Menora Egyenlőség, 1970. szeptember-november (9. évfolyam, 325-333. szám)

1970-11-07 / 333. szám

Bo olual MENORA * ROS HASAN A supplement TORONTO 00 0 MENORA - EGYENLŐSÉG Olvasótáborának Barátainak, ismerőseinek és a magyarnyelvű közösségnek Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván . «nsr na« Egri György és családja 207 Armour Blvd. unan ns« nj»5 RABBI DR. Zógon Zoltán! ■ Ia MÁRTÍROK TEMPLOMA RABBIJA úgy a saját, mint hitközsége nevében, minden ■ kedves hittestvérének sok szeretettel kíván egy boldog,békés, egészséges új esztendőt. imn ns« Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván Farley Felkai Tibor valamint ismerőseiknek, barátaiknak Felkai István és neje 7 Oriole Pkwy. KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván Kelemen Leslie és Családja 3 Blue Forest Drive A NAGYUNNEPEKRE MINDEN JÓT KIVAN PROGRESS AUTO BODY LEDÉNY1 JÓZSEF * 31 Gladstone Ave. Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván «nsn ns« ZIMMERMANHARTMAN FOOD MARKET 210 AUGUSTA AVENUE (Folytatás az 5. oldalról) Magyar vagyok teljes szí­vemmel, telkemmel, nyugtalan Idegzetem minden rezdülésé­vel. Hiszek abban, hogy különb magyar vagyok azoknál, akik szajkózva hivatkoznak magyar­ságukra s közben a tetteik, meg­nyilatkozásaik szöges ellentét­ben á llnak az el nem torzított, igazi magyar lelkiséggel. Ma­gyarnak lenni nem melldőn­­getés, bokacsattogtatás, szelle­mi szegénységre utaló közhe­lyek hadarása s legkevésbé nem az Idegen érdekek kiszolgálása, hanem alázatos és boldog be­­felé-élés. Sem német maszlag, sem török áflum, avagy a mai évszázadra való áttétellel; sem német maszlag, sem orosz áfl­um, hanem kizárólagosan a ma­gyarság sajátos érdekelnek bűzgó szolgálata, azaz a hagyo­mányokat és a fejlődést szinkronizáló modern hazafi­­ság, amely a nagyvilág eszméit is mérlegre teszi, adoptálja a jót és nemest és elveti a rosz­­szat, nyomorítót. Ez az én hit­vallásom s amikor hálás kö­szönettel nyugtázom Amerika jóságát, hogy engem Idefoga­dott, nem tántorodom el egy percre sem magyarságomtól. Bizonyos, hogy soha nem tudnék lenni fajtám megtagadója s mégkevésbé árulója. Nemcsak az ezer évre visszamenő köte­lék tart ebben a boldogító rab­ságban, de az a kézenfekvő tény Is, hogy nem tudok kibújni a bő­römből, mintázok, akik vándor­­irhát viselnek. Az én magyarsá­gom nem elhatározás vagy meg­állapodás, de lelkiállapot kér­dése s az én lelkiállapotomat őseim hosszú láncolata formál­ta ki. Hivő magyar vagyok és hű­séges magyar vagyok. Ez ma­gyarázza meg, hogy mindig a demokratikus eszmékért; a szociális igazságért, ember­­méltóságunk öröklött kincsei­nek megőrzéséért küzdöttem. A magyar nép igazi fiai szüle­tett demokraták. Szent István, akire ma a kommunisták oly kanosaiul hivatkoznak, Európa első demokrata uralkodója volt; Ismeretesek a fiához írt intel­meinek demokratikus alaptéte­lei. S mert hűséges magyar va­gyok, ezért álltam az üldözöt­tek oldalára,- ezt Ismételten rögzíteni akarom. Nemcsak jó apám Intelmei,' de őseimtől a vérembe oltott ösztöneim is arra sürgettek, hogy segítsem az elnyomottakat; védjem az üldözötteket s forduljak szem­be tollal, szóval és tettel az elnyomókkal és üldözőkkel. Ez vezetett a Kisgazdapárt oldalá­ra, amely a nép felemelését tűzte a zászlajára. Ez vezetett arra, hogy élesen szembefor­duljak a hitleri programmal, amely a világ s benne a ma­gyarság halálos veszedelmét jelentette. Ez vezetett arra, hogy a nemzeti ellenállási moz­galomban tevékenykedjem s nem riadtam vissza a napon­kénti életveszély vállalásától. Ez vezetett arra, Igenis a jő ma­gyarságom a teljes és tökéletes HALLGATÁS TILALMA TORONTO magyarázat arra, hogy védtem és ma is védjem az üldözött zsi­dóságot s mindent megtettem, sokszor életem kockáztatásá­val, hogy minél több zsidó éle­tet mentsek át azokban az apo­kaliptikus időkben. Bizonyos, hogy ha a reformá­tusokat üldözték volna, mint évszázadokkal ezelőtt, ott áll­tam volna mellettük. Bizonyos, hogy ha a Magyarországon élt bármelyik kisebbség lett volna az államapparátus üldöző poli­tikájának célpontja, hamarosan kiérdemeltem volna a "tót-bé­renc” vagy a ” szerb-bérenc” nevet, mint ahogy a ’’zsidó-bé­renc” nevet azóta hordozom a nem csökkenő antiszemita tábor jóvoltából, amióta a zsidó diá­kokat az “ébredők” szakmány­bán verték véresre az egyete­meken s védelmükre kelve visz­­szapofoztam néhány gálád tá­madót. Hosszú harcok, a hivatalosan szított zsidőgyülőlet s majd a törvényesített zsidóüldözés el­leni hadviseléseim és a külön­féle eredményes mentőakcióim jelölték ki emberi utamat s for­málták meg életem legszebb szakaszát. Amikor a kommu­nista zsarnokságba hanyatlott hazámat elhagyni kényszerül­tem, azt hittem, Ilyenirányú tevékenységem negszünik örökre. De már Belgiumban felütötte a fejét az odamenekült nyilasok antiszemita, hitlerista propagandája. S itt Amerikában is ezt kellett tapasztalnom, a soha meg nem javuló nyilasok nak tűrhetetlen és agresszív po­litikáját. Szolgáltam az új zsar­nokságba szorított szegény ki­csi Magyarországom érdekeli; ahogy tudtam, de közben a má­sodik frontotis meg kellett nyit­nom a feléledt nyilasok garáz­dálkodásainak megfékezésére. ” Az Ember"hasábjai, majd évek múltán a Bartók Béla Rádió adá­sai a tanúim arra, hogy jó mun­kát végeztem. Alelkilsmeretem tiszta és nyugodt volt; jő ma­gyar maradtam. Sokat és sokszor támadtak s ezen át is lemérhettem, hogy jó munkát végzek. A kommunis­ták nyilasnak kürtőitek id, a nyi­lasok kommunistának deklarál­tak, ez volt az igazi fokmérő­je utam helyességének. Sok hűhón, sok bonyodalmon men­tem át;v az FBI embere arra kért, hogy vessem alá magam a hazugságmérö gép vizsgála­tának, mert annyi a feljelentés ellenem a nyilasok és támoga­tóik részéről, hogy ez lenne a végleges kiút az alantas rágal­mazások szövevényéből. Ott ül­tem az FBI kis elkülönített szo­bájában és nem tudom miért; a Balatont láttam magam előtt, a tihanyi apátság kettős tornya vibrált a szemem hártyáján, amíg a kérdésekre feleltem s a gép mérte a vérem lükteté­sét, a szívem dobogását; az Ide­geim rezdüléseit. A gép kimu­tatta, hogy nem Igazak a nyila­sok vádjai, nem vagyok kom­munista. Dehát ez csak a gondos FBI­Bardtainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván dr.FEUER ISTVÁN es családja «nsn ns« ns»? Barátainak és ismerőseinek Boldog Új Évet és Kellemes Ünnepeket kíván Mr. & Mrs. E. Hod an 42 Denrock Ave nak kellett. Én tudtam, hogy nem vagyok az. Én tudtam, hogy min­denemet elvesztettem, amikor 1947 őszén elmenekültem. Én tudtam, hogy a könyveimet el­kobozták a kereskedésekből és kivonták a könyvtárakból. (Leg­utóbbi verseskönyvemetmegki­­séreltem elküldeni valakinek Pestre; visszajött, hogy ’’nem kézbesíthető az államérdekbe ütköző tartalma miatt”,) Én tudtam, hogy jobb magyar va­gyok, mint a vádlóim. Én tud­tam, hogy mindig igyekeztem népemnek, hazámak hasznára lenni,- ők sfrbatették Magyar­­országot, hatszázezer artatlan zsidó lemészárlásával véresre szennyezték a kezükets ott sze­rették folytatni, ahol abbahagy­ták. Most, hogy az emberiség új válsághoz érkezett el a moszk- j vai pénzzel és fegyverekkel tá­mogatott arab agresszió miatt; fel kellett emelnem szavamat. Tavaly nem jött álom a sze­memre a biafrai gazság miatt; j most Izráel gondja veszi el nyu­­godt alvásomat. Beismerem, érzékeny vagyok. Tálán kissé j szangvinikusan reagálok mind- | arra, amifáj, De reagálóimért ; ember vagyok és az is akarok maradni. Befejezésül azoknak, akik ! magyarságomat vonják kétség- i be, Ady szavaival válaszolok; j S az álmosaknak, piszkosaknak,; Köre soknak és cifrálkodóknak, Félig élőknek, habzó szájúaknak, Magy arkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak En nem vagyok magyar? nnsn ns« nj»5 BOLDOG ÚJÉVET és KELLEMES NAGYÜNNEPEKET kívánunk Zinner János és CSALADJA Ölven évvei ezelőtt kezdődött Endre László rémuralma ötven évvel ezelőtt, 1920 augusztusában történt. Endre László részt vett Héjjas Iván alföldi bandájában embe­rek megkínzásában és -meg­gyilkolásában. Azután „érde­mei” elismeréséül szolgabíró­nak nevezték ki Gödöllőre, ahol kegyetlenségével tűnt ki. Kinevezték íőszolgabirónak és megkezdődött rémuralma. Csendőreivel ártatlanokat bo­­toztatott meg, százakat indo­kolás nélkül internáitatott, at­rocitásokat, merényleteket ké­szített elő cinkosaival. Évek során egyre hírhedteb­bé vált a gödöllői véreskezű kiskirály. Azon a címen, hogy biztosítani kell a volt királyi kastélyt, 1920 óta Horthy gö­döllői rezidenciáját, nagyszá­mú csendőrséget tarthatott székhelyén, akikkel üldözte, zaklatta a neki nem tetsző egyéneket. 1936-ban tizenhét gödöllői munkást, köztük több i'égi szakszervezeti tagol tar­tóztatott le minden indok nél­kül. 1937-ben négy kubikost kegyetlenül megbotoztatott. In­dok: azok pénzt mertek kér­ni egyheti nehéz munkáért, amelyet Endre kertjében vé­geztek. Mondvacsinált okok miatt ártatlan, zsidó vallasd kereskedőket veretett meg, és se szeri, se száma nem volt azoknak az atrocitásoknak, amelyeket Endre parancsára követtek el a csendőrök. 1938-ban, amikor puccsal, terrorral Preszly főispán és Sztranyavszky államtitkár nyomására Endre Pest megye alispánja lett, az eddiginél még nagyobb szadizmussal és kegyetlenséggel irányította a népellenes atrocitások és tör­vénysértések sorozatát. Isa­­szegen, Csömörön és Cinko­­tán munkásokat, földművese­ket, kereskedőket és egy zsi­dó vallású állomásfőnököt ve­retett meg és internáitatott. A kihallgatások során véresre korbácsolták az áldozatokat. Endre László, mint alispán, utasította főszolgabíróit, hogy a legkisebb ellenzéki hangot a legszigorúbban torolják meg. Kegyetlenségre biztatta beosz­tottjait, akik örömmel tettek eleget ennek a megbízásnak. Kitöltetlen elfogatási paran­csot adott a főszolgabíróknak, akik azt küldhették internáló­táborba, akit akartak. Sok zsi­dó vallású, ártatlan ember ke­rült így Pest megyében az in­ternálás sorsára. Endre László a nyilas moz­galom egyik élharcosa, leghí­vebb támogatója lett, egyik alapítója volt a hírhedt Bos­­nyák-féle zsidókutató intézet­nek. 1944-ben jött el igazán az ő ideje. Mozgósítási kormány­­biztosnak nevezték ki és a szadista Murai alezredes ke­zére adta a Pest megyei mun­kásvezetőket. A németbérenc Sztójay-Stojakovich Döme mi­niszterelnök belügyi államtit­kárrá nevezte ki. Endre irá­nyította Eichmannal 600 000 magyar zsidó állampolgárnak Auschwitzba irányuló depor­tálását. A halálmarsot több­ször személyesen ellenőrizte. Az ő utasítására zsúfoltak 80 szerencsétlen áldozatot a va­gonokba, — egyetlen vödör vízzel. A népbfróságon gyáván ta­gadott, igyekezett szépíteni a történteket, de cimborái sze­mébe mondták a rémtetteket. E sorok írója az újságírók PAPRIKA TAVERN BENCSIK LASZLOEK 674 KINGSTON ROAD boldog újévet kívánnak vendégeiknek, jóbarátaiknak és ismerőseiknek. padjában, közvetlenül a vád­lottak mögött ült a népbíró­sági tárgyaláson, amelyet a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében tartottak meg. End­re, Baky és Jaross álltak a Jankó-tanács előtt. Endre ko­pott, szürke, prémes bundá­ban, Baky a nyakán fehér kö­téssel, Jaross modern felöltő­ben. Néhány jegyzet a tanú­­vallomásokból : Pohl volt újpesti polgármes­ter: Endre adott utasítást új­pesti polgárok internálására! Elnök: Kapott Endrétől úgynevezett madagaszkári röp­­ira tokát? Pohl; Igen. Arról szólt, hogy a zsidók menjenek Madagasz­kárba. Elnök; Beszéljen a kárpát­aljai deportálásról. Pohl: 1944 áprilisában pa­rancsot kaptam, hogy jelenjek meg Munkácson egy értekez­leten. Ott a zsidóság gettózá­sáról volt szó. Elnök: 'A kassai gettóban véres atrocitások történtek. Miért nem akadályozta meg, amikor kassai polgármester volt? Pohl: A getlóparanesnok ar­ra hivatkozott, hogy Endre László a felettese. Zöldi Márton csendőr szá­zados, az újvidéki tömeggyil­kos állt ezután tanúként a Népbíróság elé. Ezúttal az 1944-es deportálásokról kellett beszélnie, amelyeknek egyik végrehajtója volt. Elnök: Endre milyen utasí­tást adott? Zöldi: Hogy a vonat 45 va­gonjába bele kell férni min­denkinek. Ez azt jelentette, hogy 80—85 személyt kellett egy vagonba zsúfolni. Elnök: Betegeket is? Zöldi: Igen. Elnök: Kinek az utasításá­ra? Zöldi: Endre László állam­titkár utasítására. Elnök: Mi lett a lefoglalt értékekkel? Zöldi: Endre államtitkár úr­nak hiánytalanul elküldtük. Dán népbíró: Hatvanban Pestre tartó munkaszolgálato­sokat szedett le a vonatról és az auschwitzi halálvonatba zsúfolta őket. Így történt? Zöldi: Így. Dán népbíró: Kinek az uta­sítására? Zöldi: Endre és Baky ál­lamtitkár urak utasítására. Politikai ügyész: Ki adott utasítást, hogy a több napig tartó halálúton csak egy vö­dör víz álljon a vagonokban? Zöldi: Endre László. Elnök: ön később az SS kö­telékébe állt. Tud-e árról, hogy 1945 februárjában és márciu­sában a Dunántúlon dolgozó munkaszolgálatosokat átadták a németeknek, hogy Németor­szágba hurcolják őket? Ki adott erre utasítást? Zöldi: Endre László, mint hadműveleti kormánybiztos. Mielőtt a halálra ítélt End­rét 1946-ban, huszonhat évvel rémtettei kezdete után az akasztófa alá vezették, egy deci rumot kért. A kérést teljesítet­ték. Endre akkor már régen nem ihatott szeszt, az ital a fe­jébe szállt, így mámorosán, ne­vetve lépett a zsámolyra. így nyerte el méltó bünte­tését a deportálás magyar irá­nyítója, akinek rémuralma pontosan fél évszázaddal ez­előtt kezdődött. BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁN Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek nnsn ns« Gold László és CSALÁDJA 6 Berkindale Dr. Vendégeinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván PATRIA RESTAURANTl tulajdonosa RUDOLF JÁNOS és GIZI. 444 Spadina Ave. «nsn ns« n»5 | Barátainak és Ismerőseinek -KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET = kíván Z | MITTELMAN ANDREW j l OLLY and Daughters j m rí in in in ii un ni iiiniin nun nn in mii nuűi nnsn nsn nw? Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog- Új Évet Kíván PERL HERMAN es MAGDA ALL SEASON LEATHER CLOTHING 774 YONGE ST. mmm ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■ ■ mmmm ■ h i ■ ■■ I ■ nnits rtD'nm ro’ro | LA RON DE i BOUTIQUE I 131 BLOOR ST. W. (COLONNADE) Mrs. IRENE KARNIOL és Családja Barátainak és Ismerőseinek i KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom