Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-02-10 / 6. szám

44-ik oldal.

MÉHÉSZETI HETILAP

olyan népek, amelyek a műveltség magas fokán állanak olyanok mellett, amelyek még teljes mű- veietSenségben és állatiasságban tengődnek, ugyanez ált az állatokra, különösen pedig a rovarokra is, Ami itt mint ott elhatározó volt, hogy útjuk felfelé haladjon, az mindenkorra csak gyanitás és feltevés marad. De annyi biztos, hogy az uralkodó körülmények mellett mindenekelőtt nagy fokú iníeíigencia is biztosította a magas fejlődést.

(Deutsche Illustrierte Bienenzeitung.)

Fordította: Hutter Rezső.

Időjárás.

— 1913. Febuár. —■

1.-7. Változó hőmérséklet.

2.—4. Szél, csapadékra hajió.

5.—12. Hideg éjjelek.

7. Csapadék.

8.—21. Hideg.

8. 9. Csapadék.

12.—14. Szél, esetleg csapadék.

15.—21. Enyhülés.

17.—20. Csapadékra hajló.

21.—26. Derült enyhe, de éjjel igen hideg. 27. 28. Szél, csapadékra hajlő.

LUDVIGH EDE.

Toldalék kaptárka.

— Kérdés. —

Tekintetes Szerkesztő Ur l

Az elmúlt nyáron toldalék kaptárakkal elég szép eredményt értem el, mivel egy-egy paraszt- kasomból 14 kg. átlagot pergettem és a családnak is maradt elegendő.

Sajnos azonban, hogy a mézzel teli tolda- iékkaptárkák nehezek és a gyékényből készült parasztkasok — úgy látom — megrogytak alatta, a minek az is lehet a következése, hogy a sejtek is elformátlanodtak. Mit tegyek most már ? Talán deszkából keliene kasokat összeszegeznem és azokra helyezni majd a ládikát ? A deszka kasok meg nem rogyhatnak. A meghibázott gyékénykasokból át lehet-e dobolni deszkakasba és tele épiíi-e azt? Mikor doboljam át?

Tisztelettel KOSA KÁROLY.

— Felelet. —

Bizony a mézzel teli toldalékkaptárka nehéz és az alatt az erősebb készítményé gyékénykas !a megiogyik. Hogy azonban ez elő ne forduljon, négy lécdarabkával fel szokták támasz - j tani (nyilaim) a ládikát olyan formán, hogy a lá- ! dika teljes suiiyával ne nyomja az alatta levő kast. Ha Ön is Így járt volna el, nem rogytak volna meg a kasok.

Ha a kas megrogyott, akkor a sejtek is el- formátlanodtak. Azonban tekintve azt, hogy az összerogyás csak fent lett nagyobb méretű, ott, ahol a kevésbé fiasitásos lép részlet van, igy a család abban a jövő évre is meghagyható.

Hogy jövőre ilyen károk ne érjék, támassza fel a iádi kákát, hogy azok súlya ne a kast, hanem a méhpadot nyomja, vagy tegye alulra a ládikát és a kasokat középső nyilassal lássa el.

A deszkából készült parasztkast jó lélekkel nem ajánlhatom, mivel a deszka dagad és apad, igy abban is elformátlanodhatnak a sejtek, sőt a léputcák is elszükölhetnek. A jó készítésű gyékény és szalmakast nem pótolja semmi.

Gyékény kasból miért ne lehetne átdobolni a családot deszkakasba? Lehet azt még kaptárba is. Az átdobolásra egyedül alkalmas időpont az első rajt kijövetelét követő 20—24-ik nap, tehát az az idő, a mikor a kasban fiasitás nincs. Természetes dolog, hogy a deszka kas a kid:bolt család helyére áltitandó.

Hogy aztán a kidobolt nép a kast kiépíti-e, az már sok mindentől függ. Függ a néptől, a kas nagyságától és az időjárástól is.

Erős nép jó mézeiés esetén egy-kettőre kiépíti a lakást, mig gyenge nép még jó időjárás esetén is keveset ér el. Közepes törzs bizonyára épit és hord annyit, hogy télire nem kell segíteni, ha az időjárás csak közepes is, azonban az már sok lenne a jóból, ha az ilyen átdobolt néptől a toldalék ládikával még mézet is akarna kicsikarni.

Azt ajánlom tehát, hogy az idén csak a nagyon megrogyott kasokból dobolja át a népet, mig a kevésbbé megrogyottakkal még ez évben mézeltethet, mert különben ez évben igen kevés méze lenne a kidobolt kasokból. (m.)

Hirdetéseink meglepő eredménnyel járnak!