Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-02-06 / 6. szám
4 oldal. Mttssalka, 59X4 MÁTÉSZALKA febrár 6. 5. (252.) szám. hajlgatta a beszélgetést. És az csodálatos, liogy épen lejárat elölt nyelte le az a tehén a kassza- kőcsert, miért nem nyéllé le azt lejárat után ? Hát nem adná vissza valahogy aza tehén azt a kasszakulcsot, nem próbált vele okosan beszélni? Nem próbálkozott keserüvizzel, mint azt a földeáki jegyző tette ? — Dehogy nem kérem, még Purgóval is próbálkoztam, mindhiába. — Hát nem lehetne kioperálni a tehénből azt a kasizakulcsot. Azt mondják ez a Hradil nagyon ügyes ember. — Azt nem kérem, lejáratom lesz még több nekem, de ilyen okos tehén csak egy van. Szó szót követett, végre a földbirtokos megkapta a halasztást a lejárat rendezésére, de az esetnek Ilire ment és mindenütt beszéltek róla. A hir eljutott a városhoz is. Tudvalevő, hogy a városnak óriási községi adó hátraléka van künn és nem folynak be a közköltségek a város kénytelen lesz fizetését beszüntetni. Valakinek a városnál az a mentő gondolata támadt, jó volna megvenni a tehenet, hogy nyelje le a kasszakulcsot. Rögtön ki is küldte a város egy agilis tisztviselőjét a tehén meg'ekintésére és esetleg meg/é- telére. Az alkudozások folynak. Lapzártakor értesülünk, hogy egy községi istálló és egy községi tejcsarnok felállítása batároztatott el, hogy akikkel szemben a város fizetési kötelezettségének eleget nem tehet, legalább egy pohár friss egészséges és olcsó tejet kaphassanak. Különben az egész eset, mint értesülünk vasárnap este vászonra kerül az Apolló mozgó-szinház ban, bárom jelentben. Első jelenet: az okos tehén bemutatása, amint szénával lenyeli a kasszakulcsot. Második jelenet: a község kiküldöttje az állatorvossal nagy szakértelemmel szemlélik a tehenei. 3-ik jelenet: a tehenet nagy ünnepségek kíséretében bevezetik a községi istállóba. Hírünk megírása után, bizonyos oldalról az esetet megcáfolják, de vannak akik megerősítik, tehát közre adjuk. Vutpes. N.Y I L T-T É R. Erov&tbn a közlőitekért a szerkesztőség nem vállal felelősség 1913. B. 295/3 szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN. A mátészalkai kir. járásbíróság mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Kősa Gyula és tsai elleni bűnügyben ifj. Csicsák Antal főmagánvádló állal emelt vád felett Mátészalkán, 1913. évi május hó 3.-án Balássy Miklós járás- birő, Becske Sándor jkvvezető, ifj. Csicsák Antal főmagánvádló, Dr. Barta Ignác ügyvéd, mint főmagánvádló képviselője, Pr. Szepesi Károly ügyvéd, mint védő Kosa Gyula és Qsicsák Károly vádlottak részvétele mellett megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem ineghalgatása után kővetkezőig ítélt: A kir. járásbíróság Kősa Gyula vádlottat, aki 30 éves, göf. kath. vallásu. ópályi születésű és lakos, 12000 korona értékű vagyona van, nős, 2 gyermek atyja, katona nem volt, földmives, ir, olvas, és Csicsák Károly vádlottat, aki 53 éves, gör. kath. vallást), ópályi születésű és lakos, nős, családos, földmives, 6000 korona értékű vagyona van, kiszolgált katona, nem ir, nem olvas, bűnösöknek mondja ki a btkv. 261 §-ában meghatáro. zott becsületsértés vétségében. Kósa Gyula vádlottat ama cselekménye miatt, hogy 1913. április 17-én, ópályiban Csicsák Antal ópályi lakost bocskor Iáknak sem való vagy, szaros vagy, rongy vagy, meggyalázó kifejezésekkel illette. — Csicsák Károly vádlottat ama cselekménye miatt, hogy 1913. április 17-én ópályiban Csicsák Antal ó- pályi lakossal szemben: fogát össze szorítva, ö- kölbe szorított kézzel hadonászott főmagánvádló orra alatt, meggyalázó viselkedést tanúsított. Ezért mind két vádlottat a btkv. 261 § a alapján egyenként az 1892. XXVII. t.-c. 3. § ában meghatározott célokra fordítandó, az ítélet jogerőé emelkdésétol számított 15 nap alatt ezen kir. járásbíróságnál fizetendő behajthatatlanság esetén a btkv. 53 § ában meghatározott 3 három napi fogházra átváltoztatható (30 K) Harminc korona pénzbüntetésre Ítéli. — A Bp. 479. és 480 §-ai alapján kötelezi vádlottakat, hogy a büntetés végrehajtásával felmerülhető rabtartási mint bűnügyi költségekeket, a kir. Kincstárnak az 1890. XLIII. t -c. 9 § ához képest közadók módjára behajtan dólag fizessék meg egyenként. — Kötelezi továbbá vádlottakat arra is, hogy a főmagánvádló részére 36 korona ügyvédi képviseleti költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemleg fizessenek meg. A hírlapi közzétételt mellőzi. Dr. Barta Ignác ügyvéd diját 36 koronában, Dr. Szepesi Károly ügyvédét 12 koronában állapítja meg megbízóikkal szemben. Indokok: A kihalgalott tanuk és Kósa Gyula vádlott részbeni beismerése alapján tényként állapította meg a kir. járásbíróság, hogy főmagánvádló Csicsák Antal 1913. évi április 17-én a község házánál összeszólalkozott a Kősa Gyula vádlott a- pósa Uzonyi Antallal. — Kősa Gyula a községházából éppen aknor ment ki, mikor főmagánvádló Uzonyi Antalnak ezt mondotta : II maga még infan- terisztának se való, sem volt,« ez annyira feldühösítette, hogy főmagánvádlónak azt mondotta: »ha az én apósom infanterisztának való sem volt, te még bocskor Iáknak sem való vagy, szaros vagy, rongy vagy.« Ezután Csicsák Károly vádlott kezét ökölbe szorítva, fogát összeszoritva közeledett főmagán- vádlóhoz, s ökölbe szorított kézzel hadonászott főmagánvádló orra aldt, miközben azt mondotta neki: »jobb lett volna neked nem születni, jobb lett volna neked ott maradni ahol voltál II. Kósa Gyula vádlottnak a tényállásban irt kifejezései »bocskor fáknak sem való vagy, s Csicsák Károly vádlottnak főinagánvádlóval szemben való viselkedése; ökölbe szorított kézzel, fogait összeszoritva, közeledett fömagánvádlóhoz, s ennek orra alatt ökölbeszorított kézzel hadonászott« minden kétséget kizáróan meggyalázók, mit vádlottak használatkor jól tudtak. Minthogy pedig a meggyalázó kifejezések, vagy tett használata a btkv. 261 §-ában meghatározott becsületsértés vétségét állapítja meg, minthogy vádlottakkal szemben beszámilbatőságot kizáró okok fen nem forog, őket a Btkv. 261 § ában meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani, megbüntetni kellett, A bűnösség folyamánya a bűnügyi költségek megfizetésére való kötelezés. — Vádlottak büntetlen előélete. Az Uzonyi Antallal való veszekedés heve, hogy főmagánvádló a vádlottak előtt kötekedő természetűnek látszik, mint enyhítő körülmények, ezzel szemben, hogy a községháza udvarán veszekedtek, mint súlyosító körülmény mér- legeltettek, melyek mellett a rendelkező részben irt büntetést találtatott a vádlottak bűnösségével arányban állónknak. A btkv. 277 §-a parancsolfMag rendelkezik az ítéletnek sértett kérelmére való tekintetében- E rendelkezéssel a törvénykezés célja egyfelől a büntetés sulyosbbitása, másfelől pedig a perben szereplő felek társadalmi állása tekintetében a bíróság által megszerzett elégtételnek a nyilvánosságra való hozatala volt. Nyilvánvaló tehát, hogy a parancsoló rendelkezés mellett is, az minden eggjes becsületsér. tési, vagy rágalmazási perben nem áll, mert ez által az elitéit bűnösségével arányban nem állóan bünlettne, s a perben álló személyek társadalmi állására tekintettel a büntetés erkölcsi hatásának, s az eljárás komolyságának rovására történnék. Mikor tehát a bűncselekmény és felek társadalmi állása, mint jelenben is, — olyan, hogy a hírlapi közzététel által vádlott tulszigoruan suly- tatnék, a hírlapi közzétételt a királyi járásbíróság mellőzendőnek találja,’ Mátészalka, 1913. évi május hó 3. napján. BALÁSSY s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: QYURÖ SÁNDOR, kir. jb. kezelő. (P- H.) ____ 19 13. B. 295/7 szátr.. Másod bírói ítélet. 15140/1913 B. sz. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint büntető fellebviteli bíróság, Dr. Lauka József kir. törvényszéki biró elnöklete alatt Dr. Visky Sándor és Péchy Aurél kir. törvényszéki bírák, valamint Dr. Ditier Lipót kir. tvszéki jegyző mint jegyző- könyvvezető részvétele mellett becsületsértés vétségével vádolt Kósa Gyula és Csicsák Károly ellen folyamatba tett bűnügyben, melyhez a mátészalkai kir. járásbíróság 1913. május 3 án, 1913. B 295/3 sz. a. itelcitel hozott, a fő naganvddló részéről a hírlapi közzététel mellőzese miatt, a vádlónak részéről pedig, a bűnösség megallapitása, miatt, felmentés végeit használt fellebezese folytán. 1913. évi szeptember hó 28.-án Dr. Stein Mór ügyvédnek a íőiHagánvadló képviselőjének jelen, létében megtartott fellebviteli tárgyalás alapján a, vád és védelem megluilgatása után a következőleg ítélt: A kir. járásbíróság Ítéletét részben megváltoztatja és a Btk. 277 tj-a alapján elrendeli, hogy az ítéletnek egész terjedelmüknek, az indokokkal együtt, az eliteltek költségére a Mátészalkán meg. jelenő »Mátészalka« ciniú hírlapban közzétélessék. Ezzel a változtatással a kir. járásbíróság Ítéletét egyebekben helyben hagyja, s a vádlottakat egyetemlegesen és végrehajtat terhével a Bp. 480 § a alapján kötelezi arra, hogy a főmagánvádlónak összesen 30 koronái, fellebezési eljárási költséget az ítélet jogerőre emelkedésétől simított 15 nap alatt fizessenek meg. Dr. Barta Ignác ügyvédnek a főmagánvádló képviselőjének a uiunkadijját a fellebezési eljárásért 30 koronában, Dr. Szepesi Karoly védő ügyvédéi pedig 10 Korban, képviseltjeikkel szemben megállapítja. Indokolás: A Btk. 277 § a, mely törvény az ítélet hírlapi közzétételéről rendelkezik, a közzététel elrendelését nem leszi a felek társadalmi állásától függővé, hanem parancsolóiag rendeli, hogy becsületsértés eseteben a sértett kívánságára az ítélet egész terjedelmében az e'itéliek költségére közzé tétessékA kir. járásbíróság okfejtése tehát, amely szerint a kőzetetek ezen az alapon tagndtatolt meg, mert ezt a felek társadalmi állása szükségesé nem teszi, téves, miért is az ítélet eme része megváltoztatandó, és a közzététel etrende'endő volt. Kiemeli, azonban a kir. Törvényszék, hogy a közzététel a Kósa Gyula terhére bizonyit°tt, a nyilvánosság elöli helyt nem fogható s a közer- kölcsiséget és. jóizlést sértő H ejezés elhagyásával utalással pusztán arra, hogy meggalázó kifejezés használtatott, foganatosítandó. a kir. járásbíróság Ítélete egyébként indokolásánál fogva volt helyben hagyandó. Szatmárnémeti, 1913. szept. 26. Dr. LAUKA s. k. elnök,. Dr. VISKY s. k előadó. A kiadmány hiteléül: SELLINGER s k. kiad«». A kiadmány hiteléül: PH. GYÚRÓ kir. jbiró kezelő. NYÍRBÁTOR KÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGÁT 1030/1914. k. Hirdetmény. Nyírbátor község 2119 kát. holdnyi ingatlana 30 évre együttesen vagy apróbb részletekben is haszonbérbe kiadó. Zárt ajánlatok 1914. év márciu* hó 14,-éig adandók be. Bérleti feltételek a főjegyzőnél megtekinthetők. Elöljáróság. ad 1125/1913 v. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhír ré teszi, hogy a mszalkai kir. jbiróságnak 1913. évi 430/3 sz. végzése folytán Ganz és Friedländer cég végrehajtató részére 320 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 650 kor.-ra becsült ingóságokra a mátészalkai kir. jbiróság 1913. V. 430/8 sz végzésével az árverés elrendeltetvén annak a korábbi vagy felül fogaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna Ópályiban Havasy György lakásán Derítő u. 165 sz. a. megkezdve és folytatva Mar- gitics Antal udvarán Derítő u. 124 sz. a, leendő megtartására határidőül 1914. évi febr. hó 12-ik napján délután 3 órája tüzelik ki, a mikor a bi- róilag lefoglalt széna, szóró, szőllőprés, sertésól, bútorok, vetőgép, s egyébb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő- ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Mszalkén 1914. évi jan. hó 12. PÉNEF kir bir. végrehajtó.
