Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-02-06 / 6. szám

m

sp*3. oldal.

Mátéaiclka, 1914.

MÁTÉSZALKA

január hó 33.

6. (253). szám;

ébredésének hajnalin itt megjelenjek, ügy az országos, mint a vármegyei munkapárt nevében üdvözlöm n gyűlést. Üdvözlöm, hogy elérkezettnek látják az időt, hogy a politikai visszásságoknak »állj«-t kiáltsanak, akkor mikor a parlamentben egy töredék küzd azzal a párttal, amely a zászlót a kezébe vette Pártoknak lenni kell mindenütt a községi képviselőtestületekben is. Annál inkább lennie kell alkotmányunk melegágyában: a parlamentben visszaemlékszik arra az időre, amikor két párt volt a parlamentben a 67-es párt és a 48-as, amikor a két párt feje: Tisza Kálmán és Irányi Dániel együtt mentek be a parlamentbe, de bent átsielemüit arccal és lelkesedéssel védték saját álláspontjukat. Most hatalomvágyból sárba tiporták a zászlót, tentaíartóval, könyvvel, síppal, dobbal, harcolnak nem eszmékkel. Nem elvi harc folyik, hanem hatalmi vágy, bosszú érzete vezeti az ellenzéket. Beszél a kormány Választójogát', az esküdtszék és sajtó reformjáról s a nemzetiségiekkel folytatott béketárgyalásokról.

— Olyan alapra kell állam, ahol a jogállam minden biztosítéka megvan. Tömörüljünk erre a célra. Terjesszük az eszmét. Legyen mindenki aposto'a a jog, törvény, igazság szellemének. Csatlakozzunk gróf Tisza István zászlója alá (Zajos éljenzés.)

Ezután felolvasták gróf Khuen-Héderváry Károly üdvö/,10 sürgönyét, amelynek szövege a következő :

»Egész pártunk nevében szivem egész melegével üdvözlöm pártunk ottani minden egyes tagját a mai párt alakuló gyűlés alkalmával, őszintén kívánva, hogy mindenlépésteket siker kísérj«. Egyúttal pedig kérem minden hívünk kitartó támogatását a hazának nagy érdekeit célzó jövő munkánkhoz.

Gróf Khuen-Héderváry Károly pát telnök*.

Ezután dr. Bartos Mihály beszél a vidéki szervezetek fontosságáról és előterjeszti a vidéki választmány névsorát. Ennek tagjaj:

Mátészalkáról: Dr. Vida József, Ecidmunn Dezső Armin, Báthory György, dr. Török Árpád, dr. Kiss Dezső, MsJzihradszky Peter, Hermann József, Veres István, Párkányi Lajos, Uusztonyi Lajos, Szabó Sámuel, Bérlők Béla, Kerekes Soma. Lirincz István. Csizmadia József, Csizmadia Zsig- mond. KíJványi János, Asztalos Kálmán ref lelkizz Ea u tnh ua. fyursinszky Zsiginond plébános Csaholy, Szemén József Csaholy, K«*say Imre Nyirvasvári, Hudáky Gyula Hudász, Németi San j dór Nyírmeggyes. Szigeti Gyu'a Nyirgebe, Nagy Imre Olcsva, id. Kosa Menyhért, Olcsvaapáti, Goes Lajos Parasznya, Szőke József Nagyecsed, Farkas Lajos, ópályi, id. Filep János Szamosszeg, Soós János, Keér, Elek László Kántorjánosi, Gencsy József Kántorjánosi, Szucsányi László, Kánlorjá- nosi, Ibray János Kántorjánosi, Rottweiller József Márk, Veres András Mérk, Sclieiermann József Váilaj, Mayer András Vállaj, Jakab Lajos Kocsord, Ajtay József Kocsord, Oláh Zsigmond Kocsord, Szabó Lajos Győrtelek, Szabó Ádám Tunyog, Kelemen László Tunyog, Tamás Ferenc, Császári, Nagy István Vitka, Veress Lajos Ilk. Kendalényi Ferenc Nagydobos, Kolozsváry András Nagydobos.

Ezután Romoróczy Jenő körjegyző a kisgazdák érdekeire hívja fel a pártgyülés figyelmét, ös- meri a népet, tudja, hogy nagyfokú köztük az elégedetlenség, mert az eddigi pártok csak ígéretekkel bolondították. Beszél a koalíció adótörvényéről, amely megközelíti az igazságos rendszert: a progresszivitást s mikor a mai kormány azt végre akarta hajtani, a koalíció megakadályozta. Példákkal bizonyítja annak a hátrányát, hogy ez a törvény nincs életbe léptetve s általános éljenzés közben indítványozza, hogy a nagygyűlés Írjon fel a kormányhoz, hogy az uj adótörvényt mi előbb léptesse életbe.

Az indítvány elfogadása után gróf Tisza Lajos elnök a gyűlést, amely az általános lelkesedés jegyében folyt le, berekeszti.

Gyűlés után 300 teritékü bankett volt, amelyen Péchy László gróf Tisza Istvánt köszöntötte fel. Mdndy Géza Csaba Adorján főispánt, Csaba Adorján, gróf Tisza Lajost, Almer Béla, Domahidy Istvánt, Domahidy István a választó- polgárokat, dr. Rosenberg Ignác az országos munkapártot, Kathona Géza Péchy Lászlót, dr. Bartos Mihály a községi kiküldötteket.

A nagygyűlés Mándy Géza indítványára táviratilag üdvözölte gróf Tisza István miniszter- elnököt és gróf Khuen Hédervdry Károlyt, a nemzeti munkapárt elnökét.

K E K.

— Amint értesülünk Tóik Bálint, lapunk egyik kitűnő munkatársa, a budapesti tudomány egyetemen az utolsó szigorlatát kitüntetéssel tette le.

— Eljegyzés. Gränblatt Szerénkét Mátészalkáról eljegyezte Braun Kálmán Vásárosna- inényból. (Minden küiön értesítés helyett ).

— Újabb szeszgyárak vármegyénkben. Amint értesülünk >t földmivelésügyi miniszter javaslatára, a pénzügyminiszter Szatmárvármegye területén, özv. Luby Béládé nagygéczi birtokán 420 hl. és Péchy László főszolgabíró nyirmeggye- si birtokán 720 hl. kontingesü gazdasági szeszgyár létesítésére megadta az engedélyt.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Dr. Kiss Ama! fehérgyarmati kórházi főorvost és nejét. Fia, az 5 éves Józsika múlt hó 30.-án meghalt. A rendkívül okos és feltűnő szépségű kis fiút mindenki nagyon szerette s az egész város osztozik a mélyen sújtott szülök fájdalmában.

— Vármegyei telefonhálózat kiépítése. E lap hasábjain ezelőtt 3 évvel részletesen foglalkoztunk a vármegyei telefonhálózat kérdésével. Ismertettük, hogy mit jelent az, egy vármegye rendészetére, kereskedelmére, iparára és kultúrájára nézve, ha mindenik községbe bevezettetik a telefon és végeredményében bekapcsoltatik az interurbán forgalomba. Ismertettük azokat a nehézségeket, melyek c kérdés megoldása körül felmerültek. Elítéltük azt a tervei, hogy csak a járási székhelyek és rendezett tanácsú városok legyenek össze kötve a megyei központtal. Hangsúlyoztuk és feltétlenül kívántuk, hogy a vármegye egész területére, járásunk minden községébe vezettessék be a telefon. Amint értesülünk, három évi huza-vona után, végre az úgy is fog történni. Még ez év folyamán megkezdik az egész vármegye területére kihald telefonhálózat építését és Így egy régóhajtoü, hatásában kiszámíthatatlan lépessel halad előre vármegyénk.

— Halálozás, ö ikos Gyuláné szül. Csigái Erzsébet, mátészalkai lakos, 25 éves korában M. hó 31-én elhalt. Temetése folyó hó 2 án volt általános részvét mellett.

— Aminek két évvel ezelőtt kellett v^ína megtörténni. Tervbe van véve, talán már mégis van rendelve, sőt talán már itt is van a villanyáram feszültségét mérő készülék, mely a városháza nagy termében fog elhelyeztetni és amelynek sz lesz a célja, hogy mindenkinek minden percben megmutassa, hogy meg van-e az a bizonyos 150 volt feszültség, mely annyi elégedetlenségnek és zúgolódásnak az állandó okozója. Reméljük az elöljáróság ezen lépésével, melyet kél évvel ezelőtt kellett volna megtennie — nem tekinti a villanyvilágítás ügyét elintézetnek. Nem elégszik meg azzal, hogy most már meg van a sokat hangoztatott és sürgetett feszültség mérő készülék és azzal minden rendben van. Nem elégszik meg a kikötött 150 voltos állandó feszültség ellenőrzésével és megkövetelésével, hanem tovább haladva követelni fogja, számos fogyasztó által aláirt kérelemben befektetett világítási zavaroknak a megszüntetését, melyek a 150 voltos feszültség mellett is megfognak maradni mindaddig, míg a mozgó fényképp színház külön vezetéken nem fogja kapni a szükséges áramot. Ennek a kérdésnek a tárgyalása a múlt képviselőtestületi gyűlés tárgysorozatából kimaradt, jóllehet a kérvény idejében érkezett be és jóllehet, hogy annak mielőbbi végleges elintézésére több fogyasztó kényelmi és egészségi szempontját érinti. Ezt végre is tovább halasztani nem lehet. Ha a fogyasztó közönség nem sajnálja a drága áram világítás költségét, akkor minden esetre azt élvezni is akarja. Megvárhatjuk tehát az elöljáróságtól, hogy ezen ügy a legközelebbi gyűlésen szóvá tétessék és abban érdemleges harározat jöjjön létre.

— Szülői brutalitás áldozata. Papik Ferenc és Varga Borbála ilki lakosok vadházasságban élnek és ebből a házasságukból ezelőtt 6 évvel egy kis gyermekük született. A szülők között a veszekedés, civódás napirenden volt és a szegény kis gyermeknek is kijutott minden nap a verésből. Legutóbb pedig a szülői brutalitás arra ragadtatta magát, hogy a 6 éves kis gyermeket elűztek a háztól, ki a szörnyű hidegben annyit a megfázott, hogy 5 napi betegeskedés után meghalt. Az elvetemült szülök ellen, gondatlanságból okozott emberölés bűntettéért az eljárást megindították.

— A patkány mint betörő. Két kis fiúnak és egy félénk asszonykának talán egesz életükre emlékezetes, rémes éjszakát szerzett egy jói táplált gyári patkány. A Gyár szomszédjában lakó E. Gy. kőműves mester, feleségével vasárnap este elment a moziba gyermekeiket lakónőjük gondozására bízva otthon hagyták. Alig távoztak azonban, az előszobában óriási dörömbölés és zürgés volt halható. Az otthon maradt nagyobbik kis fiú rémült sikoltással szaladt be lakónőjük szobájába, ki a féregre szintén figyelmessé lett és betörőre gondolt. Azonnal átszaladt a szomszéd szobába és az alvó kisebbik fiút magához véve, bezártak minden ajtót és kétségbe esve, imádkozáshoz fogtak, kérve a jó Istent, hogy küldjön reájuk szabaditót. A dörömbözés azonban tovább tartott és mindig fokozódó erővel, mert az előszobába bekerült patkány minden áron me- meneküluí akart. Így tartott ez jó két órán keresztül, inig végre a szülők megérkeztek é~ kimentették az óriási ijedelemből a már ájulás szélén álló asszonyt és a kát kis fiút. A betörő ur is hurokra került és csakhamar megkapta a méltó büntetést.

— Elütötte n vonat. Braun Sámuel nagykárolyi lakos, üzleti ügyeinek intézésére Nagye- csedre utazott. Ott dolgát végezvén másnap reggel vissza akart utazni, a vonatról azonban lekésett. Ekkor elindult gyalog a vasúti vonal mentén és menet közben az óriási ködben nem vette észre a szemben jövő tehervonatot. így történt, hogy a vonat elütötte és oly súlyos sérülést szenvedett, hogy rövid szenvedés után meghalt. A vonat személyzete az esslről mit sem tudott, csak mikor a nagyecsedi áloinásra beérkeztek akkor szereztek róla tudomást. A tehervonat után ugyanis egy hajtány jött és a rajta álók észrevették, hogy valaki a pályatest mentén lévő árokban a kezét emelgeti. Oda sietve Braun Sámuelt találták ott Össze roncsolva, amint halál tusályát vívta. Azonnal beszállították Nagyecsedre, de mire az orvosi segély megérkezet', már meghalt. A szerencsétlenül járt Braun Sámuelt nem vitték haza Károlyba, liánéin Nagyecsadon temették el.

— Az »Apollót mozgó-színház műsora : Szombaton, február hó 7-én este 8 órakor: 1.) Kellemetlen tévedés, komikus kép. 2} Kleopatra,. dráma 2 felvonásban. 3.) Pathéjournal, a hét újdonságai. 4.) Móric jó pártit csinál, bohózat. 5.) Mozgalmas utazás, bohózat. Vasárnap, február hó 8-un délután 4 és este 8 órai kezdettel 2 előa- ddsban : 1.) Madura és pagodái, színes természetes kép. 2.) A titokzatos tolvaj, detektív történet 2 felvonásban. 3.) Motoros akrobata csoport, varieté. 4.) Zsuzsi mosogat, humoros kép. 5.) A rejtekhely, dráma 1 felvonásban. 6.) Maxi cipőt gyűjt, bohózat. Jegyok előre válthatók Franki Mórfia cég üzletében.

KÜLÖNFÉLÉKA földeáki eset Mátészalkán.

A héten Mátészalkán a földeákihoz hasonló feltűnő eset történt. Tudvalevő eset, hogy a múlt héten a földeáki jegyző kasszakulcsát a tehene lenyelte. A héten aztán Mátészalkán egy a gazdasági krízis alatt agyon sanyargatott úriember feldúlt képpel állított be egy helybeli péns- intézet helyiségébe. A főkönyvelő, ki elébe ment,

meglepődve kérdezte :

__ Talán a lejáratot akarja rendezni ?

— Dehogy kérem fe'elte az illető úriember rendezném, de nagy kellemetlenség történt velem.

— Hogy hogy?

_ Hát kérem, a tehenem lányéit# a kasszakulcsom és nem tudom mitevő legyek?!

— Talán viccel uraságod, kérem ez a földeáki jegyzővel esett meg, olvastuk az újságban.

_ Hát aztán kérem, velem nem történhetik

me

g hasonló eset. Nekem is van tehenem. As dn szememtől is hízik a jószág Én is járok az istát, lóba. Én is meg vagyok hülve. Nekem is van zsebkendőm. Én is kifújtam az orrom az istállóban. Az én zsebemből is kirepült a kaassakulcs. És pedig a jászolba repült a széna közzé és lenyelte a tehén.

__ Okos egy tehene lehet magának, szol

közbe a pénzintézet igazgatója, aki féloldali álhr#