Menora Egyenlőség, 1973. június (12. évfolyam, 465-466. szám)
1973-06-16 / 466. szám
EGYENLŐSÉG HÉTR Németország és Izrael egyetért a Köze!ke!éti rátság megoldásában Willy Brandt, nyugatnémet kancellár az elmúlt hét folyamán öt napot töltött Izráelben, s ha van helye a politlkában a “történelmi jelentőségű"meghatározásnak , úgy ez valóban az volt. Brandt ugyan, mint nyugatberlinipolgármester, már Járt az országban, mostani látogatásénak azonban szimbolizmusa sokkal Jelentősebb. A német miniszterelnök kezdettől kihangsúlyozta, hogy útjának célja: pontot tenni a múltra, melyért ő személyében ugyan legkevésbé sem felelős, de mint németnek, minden oka megvan a szégyenkezésre. Golda Méirrel ésAbaEbannal az élen, jelentős kormányküldöttség várta Brandtot a luddl repülőtéren. Ez a meleg fogadtatás azt kívánta bizonyítani, hogy az Izráell kormány és a nép többsége 18 elérkezettnek látta az Időt a két ország kapcsolatainak új alapokra fektetésére. Nehéz dolog a nácizmus túlélői és az elpusztultak ! hozzátartozói előtt azt bizonygatni, hogy elérkezett — ha nem is a felejtés, de a megbocsátás órá- Ja. Az azonban tény, hogy egyrészt a mai Németország lakosságának 70 százaléka vagy egyáltalán nem élt még Hitler alatt, vagy olyan kisgyermek volt, akinek nemcsak felelőssége, de a leghalványabb fogalma sem volt arról, ml a hltlerlzmus. Ha a hitleri Időkben élt németeknek csak egészen kis töredékét mentesítjük 18 a felelősség alól, akkor Is elmondható, hogy minden négy mai német közül három ártatlan a hltlerlzmus bűnében. Másrészt, erősen megváltozott az Izráell nép összetétele Is, s ott is többségben vannak azok az elemek, ,akiknek számára a nácizmus szörnyűsége csupán Iskolai tananyag. Az izráeli kormány közvéleménykutatást rendezett, vajon helyes-e a német kormányelnök Jeruzsálemlfogadása. Az ország lakosságának 66 százaléka igennel válaszolt, és csupán 20 százalék helytelenítette ezt a lépést. így került sor a találkozóra, mely eredményében is a legmesszebbmenően klelégítő volt. A kancellár első útja a repülőtérről a Jád Vásémba, a mártírok emlékéhez vezetett, hogy ezzel is kihangsúlyozza: a németek nem menekülhetnek a borzalmas múlt felelőssége alól. De utána elkezdődtek a komoly politikai tárgyalások, amelyek már egy új jövő építése alapján indultak, és tegyük hozzá, ez az új jövő izráell szempontból bíztató. A mártírok emlékét nem lehét anyagi jóvátétellel eltörölni. Ezt az új Németország nem is kívánja. De mégis Jogos a hivatkozásuk arra, hogy anyagi jóvátételként eddig 16 billió dollártfizettekkifamely összeg nagyrésze az ország felépítésére fordíttatott) és ez a századforduló végére el fogja érni a 30 billió dollárt. A német hatóságok ugyan kijelentették, hogy nem hajlandók további jóvátételi összegeket megszavazni; ezzel szemben gazdasági szerződésekben rendkívül előnyös feltételeket biztosítanak Izráelnek. Még ennél is lényegesebb azonban az, hogy Brandt a vártnál messzebbmenőenfogadta el az izráell álláspontot a közelkeleti válság ügyében. Ez pedig nem csekélység éppen ezekben a napokban, amikor az araboknak slkerült az afrikai országok szövetségét egyértelműen maguk mellé állítani, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésszakán újabb diplomáciai offenzívát Indítani, hogy kierőszakolják Izráel visszavonulását az elfoglalt területekről. Ilyen körülmények közt már az is jelentős, hogy Brandt abba az Izráell fővárosba, Jeruzsálembe látogatott el, amelynek Izráelhez való tartozását még mindig kétségbevonják arab oldalról. Még jelentősebb volt a polltlkai nyilatkozatok értéke. Golda Méir, üdvözlő beszédében, Brandtot példaként állította az arab világ elé. “Nemcsak azt tartjuk példamutatónak, hogy Ön az emberiség történelmének legsötétebb órájában csatlakozott a nácizmus elleni harcosokhoz, hanem azt is, hogy olyan diplomáciát kezdeményezett, amelyért méltán kapta meg a Nobel béke-díjat.” Golda Méir elmondta, hogy Brandt bebizonyította: a legsúlyosabb ellentéteket is meg lehet oldani tárgyalásokkal, és nincs olyan ellenségeskedés, A két miniszterelnök elvonul a díszszázad előtt amelyből ne lenne út a béke felé. Az a!ab vezetőknek példát kellene venniök Brandtról. A kancellár, válaszában, egyáltalán nem Igyekezett el- Jelentéktelenítenl Golda nyllatkozatát, vállalva ezzel az arabok felháborodását. “Nem kívánunk békeközvetítők lenni, — mondotta — nem is kértek fel rá. A német érdekek világosak. Olyan békés megoldást szeretnénk, amely mindenkinek megfelel, és amit az érdekelt felek közvetlen tárgyalásokban érnek el.” Aki Ismeri a diplomáciai nyelvet, az tudja, hogy a “közvetlen tárgyalások” kifejezés az izráell álláspont elfogadását jelenti. Brandt többórás tárgyalásokat folytatott Golda Méirrel, Jlgál Älonnal, Aba Ebannal, majd “elvtársi minőségben” résztvett az IzráellMunkapárt aktívaUlésén, ahol forró, baráti hangulat alakult ki. Volt ugyan néhány tüntetés Brandt ellen, s az egyik biztonsági tiszt a levegőben kapott el egy záptojást, amit a kancellár felé dobtak. Ezek a szélsőséges demonstrációk azonban sokkal kisebb méretűek voltak, mint amilyenékét vártak. Az Izráell kormány Joggal állíthatta, és a kancellár is érezhette, hogy a zsidó állam népe megértéssei fogadta küldetését. MEGHÍVÓ A náci- fasiszta őrjöngés éveiben elpusztított 600,000 magyar zsidó mártír testvéreink EMLÉRÉRE JÚNIUS 17.-ÉN, VASÁRNAP DÉLELŐTT V« 11 ÓRAKOR hitközségünk templomában (3910 Courtrai A ve.) Még érdekesebb az, hogy Németországon belül Is, a túlnyomó többség örömmel Udvözölte Brandt utazását. Egy német közvéleménykutatás megállapította, hogy a németségnek csupán 5 százaléka szimpatizál az arab üggyel. 37 százalék kimondottan Izráel-barát, s egy másik 37 százalék semleges álláspontot foglal el. Ilyen körülmények között érthető, hogy Golda megváltoztatta korábbi álláspontját, miszerint nem kívánja lábát német földre tenni. Brandt, a diplomáciai szokásoknak megfelelően, viszontlátogatásra hívta meg az izráeli kormány elnökét és Goida Méir ezt el is fogadta. ^ÍÉTRE... BURUNDIBEH0DOLÄSA A fair-play szabályai szerint az ellenfelet nem szabad lebecsülni. Sportszellemben nevelkedett egyén lévén, elhatároztam, hogy mai naptól kezdve nem becsülöm le az ellenfélhez átállt Burundit. Véleményemet, hogy eddig és hogy ezentúl hogyan viszonyulok hozzá, magamba fojtom. Ögy adódott, hogy a rokonszenvezőbői a semlegesség folyosóján át a fogcslkorgatókhoz csatlakozott fekete királyságot több ízben alkalmam volt megismerni. Távolról persze, de bennszülöttek és kintszülöttek meséltek nekem nagykiterjedésű vadaskertről, ( amely inkább vadas, mint kert, bár kaucsukot és pálmamagot Is termel) és miután egyetmást olvastam a forró égövű bantunéger őslakosságról, veszem magamnak a bátorságot, hogy kiteregessem azt a néhány Jellegzetes részletet arról, amit tudok róla. Évekkel ezelőtt körünkben járt a burundll király, röviddel azután, hogy az 1962-ben a belga-kongói gyarmatbirodalomból kiszakadt ország felvette velünk a diplomáciai kapcsolatokat. Izráel eleinte orvosi támogatást és baromfl-állomány védelméről gondoskodó segítséget nyújtott neki — minden ellenszolgáltatás nélkül. Egyszerűen azért, mert — minden más európai és tengerentúli hatalmat megelőzve — az afrikai fejletlen országok gazdasági és hlgénlal színvonalának emelése humanista előjegyű, békebarát kormánypolitikájának egylk sarkalatos pontját képezte. Jeruzsálemet ügyvivő képviselte Burundiban, de a klrendeltséget 1968 óta, — nyilván takarékossági okokból — a Zalrában akkreditált nagykővet váltotta fel. Burundi nem küldött Izráelbe követet. őfelségét az izráeli valóság, amelyről — bár írástudó volt — csak elmosódott fogaimai voltak, láthatóan meglepte és nem győzte az ország minden téren Jelentkező feliendőlését dicsérni. A vendéglátó ország tisztelettudó környezete persze viszontkérdésekkel ostromolta, - részben kötelező udvariasságból, másrészt ׳ valamiképpen el akart Igazodni a gyér Infor׳ máclós anyaggal rendelkező újsütetű monar* chla útvesztőiben, — amire egyhúrú válaszo! kát kapott. > Rutinra valló kicsengésük az volt, hogy az > érdeklődő győződjék meg a helyszínen az orí szág földrajzáról, életüteméről és a szom! szédos, vele egyldőben és hasonló körűimé! nyék között önállóvá előléptetett Ruandával ! való feszültségéről, amelynek zaklatásai ké! seltetlk a nyugati civilizációhoz való Igazo! dás lehetőségeit. ! Egy magas közéleti funkciót betöltő bará! tóm megkérdezte tőle a tiszteletére adott bú! csúbanketten, hogy ml a legkényelmesebb ! összeköttetés Izráel és Burundi között. Az u! ralkodó jó Informáltságára és a nemzetközi ! helyzettel tisztában lévő körültekintésére ! vall, hogy a legpraktikusabb útirányt a Ludd ! — Kairó — Kartum vonal Igénybevételével je! lölte meg. Összenéztünk a barátommal és ne! hezünkre esett egy mosolyt elfojtanunk. Ud! varlasságból nem világosítottuk fel. ! Egy másik epizódról egy innen Burundi! ba delegált külföldi diplomata számolt be ne! kém, aki néhány évet töltött,—pánirettegés! ben — aterUletenkívUllségrespektálásárakötelezett ország fővárosában. Miután Iskolaköteles kiskorú fiait állandóan zaklatták, hazájából kért személyi testőrt a gyermekek védelmére, akiket jövet-menet őrizni kellett... És most, mint a fekete kontinens hatodik országa, Burundi megszakította Izráellel a laza diplomáciai kapcsolatokat. KUlügyminlsztere a 41 tagú Afrikai Egység Szervezete (OAU) etloplai konferenciáján bejelentette kormánya határozatát, amit az ugandalzsarnők hírszolgálata alapján azzal Indokolt, hogy Izráel, — Belgiummal és Tanzániával egyetemben, támogatta a ruandal Invázlós kísérleteket. Világos, hogy az érvelésből egy szó sem igaz, a dolognak líbiai olajszaga van. Burundi, az UNO vizsgálóbizottságának jelentése szerint, az utolsó hónapokban közel százezer, a Tutsi-törzshöz tartozó páriát gyilkolt le, aminek visszhangját elnyelte a szerte a világon pusztító orkán üvöltése. Hemingway, Afrika jóismerője, mondotta egyszer, hogy alultáplált, éretlen országok csodaszere az infláció és a háború.Mindkéttő átmeneti fellendülést hozhat, de végülls pusztulásba torkoll. Nos: Burundi a legjobb úton van ahhoz, hogy a jóslat valóra váljék. NASCHITZ FRIGYES PERÓNÉK ARGENTÍNÁBAN Dr. Hector Cámpora, Argentína új elnöke, elfoglalta hivatalát és rövidesen vlsszaköltözik Madridból politikai mentora, Joan Domtngo Perón, — Argentínában tehát, 18 év óta előszőr, ismét peronista kormányzat van. A Jelek arra mutatnak, hogy Argentínában ma erősebbek a peronisták, mintákkor,amikor maga Perón hatalmon volt. Ennek az oka az, hogy 18 év alatt Argentína, amely valamikor Jómódú ország volt, a lejtőre került. Az argentin mezőgazdaság, amely valamikor magas termelékenységű volt, korszerűtlen és negyedét sem tudja termelni annak, amire az országnak szüksége volna. Az ipar, amelynek fontosságát Perón annakidején hangsúlyozta, nem fejlődik, Argentína Ipari termelése állandóan hanyatlik. Az inflációU- teme elviselhetetlen, az áremelkedés évenként 50 százalék, vagy annál is magasabb. Egyre több és több ember kerül nyomorba, egyre növekszik az "ingtelenek" száma, akiknek Cámpora most inget Ígért, akárcsak annakidején Perón. Kérdés azonban, hogy valóra tudja-e váltani ígéretét? Argentínában gyökeres gazdasági és pénzügyi reformokra lenne / szükség. Ezek végrehajtásához a megválasztott elnök szilárd helyzete volna szükséges, a hadsereg azonban elégedetlen, nem akarja kiadni kézébői a hatalmat és Cámpora eltávolításával fenyegetőzik. Cámpora azonban márciusban az összszavazatoknak majdnem a felét kapta, ami azt Jelenti, hogy a hadsereg esetleges erőszakos fellépése esetében olyan véres polgárháborúra kerülne sor, amihez képest az elmúlt évek terrorista zavargásai gyerekek játszadozásának tűnnének. Cámpora a peronista elvek alapján szándékozlk kormányozni. Ezek az elvek Időnklnt zavarosak voltak s most fog kiderülni, hogy milyen mértékben sikerült azokat Perónnak és Cámporának korszerűsítenie. Nem hisszük, hogy a peronista uralom Ideálls, úgy tűnik azonban, hogy Argentína számára ez az egyetlen reális lehetőség arra, hogy belső válságaiból kiláboljon. Nem állítjuk, hogy ez fog történni, de úgy véljük, hogy egyáltalában nem lehetetlen. Az elmúlt 18, Perón nélküli év katasztrofális volt Argentlna számára. N E W- Y 0 R K melyre a montreali magyar anyanyelvű* zsidóság minden tagját szeretettel meghívjuk. A Mártírok Temploma Hitközsége, a Montre ál i Magyarnyelvű Zsidók Egyesülete és Női Tagozata A GYÁSZISTENTISZTELET RENDJE: 1. Bevezető beszédet mond Halmi József, 2. Zsoltár: énekli Frischman William kántor. 3. Ünnepi beszéd : Schnurmacber Miklós rabbi. 4. Emlékmécsesek gyújtása a női tagozat által. 5. Ünnepi besze'd: Bogler Lajos. 6. El Mole Racbamim: énekli Friscbman William kántor. ____________________________________7; Közös kadísh. Az Időpont meghatározására még nem került sor, de valószínű, hogy késő ősszel, az izráell választások után, Goida mégiscsak német területre lép. Bizonyára először ő Is Auschwitzba vagy Dachauba zarándokol el, de aztán leülnek majd tárgyalni, hogy a két ország közös problémáit minél sikeresebben oldják meg. Mert a múlt előbb-utóbb régmúlttá válik, a jövő pedig Jelenné. A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE a NEWYORKI MAGYAR ZSIDÓ SZERVEZETEKKEL KARÖLTVE mártír ünnepélyt rendez z ׳ ־ VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS 17.-ÉN, D.U. 3 ÓRAKOR a PARK EAST SYNAGOGUE-ban (163 East 67th Street, Manhattan) A szertartást vezeti SCHNEIER ARTHUR főrabbi. ÜNNEPI SZÓNOK^ PROF. DR. Dr. SCHEIBER SÁNDOR FŐRABBI A BUDAPESTI ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJA. A liturgiái részeket GROSZ ERNŐ főkántor (Forest Hills Jewish Center) adja elő. Parkolás a 68. utcában, a templom mögött. Belépődíj nincs. MENORA AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG lAPJA Ära ״ xn. Évf. 466. SZÄM 3 q r״»nt 1973. JUNIUS 16.
