és Izráel története folytatódik örök Időkig. * A tfz parancsolat után következik a többi parancs, amely nincs szigo­rúan elválasztva az első tíztől. Ezek a parancsok felölelik a fizi­kai és szellemi élet minden terü­letét. A humánus szemléletre jellemző; "Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedik év­ben pedig menjen el szabadon, vált­ságdíj nélkül. Ha egyedül jön, egye­dül távozzék; ha felesége van, men­jen vele a felesége,- ha gazdája ad neki feleséget és ez fiakat és lá­nyokat szül számára, a nő és a gyermekek legyenek a nő gazdájáé, ö pedig távozzék egyedül." Az akko­ri gazdasági viszonyok mellett a rabszolgaság intézményét nem lehe­­hetett teljesen megszűntetni,- de eny­híteni, emberségesebbé tenni lehe­tett s a fönti törvény ezt a célt szolgálta. A gazda nem rendelke­zett rabszolgája élete felett — mint más népeknél —, és a szolgával való bánásmódot sok rendelet sza­bályozta. Az, hogy a gazda által adott feleség és gyermekei a gazdá­nál maradtak, azért volt, hogy az eltávozó férj esetleg idegenbe men­yén, ne szakítsa szét az (anyajogű) családot, s a vérkeveredés meg­­akadályoztassék, A hét évi szolgá­lat letelte után a szolgának jogában állt lemondani szabadulásáról, ezt hivatalosan, bíró előtt ki kellett je­lentenie, s ekkor elvesztette további szabaduláshoz való jogát; fülét az ajtófélfánál (valószínűleg a Mezuza alatt) átszúrták, annak jeléül, hogy nem tette magáévá a parancsot; elsősorban Istent kell szolgálni, s csak azután az embert. "Aki embert leüt, úgy, hogy az meghal, halállal vesszen. De aki nem állt lesben és az Isten juttatta kezére, annak számára helyet ren­delek ahová menekülhet.” A Túra különbséget tesz szándékos és nem szándékos emberölés között. A Tal­mud szerint semmi sem történik Isten akarata nélkül, semmi se tör­ténik véletlenül, ezértmondja a Bib­lia; "és az Isten juttatta kezére”. Tehát, ha nem szándékosan ölte meg, akkor meneküljön az erre a célra kijelölt menedékvárosba, ahol védve van a megölt ember vérbosszújá­tól. "Es ha valaki szánt szándék­kal tör felebarátjára, hogy megölje fondorlattal, oltárom mellől vidd el, hogy meghaljon." Tehát — ellentét­ben más népek szokásainál, ahol az oltár védte a menekültet a letartóz­tatás és számonkérés ellen, — a zsidó népnél még az áldozó pap is elhurcolható az oltár mellől, ha szándékos gyilos. Ez a különlege­sen szigorú törvény nemcsak a gö­rögök és rómaiak törvényével áll szemközt, hanem a zsidó törvények­nél régibb Hammurabi kódex is ügy dönt; hogy a szándékos gyilkosságot pénzbírsággal lehet megváltani. "Aki emberi személyt elrabol, hogy eladja, vagy kezei közt talál­ják, halállal vesszen,” Az ember­rablás (azért, hogy rabszolgának adják el); valamikor általános volt, hiszen virágzó rabszolgakereskede­lem folyt, különösen az Afrikában rabolt négerekkel (már az Újkor­ban^ akiket hajórakományként szál­lítottak és adtak el főleg Ameriká­ban. Magam láttam Tuniszban, a tengerparton, óriási, istállókhoz ha­sonló hosszú épületeket, melyek fa­lában vaskarikák voltak; ide láncol­ták az arabok által rabolt feketé­ket. Addig tartották ott őket, míg egy hajórakományravaló Össze­gyűlt. Az egyiptomi, alexandriai vá­sárokon adták el azokat a zsidó foglyokat, akik a második templom idején fogságba kerültek; oly nagy tömegben, hogy valósággal leszorí­tották az árakat. A foglyok másik részét a rómaiak használták gálya­raboknak. Manapság gyakori eset, hogy váltságdíj fejében gyermeket vagy felnőttet rabolnak. "Ha férfiak elvódnak és egyik a másikát megüti és az nem hal meg, csak ágynak dől, ha felkel és jár botjára támaszkodva, akkor büntet­len maradjon a bántalmazó, csak mulasztását térítse meg és győ­­gyíttassa a beteget." "Ha tusakodnak férfiak és terhes nőt ütnek meg, s az elveszti magza­tát, de életveszély nem támad belő­le, akkor bírsággal sújtsák, ahogy kiveti rá az asszony férje.” Lehet, hogy az asszony véletlenül állt ott, vagy szét akarta választani a civö­­dökat. "Ha egy ökör felöklel valakit s az meghal, kövezzék meg az ökröt; húsát ne fogyasszák el és az ökör tulajdonosa fel van mentve. De ha az ökröt öklelősnek ismerték már előbb, és meg is lett róva gazdája előtt, aki azonban nem vigyázott reá, s az állat megölt valakit; az ökröt kövezzék meg és tulajdonosát is ítéljék halálra." A halálos íté­letet nem lehet szőszerint értel­mezni, Nem a bíróság ítéli halálra a gazdát, hanem Isten keze által bűnhődik. "Ha valaki vermet ás vagy ver­met nyit meg és nem födi be, és oda beesik egy ökör vagy szamár, a verem tulajdonosa fizessen kár­pótlást ezüstben, s az elhullott ál­lat legyen az övé, ” "Ha valaki ökröt vagy juhot lop és levágja vagy eladja, öt szarvas­­marhát fizessen az ökörért és négy anyajuhot a bárányért." Sokkal sú­lyosabb kártérítés van előírva a Hammurabi kódexben, ahol tízsze­res, sokszor harmincszoros bün­tetés jár a lopásért. A kódex sze­rint, ha nincs a tolvajnak pénze, akkor megöletik, A XIX. századig a legtöbb európai országban halál­­büntetéssel torolták meg a vagyon elleni vétséget. De Izráelben vagyon elleni vétségért sosem járt halál­­büntetés. "Ha betörésnél tetten érik a tol­vajt és megütik úgy, hogy meghal, nincs miatta vérbfln.” Ha ez éjjel történik, akkor a védekező tulajdo­nost nem lehet megbüntetni, de ha mindez nappal történik, s a tulaj­donos védekezése közben megöli a tolvajt, akkor meg lesz büntetve, mert tette nem tekinthető önvéde­lemnek. Ha egy férfi elcsábít egy haja­­dont, aki még nincs eljegyezve és él vele, mátkabérrel tartozik azt feleségül venni. Ha erőszakot követ el ellene, 50 ezüst-sékelt fizet a lány apjának, köteles a lányt elven­ni és nincs joga a férfinek, hogy a nőtől elváljon. Ha a lány el volt jegyezve, a bűn házasságtörésnek számít (ugyanis az eljegyzést há­zasságnak tekintették) és mindkét félt sújtja a büntetés; de ha mezőn történik, akkor csak a férfit sújt­ják halálbüntetéssel. Városban a lány .segítségért kiálthat, de a me­zőn hiába kiált. "Özvegyet és árvát ne sanyar­gass". Nemcsak íz vétkezik, aki az özvegyet és árvát gyütri, ha­nem a közösség is bűnös, amely végignézi és tűri azt. "Midőn pénzt adsz kölcsön az én népem közül valakinek, aki szegény, ne légy vele szemben mint; hitele­ző, ne terheld öt kamattal. Ha zálog­ként lefoglalod felebarátod ruháját, mielőtt leszáll a nap; add vissza neki, mert ez az ö egyedüli leple.” A szegény embernek adott köl­csön — természetesen kamat nél­kül — a legnemesebb eljárások e~ gyike. A legszebb intézmények kö­zé tartoznak azok az egyesületek, amelyek kamatmentesen nyújtanak hitelt az arra szorulóknak. Minden hitközségben vannak ilyen intézmé­nyek ma is. — Feltűnő, hogy a Biblia tiltja a kamatot, míg mai gazdasági életünkben, ahol a köl­csön szinte kikerülhetetlen, a ka­mat természetes. De a régé idők­ben, főleg az első templom idején, midőn a lakosság 90 százaléka föld­­mívelésböl élt, és mindenki meg­termelte a maga életszükségletét, kölcsönre csak szerencsétlenség esetén szorultak. Ez olyan ritka volt, hogy bátran lehetett a kamattól el­tekinteni. Csak a második temp­lom idején, mikor a nép már keres­kedelemmel és iparral is foglalko­zott, s üzleti szempontból szinte elkerülhetetlen volt kölcsön felvéte­le, akkor oldották meg valahogy, a kornak megfelelően a kérdést, "Gazdag aratásod és szüreted áldozatát ne halaszd, fiaid elsöszü­­löttjét szenteld Nekem.” "A mezőn talált szélmarcangolt húst ne egyétek meg; az ebnek ves­sétek oda.” "Ne terjessz hamis hírt.” "Ne kapcsold kezed össze a gonosszal, hogy hamis tanúként lépj fel.” "Rossz irányban ne kövesd a so­kaságot pörben és ne tégy részre­hajló tanúságot — a sokaságot kö­vetve — jogferdftésre." Ha a több­ség véleménye nem azonos a te véleményeddel, ne add fe a te vé­leményedet csak azéft, hogy a többséggel ne kerülj ellentétbe. Ál­talában a többség véleménye a mér­tékadó, de ez nem jelenti azt, hogy feladdd véleményedet, "Ha látod ellenséged szamarát amint terhe alatt roskadozik, ne hagyd öt magára”, hanem segíts neki, még ha ellenségről is van sző. "Vesztegetést ne végy el, mert a vesztegetés megvakítja az éles­­látókat és elferdíti az igazak ér­veit" A vesztegetésnek alattomos ereje van; arra irányul, hogy el­terelje a bíró figyelmét olyan dol­gokról, amiket egyébként észrevett volna. A Biblia ezután figyelmeztet a Smita, a hetedik pihenő év betartá­sára, a hetedik nap, a szombat szigorú nyugalmára , és a három zarándokünnep előírásaira. A szakasz azzal fejeződik be, hogy "Ne főzd a gödölyét anyja tejében." Ez a mondat háromszor fordul elő a* Bibliában, Bölcseink erre alapítják a tilalmat hogy a zsíros és tejes ételeket nem sza­bad keverni és semmi módon együtt enni. Luzzato szerint ez a tilalom az emberiesség követelménye és arra szolgál, hogy a szív durvulá­­sátől megóvja az embert B.D. Hungarian Meat Center, Inc. SERTÉS, MARIIAlll'S KÉSZÍTMÉNYEK házi EÉSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES EINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE., (82 és 83-utcák kapott) New York, N.Y. 10028 Tel.: RE 4-8787 \ ERDÓhAZI HUGO: • • LONDONI FÖLDALATTIN A fiatalember Turnhain Green állomásán szállt be és az egyetlen üresen maradt helyre, mellém ült. Mostanában em­bertelenül zsúfoltak a száguldó földalatti vonatok, Anglia a század legveszedelmesebb gazdasági válságával vívódik. A kormány már több mint egy éve bérkorlátozásokkal sújtja a fizetésből élőket, és a szakszervezetek, valamint a munkás­párt korifeusai szerint, az adókedvezmények csak a lakosság jómódú rétegeihez alkalmazkodnak. A bányászok nem túló­ráznak, s ez bőségesen elég ahhoz, hogy az ország szénkész­lete elégtelenné váljon az ipari termelés zavartalan folytatá­sához. A villanygyári dolgozók sem túlóráznak, a mozdony­­vezetők váratlan sztrájkjai pedig csak még inkább remény­telenné teszik a légkört. Ehhez járul a szinte tragikus olaj­probléma, amely alapjaiban rendítette meg a nyugateurópai ipari államok egész közgazdasági, financiális és termelési gépezetét. De maradjunk csak a London szíve felé rohanó földalattin, ahol az elegáns, sápadtképűfiatalember szomszédom lett. Ke­zemben a Jerusalem Post tegnap érkezett száma. A fiatalem­ber aktatáskáján el tudtam olvasni névjegyét: AchmedKhado­­uri, Beirut. Achmed is előkotorászta aktatáskájából olvas­mányát; Angliában mindenki olvas a földalattin, vonaton, au­tóbuszon, a taxiban, éttermekben, koncerthallokban. Szom­szédom a Journak of Palestine Studies ( A Palesztina! Ta­nulmányok Lapja) cikkeiből merítette tudását és nyilván vi­lágszemléletét. Jól ismerem szomszédom olvasmányát. A beiruti Palesztina! Tanulmányok Intézete és Kuwait Egyeteme adják ki közösen. Az Izráel-ellenes propaganda egyik legve­szedelmesebb terméke, melyet az arabok befolyására gyakran idéz a New York Times, a londoni Times és a nyugati rádió­szolgálat. Ebben a nemrégen megjelent számban Jean Génét írt a "Pa­­lesztinaiakról", — Richard P. Stevens Smutsés Weizman c. tanulmányában a történelemhamisítás eszközeivel vádaskodik a két nagy államférfi humanista ideáljai ellen. AchmedS. Kha­­lidi "A kifullasztó háború'( War of Attrition) gyilkos terveiről elmélkedik. Úri Davis cikkének sokatmondó "fenyegető" címe: rátjához. Achmed tovább utazott Whitechapell felé, ahol újból zsidókkal kénytelen találkozni . . . A Catholic Heraldot is szoktam az irodában böngészni, hogy élményeim kapcsán ismét nyomdaterméket idézzek. Dr. Dávid Rosenberg cikkéről szeretnék beszámolni. Dr. Rosenberg u­­gyan hűtlen lett Dávid király népéhez, ha nevét is viseli. Buzgó katolikussá változtatták a misszionáriusi trükkök. Ez az ődol­ga, ha neki ez jó, nekem is jó. Cikkében azonban nem a "meg­tértek" önigazolásáról írt, nem szólított fel bennünket a jezsu­iták XVI. századi latin idézeteivel arra, hogy kövessük Judea "igazi királyának" útját, az évszázadok elkoptatták az isme­retlen latin mondásokat. Dr. Rosenberg Izráel mellett kardos­kodott és élesen cáfolta azt az arab állítást, hogy 1948-ban a zsidók az arab lakosságot kiűzték J aff ár ól, Rámleről, s az ön­állóságot nyert Izráel állam területéről. A hűtlenné vált Dá­vid ugyanis minden köntörfalazás nélkül meghirdeti a neves angol római katolikus Héráidban, hogy az arab államok, első­sorban Egyiptom, megparancsolta az új zsidó államterületén élő araboknak, hogy hagyják el falvaikat, városaikat, távozza­nak el a környező államokba, Jordániába, Libanonba, Szíriá­ba, Egyiptomba. Az elvándorlási kaland mindössze pár napig tart, amíg szét nem rombolják az új államot, amíg ki nem irt­ják a telavivi, jeruzsálemi, haifai, natanjai, herzliai zsidókat. Az arab lakosság csak a diadalmas arab hadseregeknek útjá­ban lenne, amíg ezt a gyors tisztogatást el nem végzik. Dávid Rosenberg megírja cikkében, hogy a zsidók nem űz­ték ki az arabokat Izráel területéről, önként hagyták el váro­saikat és falvaikat. Nem akartam szememnek hinni olvasván a kitért zsidó cikkét a Catholic Heraldban.És vártam. . . vár­tam . . . mikor hallom idézni Dávidot a BBC híreiben, vagy akár lapkommentárjaiban. Vártam, mikor utal Dávid Rosen­berg állításaira, leleplezéseire a Times vezércikke, mely a­­lázatosan bókol minden arab propaganda-trükknek. Mikor szó­lal meg a Guardian, — ha óvatosan is — és meakulpázik egy kicsit a sok krokodil-könnyért, amit arab menekültekért hul­­lajt . . . Palesztina Izráelben ( Palestine intolsrael). A folyóirat úgy­nevezett "KutatóTanulmánya": Arabemigráció és izráeli te­lepülések a megszállt területeken. Természetesen figyelem­mel kisérik a héber sajtó könyvismertetéseit és abból egy cso­korra valót közölnek vitriolos megjegyzésekkel. Ez a beiruti-kuwaiti folyóirat persze az intellektuális gőg, a tudományos körmöntfontság, az ál-kutatás frazeológiája tógájában ágál a nemzetközi politika és újságirodalom fóru­main. Nem ártana figyelemmel követni és érveivel, propagan­dájával harcba szállni mindenütt, ahol kárt okozhat .. . Izrá­­el nem engedheti meg magának, hogy az igazság és az ember­ség tényeiben túlságosan bízzon az egyre erősödő és egyre fi­nomodó arab világpropaganda korlátlan anyagi lehetőségeivel szemben, mely olaj-fontjaival elfoglalja az újságok,folyóira­tok, rádiók, televíziók propaganda-oltárainak szószékét szer­te a világban. Achmed Khadoi- ri rámnézett, a szeme lassan a Jerusálem Post hasábjain pihent meg. Aztán rám mosolygott. Arcvoná­saim nem reagáltak a meglepő mosolyra. Túl sok keserűség, túl sok csalódás és fájdalom gyűlt össze bennünk az évtizedek folyamán, hogy egy zsidó a londoni földalattin mosolyra mosollyal válaszoljon a beiruti látogatónak. Ki ez a fiatalember? A Fatach ügynöke? Az Arab Liga lon­doni központjának kéme? Chabas terroristája s csak az an­golokkal zsúfolt környezet akadályozza meg, hogy hagyomá­nyos zsidóellenes merényleteit folytassa a Jerusalem Post­­ot olvasó zsidó ellen ? Pedig jó lenne már nekünk is mosolyogni! A mosoly vallo­mása szebb minden. írott költészetnél, mondotta a tépelődő Rilke. Talán eljön az ideje annak, hogy viszonozhatom majd Achmed Khadouri mosolyát, de csak akkor, ha a Plesztinai Ta-Achmed Khadouri mosolyát, de csak akkor, ha a Palesztina! Tanulmányok Lapjának tartalma, szándékai, gyökeresen meg­változnak . . . Blackfiar állomásához érkeztünk a Themse mellett, ahol valaha Shakespeare érkezett meg a Citybe, egy nyomdász ba­ludapesten élő, özvegy, csinos, lüvelt, temperamentumos és me­­egszívii, önálló kozmetikusnő arátnőmet szeretném fé rjhez­­dni amerikai vagy kanadai mib élt férfihez, 45-65 között. Ér­­eklődő leveleket kérem a to­­»ntói szerkesztőséghez küldeni >r. Vera V. jelzéssel. ATLANTIC COURT APT. FORT LAUDERDALE, FLORIDA Egy sarokra az óceántól Holiday Inn mögött. Gyönyörű 1 bedroom lakásos apartmentek, egy lakás 5-6 személyre jó. Külön bejárat mindenütt. EGY HÉTRE $195. MARTHA & ALEX SEGAL (305) 525-1134 Atlantic Court Apt. Fort Lauderdale, Fla. New Ybrk központjában, a világ üzleti életének cent­rumában, pont a Broadway közepén van a ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51 st ST. Telefon: Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzé­kenység s az amerikai nagyvona­lúság vezérli ezt a gyönyörű szál­lodát, fényes éttermét, a világ minden részéről Amerikába érkező magyarok e központi találkozó helyét! XKKX90COQOOOOODOC Dávid Rosenberg cikkét némaság követte, az angol sajtó ha­sábjain nyoma sem volt a BBC lapszemléiben a Catholic Hé­ráid leleplezéseinek. Sajnos, a zsidó lapok sem mutattak ér­deklődést a kitért Dávid Rosenberg cikke történelmi tényei i­­ránt. Még mindig sokat kell tanulnunk igazságos propagandát csi­nálni. Zolától tanulhatnánk, ahogyan a Dreyfus-ügy tényeit tár­ta fel a francia- és világközvélemény előtt. Zolának sem volt könnyű dolga Párisban és a nyugtalanság felé vánszorgó Euró­pában. . . Még sem vagyunk egyedül. Kormányok, tehetségtelen állam­férfiak nem tudják értékelni a világ politikai és társadalmi ho­rizontján Izráel államának és népének erkölcsi és állampoliti­kai értékeit, de Európa népei szívükben Izrael mellett vannak. Az angol közvéleménykutatás számai szerintChurchill,Shake­speare és Henry Moore népének többsége Izráel népének ad igazat. A hollandusok, dánok, belgák, a skandinávok zúgolód­nak opportunista kormányaikkal szemben, a franciák sem rej­tik véka alá érzelmeiket, ha az arab-izraeli konfliktusról be­szélnek. Aba Eban külügyminiszternek igaza van, ha erről be­szél és erre hivatkozik . . . Az izráeli és zsidó ügyek mellett "tüntetnek" Lord Olivier a nagy angol emberábrázoló művész, Dame Flóra Robson, a neves színésznő, Ingrid Bergman, a nemzetközi filmvilág sztárja, hogy csak ennek a különleges művészi csoportnak pár kimagasló nevét említsem. Hinnünk kell, hogy ha a döntés órája egyszer elérkezik, Lord Olivier és Flóra Robson bárónő hangja erősebben hallatszik majd, mint a Palesztina! Tanulmányok Lapja körmönfont pro­pagandája és talán majd eljön az ideje annak, hogy a londoni földalatti száguldó kocsijában én is hihetek Achmed Khadouri mosolyának . . . MEGBÍZHATÓ PONTOS • , INFORMÁLT “““TRAVEL SST 81-08 BROADWAY, ELMHURST, N.Y. 11373 651-2494 NAPONTA indít utakat IZRÁEL * MIAMI • EURÓPA * KALIFORNIA és a világ minden tájára. Hajóutak, nászutak, group- és charter flightokat is gondosan intéznek. IKKA — TUZEX MEMBER OF BNAI ZION magyar hentes J.MERTL NEW YORK, 1500 Second Ave. (78-79 St. között) Tel.: RH 4-8292 Hazai szalámi és minden más jó hazai ízű ,» HENTES ÁRI kapható. VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŰÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzet­teknek. Csehszlovákiában lakók, részére is felveszünk TÜZÉX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE, i«.245 EAST SOth STREET, NEW YORK, N.Y. 10021—Phone LEhigh 5-3535 igazgató: M. BBACK-KEICH BEJÁRAT: 1545 Second Avenue-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom