Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-02-10 / 6. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 43-ik eítía! i mindenekelőtt azon gondtó! és fehértó! megszaba­dította őt, hogy táplálékáról gondolkodjék. Ezzel összefüggött az, hogy a vezér fokozottabban pe­tézett és hogy a röpméheknél a peteképzóués fo­kozatosan elsatnyult. További mimkafelosztás volt: a vezér fokozottabb petézése kiadósabb és terje­delmesebb táplálást követelt. A vezér aiattvalói itt is készséges munkatársai volt. Ezzel a tápláló méheknél is a peteképzés visszafejlődése állott be. Továbbá mivel a petéket nem lehetett a földre rakni, igy az üregben alkalmas fiasitási hely te­remtésére utat-módoí kellett találni; erre szorított a mindig érezhetőbbé váló hőmérsékletvisszaesés is. Most keletkeztek illetőleg képződtek az épitő méhek. Első épitési módjuk mindenesetre igen művészieden lehetett. Hogy az anyag mindjárt viaszból állt volna, azt kétségbe vonom ; bizonyá­ra földből való alkalmas sejtek voltak az első fia­sitási helyek. Mivel a fi3siíást melegíteni is kel­lett, azért képződtek a költőméhek. Méhcsapatunk tehát jó utón haladt kifejlő­dése felé. Ez a munkaíeiosztás persze még igen laza volt; gyakran át volt törhető és át is lett törve ; azonkívül még igen tökéletlen is volt; a többi nő egyedek is petéztek, persze korlátoltabb mértékben mint a vezér. A fiatalság mindenekelőtt más munkákat is végzett a kaptárban. Azonban a főszezonban ezek is nemi érzéseket, szerelmi érzelmeket kaptak; kirajoztak és uj otthont, uj gyarmatot alapítottak. Hogy az Öreg vezér kiraj­zott-e úgy mint ma, az feltehető. Egy ilyen sza­kadás a csapatban végzetessé válhatott számára. Mivel eddig csupán meglehetősen egyformán ki­fejlődött női egyeddel volt dolgunk, ameftek röb- bé-kevésbé mind érvényesítették az anyai örömek­re vonatkozó jogait, igy a csapat a legvadabb je­lenetek színhelye lehetett. Tudjuk, hogy rajzáskor a méhállam ma is teljes anarchiához hasonlít. Hogy ezáltal sok gyarmat tönkrement, az nem ki­van bizonyítást. A méhállam történetében lényeges jelentőség­gel birt a viasz képzése illetőing kiválasztása, amikor tehát a csapat viaszvárat készített. Azon­ban a viaszépitmény készítésénél nem szabad mindjárt a mai viaszépitmény szabályos hatszög­letű sejtjeire gondolni. A hatszögletű sejtek építé­se, a méhek mestermüve, sokkal később a fejlő­dés sokkal magasabb és későbbi fokán állt be. Az első sejtek csészeformájuak voltak, a mai ki­rálynősejteknek megfelelően vagy azokhoz ha­sonlóan, A sejtek mind egyformák voltak. A men­nyezetre és az oldalfalakra építették azokat. A legnagyobb és legmélyrehatóbb jelentősé­| gü volt a méhállam fejlődésében a hatszögletű I sejtekkel biró lépeknek a feltalálása. Az első lép keletkezését joggal találmánynak nevezhetjük. Az állandó kísérletezésnek a fiasiíás számára való (és később a téli élelem részére is) sejtek terem­tésére végre a kedvező és véletlen eredménye az első lép volt. Az épitőméhek a lakás mennye­zete alatt csomóban függve hozták létre ezt a mestermüvet, amely először még igen tökéletlen, lehetett. Mikor a mesjermű üt volt egyszer, akkor annak a legtökéletesebb teljesítményig való kiépí­tése már^nem volt nehéz. De miért lett a haíszögleteá lép a méhállam I fejlődésére a legnagyobb jelentőségű ? Az tény. hogy a dolgozóméhek, a tökéletlen női egyedek, a hatszögletű sejtekből álltak elő. Ezeken nyugo­dott a nép jövője, ezek nélkül sohasem lett volna azzá, a mi. A dolgozóméhek keletkezésével a méhállam raunkafelosztása is szoros összeíüg- | gésben volt. Egészen maguktól keletkeztek a ki- költő-, a tápláló-, az építő és a kijáró méhek, i amennyiben ezek a funkciók az egyes tagok anatómiai minősége szerint végeztettek el. Ez a munkafelosztás persze nem történik tisztán tör- vénvszerüleg. Vak törvényszerűség a ménáilamban nem uralkodik, minden méhnek a körülményekhez ké­pest kell tevékenységét kifejtenie. Ez az, ami a méhállamot messze fölemeli más rokon állatne- mek lelki nívója fölé; mindenegyes tag itt nem­csak tisztán törvényszerüleg, hanem mindenek előtt megismeröleg is tevékeny. A dolgozóméhek élete csak a munkának van szentelve. Csak a természet virágzásában a buja hordási napok idején mozdul meg ezeknél is a nemi érzés. Akkor ösztönszerüieg megint tö­kéletes női egyekednek érzik magukat, mint a hajdankorban, építenek anyasejteket és számos tökéletes női egyedeí, királynőt nevelnek fel. A nemi érzés csúcspontján sokan kirajoznak öreg anyjukkal, hogy uj otthont alapítsanak. A rajozás- sal a nemi érzés kielégítési talált; megterméke­nyítve csak a királynők lettek. Bölcs tenyésztéssel elérhető az, hogy a nemi ér­zés mindinkább eltompul. Ez a hozamra döntő ! jelentőségű. Hogyan keletkezet a méhállam ? A fejlődés hosszú láncát futotta keresztül. Jobb jövő van-e szántára rendelve? — Az olvasó most azt fogja kérdezni, hogy más rovarok, a dongók, a dara­zsak stb. fejlődésükben miért nem érték el ugyan­azt a tökéletes magasságot mint a méhállam ? A felelet erre nem lehet nehéz Amint vannak ma Ajánljuk lapunkat ismerőseinknek I

Next

/
Oldalképek
Tartalom