Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-02-10 / 6. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 43-ik eítía! i mindenekelőtt azon gondtó! és fehértó! megszabadította őt, hogy táplálékáról gondolkodjék. Ezzel összefüggött az, hogy a vezér fokozottabban petézett és hogy a röpméheknél a peteképzóués fokozatosan elsatnyult. További mimkafelosztás volt: a vezér fokozottabb petézése kiadósabb és terjedelmesebb táplálást követelt. A vezér aiattvalói itt is készséges munkatársai volt. Ezzel a tápláló méheknél is a peteképzés visszafejlődése állott be. Továbbá mivel a petéket nem lehetett a földre rakni, igy az üregben alkalmas fiasitási hely teremtésére utat-módoí kellett találni; erre szorított a mindig érezhetőbbé váló hőmérsékletvisszaesés is. Most keletkeztek illetőleg képződtek az épitő méhek. Első épitési módjuk mindenesetre igen művészieden lehetett. Hogy az anyag mindjárt viaszból állt volna, azt kétségbe vonom ; bizonyára földből való alkalmas sejtek voltak az első fiasitási helyek. Mivel a fi3siíást melegíteni is kellett, azért képződtek a költőméhek. Méhcsapatunk tehát jó utón haladt kifejlődése felé. Ez a munkaíeiosztás persze még igen laza volt; gyakran át volt törhető és át is lett törve ; azonkívül még igen tökéletlen is volt; a többi nő egyedek is petéztek, persze korlátoltabb mértékben mint a vezér. A fiatalság mindenekelőtt más munkákat is végzett a kaptárban. Azonban a főszezonban ezek is nemi érzéseket, szerelmi érzelmeket kaptak; kirajoztak és uj otthont, uj gyarmatot alapítottak. Hogy az Öreg vezér kirajzott-e úgy mint ma, az feltehető. Egy ilyen szakadás a csapatban végzetessé válhatott számára. Mivel eddig csupán meglehetősen egyformán kifejlődött női egyeddel volt dolgunk, ameftek röb- bé-kevésbé mind érvényesítették az anyai örömekre vonatkozó jogait, igy a csapat a legvadabb jelenetek színhelye lehetett. Tudjuk, hogy rajzáskor a méhállam ma is teljes anarchiához hasonlít. Hogy ezáltal sok gyarmat tönkrement, az nem kivan bizonyítást. A méhállam történetében lényeges jelentőséggel birt a viasz képzése illetőing kiválasztása, amikor tehát a csapat viaszvárat készített. Azonban a viaszépitmény készítésénél nem szabad mindjárt a mai viaszépitmény szabályos hatszögletű sejtjeire gondolni. A hatszögletű sejtek építése, a méhek mestermüve, sokkal később a fejlődés sokkal magasabb és későbbi fokán állt be. Az első sejtek csészeformájuak voltak, a mai királynősejteknek megfelelően vagy azokhoz hasonlóan, A sejtek mind egyformák voltak. A mennyezetre és az oldalfalakra építették azokat. A legnagyobb és legmélyrehatóbb jelentősé| gü volt a méhállam fejlődésében a hatszögletű I sejtekkel biró lépeknek a feltalálása. Az első lép keletkezését joggal találmánynak nevezhetjük. Az állandó kísérletezésnek a fiasiíás számára való (és később a téli élelem részére is) sejtek teremtésére végre a kedvező és véletlen eredménye az első lép volt. Az épitőméhek a lakás mennyezete alatt csomóban függve hozták létre ezt a mestermüvet, amely először még igen tökéletlen, lehetett. Mikor a mesjermű üt volt egyszer, akkor annak a legtökéletesebb teljesítményig való kiépítése már^nem volt nehéz. De miért lett a haíszögleteá lép a méhállam I fejlődésére a legnagyobb jelentőségű ? Az tény. hogy a dolgozóméhek, a tökéletlen női egyedek, a hatszögletű sejtekből álltak elő. Ezeken nyugodott a nép jövője, ezek nélkül sohasem lett volna azzá, a mi. A dolgozóméhek keletkezésével a méhállam raunkafelosztása is szoros összeíüg- | gésben volt. Egészen maguktól keletkeztek a ki- költő-, a tápláló-, az építő és a kijáró méhek, i amennyiben ezek a funkciók az egyes tagok anatómiai minősége szerint végeztettek el. Ez a munkafelosztás persze nem történik tisztán tör- vénvszerüleg. Vak törvényszerűség a ménáilamban nem uralkodik, minden méhnek a körülményekhez képest kell tevékenységét kifejtenie. Ez az, ami a méhállamot messze fölemeli más rokon állatne- mek lelki nívója fölé; mindenegyes tag itt nemcsak tisztán törvényszerüleg, hanem mindenek előtt megismeröleg is tevékeny. A dolgozóméhek élete csak a munkának van szentelve. Csak a természet virágzásában a buja hordási napok idején mozdul meg ezeknél is a nemi érzés. Akkor ösztönszerüieg megint tökéletes női egyekednek érzik magukat, mint a hajdankorban, építenek anyasejteket és számos tökéletes női egyedeí, királynőt nevelnek fel. A nemi érzés csúcspontján sokan kirajoznak öreg anyjukkal, hogy uj otthont alapítsanak. A rajozás- sal a nemi érzés kielégítési talált; megtermékenyítve csak a királynők lettek. Bölcs tenyésztéssel elérhető az, hogy a nemi érzés mindinkább eltompul. Ez a hozamra döntő ! jelentőségű. Hogyan keletkezet a méhállam ? A fejlődés hosszú láncát futotta keresztül. Jobb jövő van-e szántára rendelve? — Az olvasó most azt fogja kérdezni, hogy más rovarok, a dongók, a darazsak stb. fejlődésükben miért nem érték el ugyanazt a tökéletes magasságot mint a méhállam ? A felelet erre nem lehet nehéz Amint vannak ma Ajánljuk lapunkat ismerőseinknek I
