Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-08-18 / 474. szám

1973. augusztus 18. * MENÓRA 5. oldal VILLÁMLÁTOGATÁS A NEGEVBEN A kiásott "Kurnub* nabateusi város látképe BREUER DÁVID: Régi szándékomat végre sikerillt megvalósítani: hosszú megszakítás után, felkerestem a Negev régi és új településeit s megláthattam a legújabb archeológiái látványossá­got, a kiásott nabateus várost, Kur­­nubot, aminek eredeti neve Mámsit (Mampsis) volt. Az újságok Pom­­pejihez hasonlítják, ami természe­tesen erős túlzás, de közelkeleti viszonylatban nagyjelentőségű és bi­zonyos tekintetben túlszárnyalja a másik nabateus várost, Ábdátot. De menjünk sorjában. Kora délelőtt indultam a beér­­sévai expresszel, egy vadonatúj au­tóbusszal délnek a síma aszfalt­­útón, melynek egy részét most épí­tik kétágúvá, tekintettel az állan­dóan emelkedő forgalomra. Elsu­hanunk a Rison Lecion-i macesz­gyár előtt, ahol éppen óriási con­­tainerbe rakják a laskacsomagokat. Az óriási aluminiumládán látom a “ZIM” feliratot, ami annak a jele, hogy a küldemény a tengerentúlra irányul, talán az Egyesült Államok­ba, ahol az izráeli maceszt előny­ben részesítik. A monoton motorzümm'dgés el­­álmosít és eszembejut egy érdekes anekdota a macesszal kapcsolatban. Egy atomfizikusnő mesélte nekem, hogy amikor Budapesten, az egye­temet kitüntetéssel végezte s mint elsőrangú atomfizikus keltett fel­tűnést, a rektor így búcsúztatta: No, most mehet maceszgyárba igazgatónak. A fizikusnő 1956-ban, a magyar forradalom idején Izrael­be vándorolt. Itt felismerték képes­ségeit s hamarosan az émek-szorégi atommű vezetőjévé nevezték ki. Ne­ve szakkörökben ismeretes lett, s egy tengerentúli állam felkérte,hogy nagy atomreaktorának vezetését ve­gye át; jelenleg ott dolgozik, kitűnő pozícióban — szóval a rektor úr tévedett: nem maceszgyár, hanem atommű igazgatója lett az atom­tudós nő... Rechovot néhány perc megállás, előtte a Weitzmann intézet impozáns bejárata... és máris rohanunk to­vább. Jobbról-balról nagykiterjedé­sű, zöldelő mezők, majd egy kis pekándió liget, rügyező ágakkal. Az európai dió itt az országban nem te­rem meg; de egy magyar bevándor­ló meghonosította a diónál apróbb­­szemű, elsőrangú pekándiót. Mellettem fiatal,szőkehejú katona­lány ül és mélyen elmerülve olvas. Mielőtt Beér-Sévába, a Negev fő­városába érünk, a vidék kopár. Nagy távolságban fekete foltok láthatók: beduin sátrak és ennek a primitív törzsnek összetákolt “lakóházai”. Mivel nincs különösebb látni­való, a katonalánnyal kezdek be­szélgetni. Kérdem, hová igyekszik és mit olvas. A hölgy héberül vá­laszol: Beér-Sévába utazik, állo­máshelyére és Wilde “Dorian Grey arcképe” című regényét olvassa, ugyancsak héberül. Elmondja, hogy egy katonai irodában dolgozik, mint titkárnő, s hogy azért olvassa ezt a regényt, mert látta a regényből készült filmet, de nem tetszett ne­ki; mivel azonban Oscar Wildet nagy írónak tartja, kíváncsi, hogyan tetszik majd neki a film eredeti, regény-formája. Kérdem tőle, hogy mindenkivel ilyen könnyen szóba­­áll-e; válasza: nem, csak az ilyen öreg bácsikkal, mint én, mert a fiatalok türelmetlenek, s hamar ki­látszik a lóláb: mit is akarnak el­érni. Elmondja, hogy családja Né­metországból származik, de ő már itt született az országban, s csak azért beszél németül is, mert a szülei házában gyakran ezt a nyel­vet használják. Rendes katonai szol­gálatát végzi és minden pénteken, szombatra hazamegy, s vasárnap is­mét az állomáshelyére... Az utasok izegni-mozogni kezde­nek: hamarosan Beér-Sévába érünk. Az autóbusz máris befut a modern állomás perronjára, mely nemrég a város szélén épült, abban a re­ményben, hogy hamarosan ennek a városrésznek a közepébe kerül. Ez a remény kezd megvalósulni, mert az állomás körül máris nagyban é­­pftkeznek a homokos terepen. Először 1925-ben voltam Beér- Séván. Akkor még kis, álmos arab városka volt, földszintes házakkal, melyeknek ablakai befelé, az udvar felé nyíltak, de az utcák aránylag szélesek, nyílegyenesek — és bokáig érően porosak voltak, Egy zsidó család élt a városban, egy malom­tulajdonos; az egész környék be­duinjai teveháton hozták hozzá ő­­rölni a gabonájukat. Másodszor 1933-ban jártam ott. A városka alig változott; az angol mandatárius uralom nem sokat tö­rődött a város fejlesztésével. Harmadszor 1950-ben voltam a városban, mely ekkor olyannak tűnt, mint ahogy az amerikai filmeken látjuk a cowboy telepeket: revolve­­res zsidó lovasok száguldoztak az utcákon s az elmenekült arab lako­sok házaiban zsidók laktak. Üzletek nyíltak, de a forgalom egyrészét még mindig teve- vagy öszvérháton bo­nyolították le. A központ az angolok által várszerűen épített rendőrállo­más volt; nem messze tőle nagy, használaton kívül lévő mecset és sok barakk. A hatvanas években több ízben jártam a városban, s nagy élvezet­tel figyeltem fejlődését. Lakosainak száma egyre gyarapodott, új házak épültek, közhivatalok, gyárüzemek s lett rendes autóbuszforgalom is. A monumentális templom homokos területén, befejezetlenül állt, azért, mert a törzsek nem tudtak meg­egyezni, kié legyen az elsőbbség. Aztán jónéhány évig nem jártam ott, s most, ezen a látogatáson, kimondottan nagyvárosban éreztem magam. A központi autóbuszállomás hipermodern, vagy 15 kiinduló és ér­kező perronnal; modernül berende­zett üzleek, éttermek és cukrász­dák, Az állomás előtti tágas térről indulnak és érkeznek a városi for­galmat lebonyolító autóbuszok és bérkocsik. A város lélekszáma kb. 80.000. Míg első látogatásomkor a teve volt a legfontosabb közlekedési eszköz, ma legfeljebb képeslapokon lehet tevét látni; helyette személy- és teherautók tömege száguld az utcákon. Bementem a város régi negye­débe. A földszintes házak nagyrésze még megvan, de külsejük a korhoz illően modernizálva s üzletházakká van átalakítva. De látni sokemele­tes házakat, nagyvárosi üzletekkel , szupermárketeket és modern, több­­emeletes szállodákat, Sok a cuk­rászda, üdítő italokat árúsító kioszk és modern lacikonyha, ahol vil­lannyal melegített, merőleges acél­­rúdra fűzött bárányhúst szeletelnek kisebb bárddal. Bárányhúst hirdet­nek, de állítólag több benne a teve­hús. Pitába tömik a levagdalt hús­darabokat és jóétvággyal majszol­ják. Nagy konfekciós áruházakat lá­tok; a fodrász szalonok, élelmi­szerüzletek tele vevőkkel. Ki hitte volna, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen komoly várossá fejlődik ez az álmos kis arab városka? (folytatjuk) A ZSIDÓ VILÁG HÍREI DACHAU LÁTOGATÓI Ezen a nyáron is a turis­ták százezrei özönlik el Münchent és élvezik a város "gemütlich" légkörét. Alig 9 mérföldnyire Münchentől vi­szont van egy másik turiszti­kai attrakció: Dachau, a gyű­löletes emlékű náci koncent­rációs tábor. A nyolc év alatt, amióta a tábort megnyitották a nagyközönség számára, Dac­­haunak 2.6 millió látogatója volt — többségük nemzsidó. — A világ nem felejt — írta tudósításában Christopher Byron, az amerikai "Time"' folyórat müncheni irodaveze­­folyóirt müncheni irodave­zetője. EVEN A PALESZTINAIAKROL A Párisban megjelenő, bal­oldali beállítottságú "Nouvel Observateur" nevű hetilap munkatársa megintervjúolta Aba Even, izráeli külügymi­nisztert. Mr. Even - többek között — a következőket mon­dotta az intervjú alkalmával: A palesztinaiak rendkívül je­lentős szerepet fognak ját­szani az Izráel és Jordánia közötti béketárgyalásokon, a­­mikor erre majd sor kerül. Az arab államok csak nyer­hetnek, ha leülnek velünk a tárgyalóasztalhoz. DÁJÁN VÁLASZA AMINNAK Nemrégiben közöltük, hogy Idi Amin, ugandai elnök távi­ratot intézett Mose Dájánhoz és értesítette az izráeli had­ügyminisztert arról: hajlandó vele tárgyalni Izrael Ugandá­val szemben támasztott pénz­ügyi követeléseiről. - Mind­ketten katonák vagyunk, meg fogjuk egymást érteni — fe­jezte be táviratát Amin. — MoseDáján válaszolta távirat­ra és válasza pozitívvolu-nem zárkózik el a személyes meg­beszélések elöl. WALDHEIM MÉG NEM TUDJA... Dr. Kurt Waldheim, az E- gyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára, kijelentette egy intervjú alkalmával: Még nem tudom, hogy mikor kerül sor közelkeleti utamra, annyi azonban bizonyos, hogy a UN őszi közgyűlési időszakának kezdete előtt. A látottak alap­ján akarom felmérni a hely­zetet és azután döntök majd affelől, hogy a világszervezet főtitkáraként javasolhatok-e valamilyen kiutat a zsákutcá­ból. KÁCIR TITKÁRNŐJE Amikor Kácir professzor elfoglalta elnöki hivatalát, tit­kárnőjét magával hozta Rec­­hovotról, a Weizmann Intézet­ből. A titkárnő neve Eliséva Bár-Ám, hetedik nemzedék az országban, Cfáton és Ti­bériáson élő chászid zsidók leszármazottja. Nagyszerűen beszél angolul is, kitűnő gyors és gépírónő, egyideig Aba Even mellett dolgozott és ezt az időszakotélete egyik legna­gyobb élményének tartja. — E- ven fantasztikusan intelligens diplomata, nincs párja — mondja Eliséva. — Kácirról: Szinte el sem tudom hinni, hogy ilyen világhírű tudós tit­kárnője lehetek. Számomra Kácir államelnök mindig is Kácir professzor, a vUág­­szerte ismert biofizikus ma­rad. LUDD A LEGVÉDETTEBB Benjamin Davis, nyugalma­zott vezérőrnagy, az ameri­kai közlekedésügyi miniszté­rium államtitkára, aki az amerikai polgári légiközleke­dés védelmi és biztonsági ü­­gyeit intézi, a közelmúltban egyhetes tanulmányúton járt Izráe’ben. Mielőtt elutazott az országból, a következőket mondotta az újságíróknak: Meggyőződésem, hogy jelen­leg a luddi repülőtér a világ legjobban védett és legbizton­ságosabb repülőtere. A US Federal Aviation Administra­tion vezetőinek javasolni fo­gom, hogy ugyanazokat a biz­tonsági intézkedéseket léptes­sék életbe a repülőgéprablá­­sok megakadályozására, mint amiket Luddon tapasztaltam és amiket az El A1 életbe léptetett^ Davis államtitkár Simon Peres, izráeli köz­lekedésügyi miniszter meg­hívott vendégeként látogatott Izráelbe.) BOBBY EGYMILLIÓ DOLLÁRT AKAR Bobby Fischer, sakkvilág­bajnok, .a sakk amerikai-zsidó "csodagyereke", aki most 30 éves, ügyvédje útján közölte: annak ellenére, hogy csak 1975-ben kell megvédenie a világbajnoki címet, akár most azonnal is hajlandó újabb játszma-sorozatra kiállni a legyőzött világbajnokkal, Bo­risz Szpászkival, ennek azon­ban egyetlen feltétele van: egymillió dollárt akar. Bobby ügyvédje, Stanley R. Rader, a következőket mondotta az új­ságíróknak: Egyes híreszte­lések szerint Fischer vissza akar vonulni a sakkozástól. Erről szó sincs. Bobby bár­mikor hajlandó megvédeni vi­lágbajnoki címét 1975 előtt is, ennek az ára azonban egymil­lió dollár. Mint tudjuk, Bob­by Fischer — nem szentimen­tális. Supreme CUSTOM BUILT mDRY PACK“ CONCRETE POOLS The finishing coat will be the many years maintenance. — Free white Marbelite Finish. FOR FREE ESTIMATE CALL 762-3049 21 MAHONEY AVE.', TORONTO, 0NT. After hours call: 259-7770 1.4 MILLIÓ ALU ÁZÓ Az izráeli Statisztikai Hiva­tal közölte: Amióta a függet­len és önálló Izráel megalakult 1948-ban, valamivel több, mint 1.4 millió zsidó alijázott az or­szágba, a világ különböző ré­szeiből. A FŐRABBI FELESÉGÉNEK TILTAKOZÁSA Néhány héttel ezelőtt Dr. Olga Kestelman, szovjet zsi­dó orvosnőt, más zsidó orvo­sokkal együtt, elbocsátották állásából. Az elbocsátásnak semmi különleges oka nem volt, egyikük sem folyamodott kivándorlási engedélyért. Dr. Kestelman öngyilkos lett. Nemrégiben Mrs. Amelie Ja­­kobovits, a londoni főrabbi fe­lesége, egymaga felvonult a londoni szovjetg nagykövetség elé, shol két órán keresztül fel és alá járt, kezében a kö­vetkező szövegű táblával: — Szovjet vezetők: az önök antiszemitizmusa gyilkolta meg Dr. Olga Kestelmant. Ké­rem, kíméljék meg a Goldste­in fivéreket. (Mindkét Goldstein fivér is­mert szovjet tudós. Miután ki­­vámdorlási engedélyt kértek, mindkettejüket elküldték a tifliszi kutatóintézetből és je­lenleg nem hagyhatják el Tif­­liszt. Úgy hírlik, hogy a Szovjetúnió látványos "bíró­sági tárgyalást" teivez elle­nük, hazaárulás címén.) AMERIKAI SEGÍTSÉG Elliot Richardson, amerikai igazságügyminiszter, utasí­totta a római amerikai nagy­­követséget: a bürokratikus formaságok mellőzésével ad­jon amerikai beutazási enge­délyt azoknak az ott tartózko­dó szovjet zsidóknak, akik a Szovjetunióból Izráelbe akar­tak alijázni, Bécsbe és Rómá­ba történt érkezésük után a­­zonban megváltoztatták szán­dékukat és Izráel helyett az Egyesült Államokban akarnak letelepedni. BÁRMI ELŐTT UTÁN VAGY HELYETT CAFE MARIKA 77 BLOOR STREET WEST TEL.: 927-7495 SPECIALIZING IN LINGERIE & LOUNGEWEAR AND BEAUTIFUL DRESSERS 96 BLOOR STREET WEST - IN THE LOTHIAN MEWS Phone: 921-5235 Mindenfé le asztalos munkát házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, basement finiselés. Telefonhívásra házhoz megy J. JERI CSKA licenced asztalos mester Tel.: 491 -5006 Ha rossz a TELEVÍZIÓ]A, ZENEGÉPE, — hívja a 10 éve fennálló TÓTH T.V. SERVICE-/ Lakásán garanciával javít. T.V. ANTENNA SZERELÉS. Chatgex credit kártya hitel Színes TV-k, magnók, zene­gépek nagy árkedvezménnyel kaphatók. TELEFON: 633-1332 PAVILLION CATERING LIMITED | Kalman Wieder g. Catering szolgáltatás Esküvőkre, Bankettekre, Partykra. S 210 Wilson Ave. Tel.: 481-5161 | BUDAPEST BAKERY • Finom pörkölt szemeskávé, brazil, columbiai Budapest Presso, Maragucsa stb. 0 A legfinomabb importált csemegeáruk £ Hazai izü felvágottak ÜZLETVEZETŐ DÉNES FRANCISKA 404 Spadina Ave. — Tel: 368-9247

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom