Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-03-03 / 9. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 67-ik oldal. a nézői is és kedvet kap a méhlenyésztéshez, látván, hogy az okszerű kezelés passzívé teszi a méhhel való foglalkozást!) és a gyengével egye- snjük, ellátván persze a felerősített törzset mézzel a népeséghez képest, mert télen a méh mézzel főt. Természetes, itt is a szebb és jobb anya hagyandó meg, mert igy az állomány nemesül! Tavaszszal én a költőteret szűkíteni szoktam, két üres lépet, mikor a méhek szépen kijárnak, ki szoktam venni, hogy a költötér sziikebb legyen s igy melegebb is. Amely meleg igen szükséges a fejlődő fiasitás életéhez, illetve fejlődéséhez. Mikor már a „megyfa“ virágzani kezd, lehet, ha szükségét látja a méhész két müléppel a bővítést megkezdeni, ugyanis ekkora már szépen haladt a fejlődés és ha a méhek már fedik az ablakot, kiszedjük a lépeket a Hasításig és így egy mülépet a felső egy müiépet az alsó keretsorba teszünk. Igy a méhek „ha már építenek*, gyorsan kiépítik, az anya pedig bepetézi. így folytatjuk aztán a bővítést, ahányszor a méhek az ablakot sűrűn fedik és a költőíér teljesen és mig csak az építési ösztön tart. így újulnak minden évben a költőtérben levő lépek és szaporodnak a „tartaléklépek." A méheket egy kis serkentő etetéssel is segítsük, ami ha van bőven elláttuk ősszel mézzel, „kitűnő“, ha a kaptárban fedett méz van, azt le- fedelezzük és langyos vízzel meghintve, visszatesszük, sokat segítünk igy a méheknek. Én minden törzsemnél figyelemmel kisérem a befedett mézet és ha meg volna cukrosodva, lefedelezem pár percig langyos vízbe áliitom, úgy adom visz- sza a méheknek s igy szépen kihordják, a fiasitás jobban fejlődik. A mézteret lehetőleg május első hetében meg kell nyitni. A méztér megnyitása következőképen történjék. Előbb leszedjük a fedődeszkákat, utána behelyezzük a kaptár szélességének megfelelő 8—10 cm. széles Hanemann rácsot, melynek két széle keretlécből vágott lé- cecskére van szegezve, mert így pontosabban be- ileszthető, s utána az ablakig ismét fedödeszkács- kát helyezünk, ekkor tartaléklépünkből a méz- térbe üres kereteket rakunk, mig megtöltöttük a mézteret. tgy elkészülve, várjuk a balzsamos illatú drága akácnyitást, amely május 20 án szokott bekövetkezni. Amikor az akácról jó hordás van és az ablaknál itt ott a méz a méztérben, a méztérben levő lépeket forgassuk meg, úgy, hogy kiszedjük bakra és az üreseket a homlokfal felé helyezzük és az onnan kikerülteket, amelyek már ilyenkor teltek, külsőnek hagyjuk, igy május 30-án normális időjárás mellett már pergethetünk. A kipergetett lépeket vízbe mártva, ismét visszahelyezzük. A költőtérből nem szoktam pergetni, mert főelvem, hogy a méz elsősorban a meheké, legfeljebb ha nagyon mézes az utolsó kereteket elveszem és helyette mülépet teszek, persze legalább is utolsó előttinek, nem utolsónak. Tehát nyolc törzsnél még sok eredmény nem várható.' Azonban tessék csak a fent elmondottak szerint alkalmazkodni és nyolc országos méretű kaptár, ha mérete tiz félkeretü is egyszeri pergetésnél 50—60 kg. hozamot ad, ha van kellő mennyiségű tartalék lép és kedvező az időjárás, jó mézelés, jó virány mellett egy nyár folyamán 150—200 kg. hozamot is elérhetünk. Megjegyezni bátorkodom, hogy a négy osztályos kaptár éppen úgy megtelik ugyanannyi idő alatt, mint a három osztályú és itt már nagy előny van, mert a méztér kétszer akkora, úgyszintén az eredmény. Tehát ez a kaptár sokkal előnyösebb, csak legyen elég tartaléklép, erre pedig törekedni kell. Meg kell venni paraszíkasost méhésztől a lépet és a dolgozó sejtet keretbe vágni. Tartaléklépnek kitűnő beszerzési módja ez. A tartaléklépet óvni kell, ha nem szükséges a kaptárban, tápszekrényben zárjuk és kénezéssel óvjuk a szipoly elpusztításáról, vagy ha még nem sok van, léghuzamos helyre aggatjuk, hogy egymáshoz negérjen. Közleményem kisérje az ön sikere és amiben itt nem adhattam íelülvilágosiíást, alka'milag sorra jönn és ha nem tetszik sajnálni a fáradságot, tessék a nyárfolyamán méhtelepen megíekin- j leni, leutazni, remélem sok oly ismerettel tetszik i távozni, amely a méhészetet kedvessé és hasz- | nosá teszi 1 FEDOROCSKÓ GYULA. A toldalék kaptár. írta : Weingert, méhész mester. A hazai méhtelep nagy részénél a szalma- kasokkal való méhészkedés még igen gyakori. I Nekünk ezellen nincsen kifogásunk és egyálltaiá- ban nem megyünk azok táborába, akik a szalmakasnak minél előbb, annál szívesebben az utolsó éneket akarják énekelni. Ez jó áttelelést garantál és a kezdőt nem csábítja a méhek életébe való gyakori, olykor nagyon időszerűtlen, veszedelmes beavatkozásra. Hogy a szalmakast is bizonyos értelmében bővíteni és a vidékén uralkodó horHJénljuk lapunkat iamarösainkjtak !
