Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-02-17 / 7. szám
52- ik oldal MÉHÉSZETI HETILAP hogy jövendőben Ínséges méiicsaládainkaí idejében feléiethessük, s ne pusztuljanak el szegények a szakosztály nagy örömére. — Felhívás a magyar rnéhészlársada- lomhoz! Mindenki tudja, hogy magvarország méhészetét milyen szerencsétlenség érte az erdélyi oláh betörés alkalmával, amikor is az orvul támadó ellenség székely véreink virágzó méhészetét majdnem teljesen tönkre tette. Ezeknek az elpusztult méheseknek a helyre állítása elsőrendű nemzeti feladat, és e * unkában a Tiszántúli Méhészegylet is ki akarja venni a magarészét. Épenezért elha* táíoztuk, hogy 1918 évi február hó !4-ikén Nagyváradon a katholikus kör Szent-László termében délután 5 órai kezdettel nagyobb szabású méhészdélutánt rendezünk, melyre meghívjuk és munkához segítő társakul felkérjük ösz- szes hazai méhészeinket. Ilyen nagyobb szabású segítő akcióhoz a mi anyagi erőnk kevés és eredményt csak úgy mutathatunk föl, hogyha felhívásunk nemcsak méhészeinknél, hanem a társadalom minden rétegében meghaliásra és megértésre talál. Hogy a méhészeti előadás kerete színesebb és változatosabb legyen fényes hangverseny kíséretében rendezzük azt. ahol föl csendül a dal, perdül a tánc és megszólal a költészet és zene bűbájos múzsája. Hívjuk és kérjük tisztelt tagjainkat és a méhészet iránt érdeklődőket, hogy a mennyiben személyesen nem jelenhetnek meg, úgy anyagi hozzájárulással segítsék elő a mai nagy tervünket, mert minden fillérrel, a melyet e szent célra áldozunk, közgazdaságunk alapját fejlesztjük és nemzetünk jövőjét erősitjük. A méhészdélután tiszta jövedelmének egy részét Erdély elpusztult méhészeteinek fölsegitésére fogjuk fordítani, másik részből pedig a méhészeti irodalom és szakismeretek terjesztésére szolgáló rendelkezési alapunkat növeljük. A délután műsorát lapunk mellékleteként veszi az olvasó. Kérjük szives figyelembe vételét. Pénzküldemények kizárólag a következő címre küldendők: Szilágyi Béla méhészegyleti pénztárnok Nagyvárad, Postapalota 54. Az utalványszelvényen kérjük a következő megjegyzést: Hozzájárulás a méhészdélután költségeihez. A Tiszántúli Méhészegyiet elnöksége. Körlevél. Szeretve tisztelt méhészlársak, barátaim és jóakaróim! Dacára annak, hogy „Természetesség a méhészetben“ c. könyvem az 1914-iki vérzivataros esztendőben látott napvilágot és a világosság ellenségei minden lehetőt elkövettek terjedésének megakasztására, a józan gondolkodású méhész- közönség és a sajtó olyan jóindulattal és tetszéssel fogadta hogy ezen első kiadás 5000 példány — néhány darab kivételével — alig három év alatt elfogyott Mivel pedig még ebben ígéretet tettem a 11-ik bővített kiadásra igen számos méhésztársam nemcsak előjegyeztette magát, de az árát előre beküldötte; sőt még számosabban az uj kiadást sürgetik. E tények mindennél ékesebb bizonyságai annak, hogy a méhészközönség intencióimat megértette: sok szellemi és anyagi áldozattal járó munkámat kellően honorálta a méhek természetével megegyező és egyedül hasznos méhészkedésnek alaptételeit értékelni tudta akkor, midőn a hirdetett reformoknak a messzi jövendőre kiható igazságai elől elzárkózni nem kívánt. Ezen biztató jelek után a 11-ik kiadást sajtó alá rendeztem, mely az előbbinek kétszerese; körülbelül 400—500 oldal lenne, 100 nál több ábrával és a mely a méhész havi teendőivel a cukoretetéssel végzett kísérleteimmel, megfigyeléseimmel, s a nevezetesebb méhészek életrajzaival stb. bővül, de felöleli méhészetünk múltját és jelenét és folytatja ott, ahol Sőtér Kálmán elhagyta : „A nóta régi, csak a hely vátozott“ Megörökíti azokat a heréket, kik a méz stb. osztalékának érdekközösségében állva, nemcsak méhészetünket, de existenciánkat is megölték. A mű ára 8 korona lesz és csak annyit nyomathatok a hány megrendelő jelentkezik. Megrendeléseket mielőbb nevemre : Kolozsvár, Ferenc József ut 81. sz. kérek. Méhésztársi szeretettel Donáth Aladár m. kir. méhészeti szaki. Hirdetéseink meglepő eredménnyel járnak!
