Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 51-ik oldal. Minden este a méhek elülte után a méhesek eleje elsöprendő. Reggelenként aztán tartsunk vizsgálatot a kaptárak előtt, figyeljük meg mi van kidobálva, igy sok mindent megtudhatunk; a mit a méhesben nem vettünk észre: nevezetesen: ha valamely kaptár előtt idősebb anyát találunk. Gyanúsnak tekinthető a család, legközelebb megvizsgálandó. Ha valahol éretlen anyát találunk kidobva, bizonyos, hogy a család anyát újított. — Az utórajzás idejében pedig azt igazolja ezzel a család, a rajzást beszüntettük! A tavasszal széttépett éretlen herék kidoba- tásával jelzik, hogy élelmük „szűkösen van*, mig későbben pl. májusban ha a kidobott herék száma 2—3, azt adják tudomásul, hogy anyabölcsők építéséhez fogtunk és az anyabölcsők részére helyet óhajtunk nyerni, azért dobáljuk ki a bábokat, le- rajzott törzsnél pedig határozottan következtethetjük, hogy az uj anya megtermékenyült, a család ezért űzi' az urfiakat. Tavasszal láthatunk munkás fiasitást kidobálva, bizonyos, hogy az elhült; azonban előfordul ez nyáron is, ha rossz a hordás — szükségben vannak — ilyenkor segítsük őket etetéssel, éppen ez oknál fogva bármilyen drágán értékesíthetnénk mézünket, mindig kell egy kis „avast“ hagyni a háznál, mert az előrelátó és nem kapzsi méhésznek mindig kell egy kis tartalék mézének lenni, hogy ilyen esetben azonnal segíthessen kis bogarain. — Ha ősszel látunk ilyesmit ha már a deres idők bekövetkeztek, jelzi a család által beszüntetett fiasitást, és hiteles „bizonyítványt* mutatnak ez által arról, hogy — anyjuk termékeny. Kora tavaszszal, romlott penészes virágpor gömböket dobálnak ki, ezzel jelzik, a szaporításban terjeszkedünk; — ha heresejtek fedelét találjuk kidobálva, jele hogy kelnek a herék; — ledarált kihordott barna viasz morzsa jelzi, hogy a kis munkások újítják az építményt. — Ha azonban a kihordott viasz morzsalék sárga, világos és a röplyuk környéke olyan, mintha olajos lenne — rosszjel — a mi rablók látogatását jelzi. Itt gyorsan vizsgálatot kell tartani, hogy esetleg még eleje vétessék a bajnak. A pipacs magjához hasonló kidobott hulladék jelzi, hogy a kaptárban legény- kedik a viaszmoly.“ Figyeljük meg a méheket déli játékok alkalmával is, a hol a délijáték elmarad van egy kis helye a gyanúnak, úgy szintén estefelé — különösen rajzás befejeztével, — mivel az anya — vagy a párosodás alkalmával — vagy másként elveszhetett, — mert anyátlan méhek nem szoktak játékot tartani. — Tavaszszal vagy bármikor is szemlét tartva méhesünk előtt, figyeljük meg a méhek röpülését, — ha az elszálló méh nyilse- besen jő ki a kaptárból, jó reménységgel léphetünk tovább, azonban ha azt látjuk, hogy a kaptárból vagy kasból gyéren és tétovázva jön ki egy egy méhecske s az is mielőtt elszállna, körül mászkálja a röplyukat, mintha keresne valamit és minél előbb nagyszámú sejt álljon rendelkezésre, hogy a nép szaporodása gyorsan végbemenjen. Szerző számos kísérletet végzett és azt találta, hogy azok a mürajok, melyeket kész építménnyel közbe állított mülépekkel látott el, jelentékenyen gyorsabban fejlődtek mint azok, melyeknek előbb bizonyos számú természetes lépet ki kellett épiteniök. A szorgalom ébrentartására épitethetünk ugyan a mürajjal, de semmiesetre sem többet mint 2 — 3 keretet. Egész mülépeknek szorgalmas alkalmazásával az építési kedv és szorgalom szintén ébren tartható. Összerepült műrajok befogadására a lakást következőképpen készítsük elő. A lakás mellső fala mellé szerző elsősorban hátulról kezelhető kaptárra gondol — két teljesen kiépített dol- gozós félkeret vagy egy teljesen kiépített egész keret jut, ezután egy egész műlép következik, erre egy egész keretet lépkezdettel, majd teljesen kiépített lépeket mülépekkel váltakozva állítunk be addig, mig 6-7 egész keret illetőleg 12-14 félkeret benne van. Bezárólag mindig egy teljesen kiépített lépet teszünk bele. Az ablak | vagy válaszfal mellett a mülépek sohasem lesznek olyan szépen és egyenletesen kiépítve, mint azok, melyek két kiépített lép között vannak. Nem tanácsolható továbbá két műlépnek egymás mellé való állítása sem rendesen hullámosak és egyenlőtlenek lesznek. Továbbá a műraj berendezésére mézes lépnek a beadása sem tanácsolható. Ennek következménye rendesen a műraj kivonulása volna, nevezetesen a sokat rajzó méhfajtákra vonatkozik ez, pl. a hanga méhre vagy a krajnai méhre. A műraj méhei azonnal nekiesnek a méznek, mint minden etetésnél izgalomba jutnak, előjátékba kezdenek és sokszor kivonul a királynő a mürajjal együtt. Mint magától értetőt még hozzá szeretném tenni azt, hogy a műraj befogadására szánt lakásnak teljesen tisztának kell lennie; pókhálók, rossz szag- stb. a műrajt éppen úgy mint a természetes rajt a lakásból való kivonulásra indítják. Ha a műraj- képzésre az előkészületek a megpendített módon megtörténtek, akkor készenlétbe helyezzünk még egy anyazárkát és akkor megkezdhető. (Folytatása következik.)
