Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-07 / 1. szám
2-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP i -»* SZAKCIKKEK. m» 1 Milyen kaptárakkal méhészkedjünk ? Irta :-»Szalóki Sándor. Kezdő méhésznek legtöbb gondot okoz az, hogy az üzemet milyen kaptárakkal kezdje meg. Ha a méhészeti árjegyzékeket áttanulmányozza, talál azokban különböző kaptárakra árajánlatot. Ha egy terjedelmesebb méhészeti szakmunkát átolvas, annyi kaptárnak a leírásával találkozik, hogy a választásba szinte belebolondulhat. Ha belép egy egyesületbe, ottan az egyesület által elfogadott kaptár bevezetésére buzdítják. Ha megrendeli történetesen az összes méhészeti szaklapokat úgy találja, hogy mindenik egy kiválasztott kaptárförma reklámozója, s hogy eredményesebb munkát végezhessen, ócsárolja a másik lap kiválasztott kaptárát. Elismerem, hogy a méhészet megkezdésénél a kaptár helyes megválasztása a legfontosabb, de tagadhatatlanul a legnehezebb is. Egyesek azt a tanácsot adják, hogy a kezdő gyakorlott méhész véleményét kérje ki e tárgyban. Helyes! Elmegy a kezdő egy régi méhészhez, aki ha szigorúan lelkiismeretes, azt mondja: használjon barátom olyat, a milyet akar, a milyennel a méhészkedéshez kedvet érez. Szegény kezdő az ilyen tanács után ott van, a hol a mádi atyánkfia. Vagy az öreg méhész ajánlja a saját kaptárát. S ha történetesen ez a kaptár nem megfelelő, elrqegy szegény kezdőnek a kedve örökre a méhészettől. Kedves kezdő méhésztársam 1 Ne járj te Pontiustól Pilátusig, úgyis hiába. Jer és én megmutatom azt az utat, a melyen haladva megtalálod a neked legjobban megfelelő kaptárformát. Légy nyugodt, nem vezetlek félre, nem ugratlak be. Saját magad józan eszével feléred, hogy az én tanácsom minden mellékérdekeket kizárva a tiedet szolgálja. Figyelj ide kedves méhésztársam! Jól tudod azt, hogy nem csak egyes vidékek, hanem sokszor egyes szomszédos községek, sőt elég gyakran egy község határának a földje is különböző. Ha itt a föld fekete, televény, már a másik helyen homokos, arrább szikes és igy tovább. Minden fajtájú földnek más a természete a gazdálkodó ember szempontjából. Minden növénynek egy bizonyos fajtájú föld nyújtja legbővebben az éltető anyagokat. A búza a fekete földet, a szőilő a homokot vagy a köves talajt szereti. Ne hidd, hogy ezek elmondása reád nézve felesleges, mert talán neked még most nincs földbirtokod. Ne búsulj majd lesz! Két lépés a hossza, egy lépés a széle! De mig ezt a terjedelmes uradalmat átvennéd, addig sem feledd, hogy a méhészet a mező- gazdaságnak egyik jól jövedelmező mellékága, igy aki a méhészettel akar foglalkozni, nem hagyhatja figyelmen kívül az elmondottakat, A méh a különféle fák, cserjék, füvek virágaiból gyűjti úgy a nektárt, mint a virágport, hogy a virágban nektár képződhessék, szükséges, hogy maga az anyanövény jól táplálkozhassék. Ez azonban magában még nem elegendő, mivel a nektár képződésre befolyással bir a hőmérséklet, a napfény, a kiima stb. Általában ezek a dolgok befolyásolják a mezőgazdálkodás jövedelmezőségét, ezek befolyásolják a méhészetét is. Ha valahol megtelepülünk s méhest akarunk berendezni, ugyebár ha helyesen akarunk eljárni, először is megtekintjük a helység környékét, an- nák növényeit főként a virágzás szempontjából s számítást teszünk magunknak, értékeljük a méh- legelőt. Bizony tapasztalatból mondhatom, hogy ez az értékelés épen nem megbízható. Nálunk például sok a gyümölcsvirág, sok a repce vetés, van elegendő akác is és én mégis ezeket ma már kihagyom a rendes számításból, mert tapasztalatból tudom, hogy nálunk az időjárás olyan, hogy ezeket a növényeket a méhek 4—5 évben egyszer ha kihasználhatják, de azért nincs baj, mert jun. 1-től szept. 1-ig oly bő hordásunk van különféle vegyes virágokból, hogy minden 10—15 napban lehet pergetni, vagyis egy nyáron 6 —8 pergete- sünk van. Ezt egyedül a nedves nyárnak köszönhetjük. Természetesen másutt már mások a körülmények, sőt a mikor az én vidékem jó legelőt ad, a szomszédos községben, mely tőlem 3 kilométerre fekszik, alig adnak valami hasznot a méhek, bár több a virág, mert sovány a föld. Ezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy a szemmel való legelő becslés megbízhatatlanságát kimutassam s egyben a mézelésre az időjárás, a föld termőképességének hatását feltüntessem ; mert nem a kaptár termi a mézet, sőt még a méh is elülhet, ha nincs legelő. Most már térjünk át a kaptárkérdésre. Általában a kaptárakat két csoportra osztjuk, még pe-
