Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-25 / 47. szám

I. évfolyam. 47. szám. 1917. november 25. r r m MÉHÉSZETI HEl MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP riLap ■ Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb (= 40 mm.) széles és egy-egy millimé­ter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélválaszt kivánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. Mentsük meg az anyákat! Hogy az anyanevelés nagy fontosságú a méhészetben azt tapasztalt méhész előtt felesleges hangsúlyozni; de annál szüksé­gesebb — bárha most nem időszerű a kezdők figyelmét felhívni, akik csak úgy kontárkodva praktizálnak, miként Berleps báró mondja, — Pedig ilyen »praktikus kontár“ igen sok van, mifelénk legalábD van belőlük jócskán s merem hinni más­hol sincs hiány bennük. Verik a mellüket, hogy ők annyira jár­tasak a méhészet berkeiben, hogy el sem tudnának ott tévedni — hogy nekik ta­pasztalt méhésztől nincs mit tanulni, — de aztán ha „kritikus“ időben egy törzsük anyátlanná válik — nem tudnak a bajon segíteni — és hagyják a szép törzset pusz­tulni, mert úgy sem segít már rajta senki — semmi — azt mondják. ' Félre értés elkerülése végett az anya­nevelést — értem az anyanevelőkből kike­rült anyák hasznosságát — dicsérni óhajt­ván, azok »biztos“ kitelelését akarom — azoknak kik megértenek — elbeszélni. — Tudom, hogy nállam bizonyára már hiva- tottabbak is elmondották a mit itt el óhaj­tok mondani — de hátha csak tiz akad olyan az előfizetők között, kik e hasznos dolgot, melyet szerintem nem lehet eléggé hangsúlyozni — megszívlelni, akkor cik­kemre nem kár a nyomdafesték. Május havában benépesítvén anya­nevelőinket, tartalék anyákat nevelhetünk, melyekről bővebben fogok szóllani ha Isten is úgy akarja, annak idején. Azonban anya­nevelőnk 5—6 keretes lévén, bizonyára nem Ítél el egy méhésztársam sem, ha ezeknek az apró és megmaradt törzseknek kint szabadban való betelelését nem aján­lom. — Legcélszerűbb az ilyen kis törzse­ket — ha be akarjuk telelni — erősebb törzseink mézterébe rakni, miután legalább egy fedődeszkán központi fúróval egy ko­rona nagyságú lyukat fúrtunk és arra ros- taszővetet szögeztünk s lehetőleg a hom­lokfalhoz közel ezt a fedődeszkát elhelyez­tük. De persze az ilyen kaptár mézterén is kell hogy legyen röplyuk. — így az alsó erős törzstől, illetve családtól fölszálló meleg megóvja a megdermedéstől a gyen­gét, s ha csak 2—3 mézes keretet kapott, szépen kitelel ! Némelyek nem találják érdemesnek az ilyen családocskákkal való pepecselést. — Hej, pedig de jó volna némelykor tavasz- szal ha volna ! Hiszen némely télen szo­katlanul nagy számban pusztulnak el az anyák és ha nincs tartalék anya, egyesí­teni kell, ami veszteség. Ha visszapillan­tunk e szomorú esztendőre amely mézben is szegény, de rajban koldus volt, annyira Újítsuk meg előfizetésünket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom