Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-25 / 8. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 61-ik oldal. közvetlen oka tehát a hideg levegő vagyis a meg- dermedé*. Hogy a közönséges vérhas nem ragályos, azt kisérletekkel bebizonyították már. Először is baktériumokon kívül, amilyeneket mind bélsárban találnak, nem tudtak olyan élő szervezetet megállapítani amely a nem ragályos vérhast előidézhetné, Másodszor összegyűjtöttek ilyen bélsárt, az élelem közé keverték és egészséges népekkel feletették, de a vérhast azok meg nem kapták. A nem ragályos vérhas azonnal el is múlik, mihelyt egy csendes, napsütéses nap bekövetkezik legalább 8 C. meleggel. Ilyenkor a méhek kirepülnek, kitisztulnak és igy a veszedelem elmúlt. A kirepülés megszűnése után, estefelé jó meleg élelmet adunk a méheknek. A bepiszkított lepeket, mihelyt a hőmérséklet megengedi ki kell venni a kaptárból és tiszta lépekkel helyettesíteni. A szenyes falakat is meg kell tisztogatni. A nem ragályos vérhasnak különféle oka lehet. Enyhébb formájában fellép akkor, ha hirtelen a- nyátlanság áll be. A méhek az anyitlanság következtében izgatottakká lesznek és izgalmukban elejtik bélsárukat. Ugyancsak enyhébb formájában lép fel akkor is, ha a méhek télen át folytonos izgalomnak vannak kitéve. A macskáknak a képtárakon ide - oda való ugrálása, az egereknek a kaptárakba való betolakodása, a cinkéknek a röplyukakon való kopogása erősen nyugtalanítja a méheket. Ha a harkályok a kaptárakhoz férnek, akkor ezeknek kupogása a méhek között különösen nagy nyugtalanságot okoz. De maga a méhész is sokszor megzavarja a méhek nyugalmát kíváncsiságával és durva bánásmódjával. Ilyen esetekben a méhek izgalmukban a bélsárt elengedik. Durva kezelés esetén sok méh nyáron is elejti a bélsarát izgatottságában. Minden komolyabb baj hátrahagyásra nélkül megszűnik ez az enyhébb alakban fellépő vérhas, ha a további nyugtálanitás elmarad. Az ember maga magán is megfigyelhet hasonló jelenséget. Ha valami bekövetkezendőtői nagyon fél, ha lámpa láza van vagy hirtelen, erősen megijed, akkor sok esetben az ember is hasmenést kap. Ha hosszú a tél úgy, hogy a méhek a tél folyamán ki nem üritkezhetnek, akkor a bélcsatornájukban amnyi bélsár gyülemlik Össze, hogy azt tovább vissza nem tarthatják. — A méhek a méhcsomót elhagyják, ki akarnak repülni, hogy kiüritkezenek, de a hideg következtében még a kitisztulás előtt megdermednek és tönkremennek, a többi méhek pedig a kaptár belsejét szennyezik be. Ez a nem ragályos vérhasnak a veszedelmesebb formája. Egyes méhészek szerint a méhek télen át a kaptárban rendes időközönként kiüritik magukat, de állítólag száraz bélsárt bocsátanak ki. A mai tudomány ezt el nem ismeri, hanem azt állítja, hogy a méhek a tél folyamán a bélsárt a bélben visszatartják és rendes körülmények között csak a kirepülés alkalmával tisztulnak ki. Ha tehát a méheknek a bélsárt egész télen át a bélcsatornában vissza kell tartaniok, nem lehetne-e a betelelést úgy eszközölni, hogy a méhek a tél folyamán kevés élelmet fogyasszanak el, hogy ennek következtében csak kevés bélsár gyülemlene össze s igy megelőznők a vérhast? A méhek betelelését illetőleg a méhészek között nincs egységes állásfoglalás. Egyesek az úgynevezett hideg betelelést ajánlják és minden melegebb betakarást fölöslegesnek tartanak. Azzal érvelnek ezek, hogy ha a. méhcsalád elég népes és megfelelő mézkészlettel rendelkezik, akkor az erős hidegnek ia ellen tud állaai. Az igaz, hogy az erős törzs, ha elég méz van, nagy hideget bir ki. De kisérletekkel be van bizonyítva, hogy minél erősebben hat a hideg a méhekre, annál több mézet kénytelenek ezek megenni, mert a méz télen át a méhek fűtőanyaga. Ha pedig erősen táplálkoznak vagyis erősen fflte- nek a méhek, akkor a mézkészlet veszedelmesem fogy és a bélcsatornában a sok bélsár összegyű- lemlik. Hideg kaptárban a méhek sokat kénytelenek fogyasztani, mert a külső hideg közvetlenül hat a méhekre. És ha a hideg tartós és kemény, akkor a legerősebb törzs sem tud ellenállni: vagy kiüt a vérhas, vagy egészen elpusztul. (Vége következik.) Természet-szerinti méhészet. Irta: Chorus Iván. (Folytatás.) A leirt kaptárokkal a következő kezelést végzen. Egy 16 keretes kaptárban a költőtérnek engedek szabad teret, a mely kerettér 24 országom mézetü űrének felel meg, a mézelés közeledtével a tulnépessé vált költőtér mellé helyezek egy második kaptárt 16 kiépített üres kerettel és megnyitom a két kaptár átmeneteiét egyik kaptárból a másikba.
