Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-02-24 / 8. szám
Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fiiiér. i Üzleti hirdetéseknél egy-egv hasáb j (= 40 mm.) széles és egv^egy mitlirné- ! tér magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 30 * o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tisza kór ód. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — j Levélválaszl kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. m A méhészetet a czukor feltalálása után nem komoly foglalkozásnak kezdették tekinteni, s egészen a legújabb időkig nem is vették komolyan. Bárha az utóbbi évtizedekben a földmivelésügyi kormány úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta is a méhészeket, ez a támogatás csak olyan kismértékű volt a mely .csak alig észrevehetőleg lendítette előbb a méhészet ügyét. Eme világ rengető háborúnak kellett közbejönni, hogy a komoly államférfiak is észre vegyék a mi szerény foglalkozásunkat, sőt ne csak észrevegyék, hanem értékeljék is. A méhészet mint a mezőgazdaság egyik jövedelmező mellékága a földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik és itt a kisebb gazdasági ágak ügyosztályának vezetése alatt áll. A háború folyama alatt a ridegnek ismert katonaság részesítette kellő figyelembe elsősorban is a méhészetet, mint olyan foglalkozást, a mely a rokkanttá vált har- czosoknak könnyű kenyér kereseti forrásként kínálkozik. Legközelebb az igazságügyi kormány rendelte el a raboknak a méhészetre való ki tanítását, mig épen most olvassuk, hogy a vallás és közoktatásügyi kormány átakarja alakítani népiskoláinkat gazdasági jellegűvé, a mi természetesen tanítóképző intézeteink eddigi irányát is megváltoztatja», intézetben tanítandó a méhészet ugy elméletileg, mint gyakorlatilag. jelent már meg hasonló tárgyú rendelet évekkel ezelőtt, amely — sajnos — csak rendelet maradt, de betartva alig alig volt. A most kiadott rendelet -azonban oly mélyen nyúl bele tanítóképzőink tantervébe, s oly gyökeresen átalakítja azt, hogy vég- , re valahára biztosra vehetjük azt, hogy most már a rendelet végre is lesz hajtva. Immár négy minisztérium vette pártfogásába a mi szerény foglalkozásunkat. Pártfogásába vette, mert belátta azt, hogy a méhészet nem haszontalan időtöltő foglalkozás, hanem nemzetgazdasági jelentőséggel bir, amelynek terjesztése, fejlesztése nem haszontalan munka, hanem uzsora kamatot fizető foglalkozás. Ha vizsgáljuk az elmúlt háborús évek méhészeti vonatkozásait, örömmel kell észre vennük, hogy ezek az évek kitűnő erkölcsi hatással voltak méhészetünkre. Hogy a méhészet immár elindult azon a diadalmas utón, a melyen legszebb álmaink megvalósítása várja. Diadalmas ufón. Újítsuk meg előfizetésünket!
