Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-03-31 / 13. szám
... évfolyam. H3. szám. Wifi március 31. iniTi-ir wmmmf » fa-.r-.-i - ■ MMWH— . ............... — 1 ir~r iimmtm - I----------------mi,------ ... .......... - ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizet é sü áré fél évre — S - k o r o n a. Kéziratokai nem adunk vissza.-------------------------------------T Fe lelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Aprótiinietésné! minden szó 20 fillér. Üzleti hirdetésnél: Egész oldal 60 kor., fél oldal 30 kor., negyed oldal 15 kor., nyolcad oldal 8 kor.j' tizenhatod oldal 4 kdrona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ttsiacsécáe. Szatmár megye. Posta: Tisiakóród. — Szakkérdésekben d i j í a í a n tanácsadás. — j Levéiváaszt kívánó levelekhez válaszbétyeg csatolandó. A sajtó alap. A sajtó alap nem. uj találmány, annyija nem uj, hogy politikai napilapjaink legnagyobb része rendelkezik ilyennel, a melyet részvénytársasági alapon állítanak elő. Az Erdélyrészi Méhészegyesület is sajtó dolgot akar összehozni részint azért, hogy lapját • továbbra is Márthassa, részint pedig azért, hogy azt nagyobb terjedelemben adhassa ki. Amint a tervezel mulatja, 100 korona egy részvény a mely után ingyen kapja a részvényes állandóan a lapot, tehát a 100 korona után a részvényes 6 korona osztalékot kap, mert ennyi a lap rendes előfizetési ára, tehát -a részvényjegyzés igy bárkinek is ajánlható. Tekintve azonban aít, hogy a részvényesek túlnyomó része az eddigi előfizetők közül iog kikerülni, s ha ennek'alapján vizsgáljuk a társaság' szervezését, már más színben tűnik fel az egész üzlet. Eddig az ideig tegyük fel, hogy volt az Erdélyi méhészegyletnek bőven számítva — 1000 tagja, igy 6000 korona ypít a bevétele tagsági dijakból Tegyük fel, | hogy most mind az ezer tag befizet 100— 100 koronát a sajtó alapba, mivel pedig az ilyen pénzt bizonytalan üzletekbe befektetni nem szabad, hanem csakis elsőrendű takarékpénztárakban gyümölcsöztethető, mivel pedig a bankok ma 3 százaléknál, többet nem hajlandók adni, igy az 1000 részvény után mindössze 3000 korona kamatot remélhet az egyesület. Kérdjük mostmár, hogy mimódon képzeli az Erdélyi Méhészegyíet a kisebb jövedelemből a lap bővebb terjedelmű kiadását ? Ez'olyan rejtvény, a melyet mi nem vagyaink képesek megfejteni, épen azért nem is ajánlhatjuk jó lélekkel senkinek a részvényjegyzést. Vagy talán úgy gondolkodnak, hogy a sajtó alap tőkéje is felhasználható ? Akkor a részvényes nem alapító hanem jószívű adakozó lessz. Különben is úgy szólt a felhívás: az alapitó dijakból összehozott alapból mentse az ige, a gondolat a maga örök hatalmát. Szép nagyon szép é'z az eszme, de nem elég reális! Ma mindenki csak a haszon után fut, s nem lelkesül holmi jóté- tékony adakozásra olyan könnyen senki, mint azt talán egyesek elgondolnák. Nem lelkesül különösen olyan egyesület érdekeiért, a mely a méhészek érdekeit nem szolgálja úgy mint kellene. Nem szolgálja / Ez az igazság ! Ezt az igazságot bizonyítja az a pénztelenség a mely a méhészek rideg viselkedésének a következménye. Más -.apkiadö egyesület Ujitiuk Miig «l&flare tértinket!
