Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-03-06 / 10. szám
március hi é. 10 (£57) szirti 4 oldal. Mátészalka 1914. MÁTÉSZALKA ■»-* aanÉÉ—ftéMMÉ>BÉfcÉiÉfcááaÉÉIiÍÉlÉftaaaafcaa— aa ■ 4te> JL’V äkkso'«»':.' tasm» ezer kereskedő és iparos baját és most ,tnár azt hirdetik, hogy vége a nyomornak és szenvedésnek. A jegybank igenis, megtette kötelességét; most már rajtuk a sor, hogy a jó példaadást kövessék. járást ipartestület közgyűlése. Múlt hó 22-én délelőtt 10 órai kezdettel a városháza tanácstermébe meghirdetett közgyűlés a jelen volt tagok csekély számára tekintettel nem volt megtartható s igy március 1-én tartatott meg Itt évi rétidéi közgyűlés, a Sarkady féle vendéglő nagytermében. Ez a gyűlés, az alapszabályok ér' leluicben, bármilyen kevés tag jelent volna is meg határozat képesnek tekintetik. Erre azonban nem volt szükség, mert inár jóval a gyűlés megkezdése előtt tömegesen vonultak fel és csakhamar megtelt a terem az egyes asztalok körül elhelyezkedő és élénk vitákba bocsátkozó mesterekkel. A vita tárgyát különösen az 1914-ik évi költségvetési előirányzatnak egyes, tulmagos (ételi képezték. Az ellenzék—élén Koroly János györteleki kovács mesterrel — kifogáso'ta, sőt heves szavakkal támadta a jegyzői fizetésűéi 800 koronára való emelését, tiszteletdijakra 700 korona előirányzatát, irodai bútorzatra 300 koronát, előre nem látott kiadásokra 350 koronát. A hangulat egyre omel- kedeitcbbé vált és mindenki feszült figyelemmel várta a közgyűlés megnyitását és annak lelolyását. A közgyü'és megnyitása azonban egyre ké- j «ett, miután az iparhatóság képviselője még min- i tiég nem. volt jelen. Végre 10 óra helyett */*' 1 | órakor, megjeleuvén az. iparhatóság megbízottja, Kállay Szabolcs tb. főszolgabíró, Doby Antal testület) elnök a közgyűlést megnyitotta. Megnyitó beszéde után bejelenti a közgyűlésnek, hogy a tárgysorozat sorrendjében változás áll be, amennyiben az 5-ik pontot, a házvételi részjegyok kibocsátását, második helyen kívánja tárgyaltatni. Ezután rátér az első pontra (elnöki jelentés a* ipartestület 1913. működéséről) és rövid néhány szóval vázolja azt, miután a jelentés nyomtatásában a tcstülat minden egyes tagjának «nagküldetett. A második pontnak, a háxvételi részjegyeknek kibocsátása élénk vitát provokált, aminek oka aa volt, bogy sokan nem tudták, tulajdonképpen mi is as. Többek kérésére a testületi jegyző I'iTTi'ipw r I ■'■■■"■I ■ ■■ ■ —■ ■■■■■""* ■ * III iM—mmmmmm nincs pásztora. Pedig itt a háború, az egyenet- lenkedés szelleme, a nihilizmus, az ínség, a társadalmi önkény az önző tőkel Látod a felhőket Toddy ? látod a szomhatáron a viharfelhőket ? S mindéhez még számitzd hozzá, — a mongol várt 1 A mongollal, meg a szocializmus rémével különösen nagyra volt. Sokat beszélt nekem róluk a én hallgattam eleget, mert tizennégyéves körömtől huszonháromig az anyám minden héten kétezer elküldött az öreghez, hogy hallgassam fecsegését. S ba még megelégedett volna a beszéddel. P# a könyveit is odaadta, hogy olvassam el. öt- batszáz oldalas könyvek : »A testvériség segély- kiállítása,« »társadalmi kemence,* >A big0ttság behemótja,« s több eféle. Azt akarom elmondani, hogy hogyan adta ide as utolsó könyvét. Akkor már beteges volt, a késs is nagyon reszketett. — Az utolsó könyvem, Teddy — szólt. _ As utolsó szavam, gyermekem, a süket és megrögzött emberiség számára. S kössenek fel, ha ki nem csordult a szeméből a könny. Azt mondta, azért sir, mert közel érzi a végét, pedig még Csak ötvenhárom könyvet irt az emberiség számára. — Talán kissé heves, kissé túlságosan is Indulatos voltam ehez a csökönyös nemzedékhez. Talán Szelldebbnek kellett volna lennem, kevésbé vakító fényt használnom. De mindent csak jóaka. azt megmagyarázta, mire a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy hozzájárul az ezer darab 10 és 20 koronás részjegy kibocsátásához. Következett a harmadik pont tárgyalása, az ipartestület 1913. évi zárszámadása, vagyonmérlege és az 1914. évi költségvetés előirányzata. Ennek a pontnak a tárgyalását ideges moz- , golődás és nyugtalanság előzte meg, a gyűlés ve- j zeté.se bizonytalan volt, határozatokat mondtak ki és szívtak vissza, titkos szavazási rendeltek el, majd annak szükségét feleslegesnek találták, úgy hogy többizben szükség volt a megjelent iparhalósági megbízóit beavatkozására, ki a tárgyalást helyes mederbe igyekezett terelni. Az első felszólaló Koroly János volt, ki azt a kérdést intézte az elnökséghez, hogy miképpen használtatott ki a mull évi előirányzat és miképpen lehetett irodaszerekre és nyomtatványokra 283 K. 10 fillért költeni. Tessék mindent számlákkal igazolni. Az elnök megadja a feleletet, mely szerint a számvizsgáló bizottság minden egyes kiadási tételt átvizsgált, azt számlákkal igazolva látta és ezek a számlák a hivatalos órák alatt a testület helyiségében megtekinthetők. Ezután Iklódi Molnár Zsigmond emelkedett j szólásra és afeletti megbotránkozásának adott kifejezést, hogy miképpen lehet azt az elnökséget ős azt a tisztikart egy nyilvános közgyűlésen megszámoltatni, kit a testület bizalma emelt ezen tisztségekre. Koroly nem reflektál Iklódi Molnár megbotránkozására, megnyugszik elnök azon kijelenté- j »ében, hogy a számlák és kiadási tételek a hivatalos órák aU.tl megtekinthetők lesznek, ellenben szót íincl s úgy maga, mint több társa nevében is tillakozik az ellen, hogy a számvizsgáló bizottságban olyan tagok legyenek (Weisz Zsigmond Weisz Antal) kik érdekelve vannak. Weisz Zsigmond visszauta itja az érdekeltség vádját, hivatkozol arra, hogy minden tételt es számlat gondosan át vizsgáltak ; és hogy rajtuk kívül még egy »érdektelen fél* Tóth Árpád is benne van a számvizsgáló bizottságban. Koroly a választ nem tartja kielégítőnek és más számvizsgálók választását kéri. Elnökség azonban mint tárgyhoz nem tartozót ezt elejti és miután több felszólaló nem jelentkezett az 1913. évi zárszámadázt és vagyon mérleget elfogadottnak jelenti ki s a felmentvényt megadja. Az 1914, évre szóló költségelőirányzat tárratból teltem. Először történt életében, hogy beismerte, hogy hibázott valamiben. Csakugyan nugyon beteg lehetett. Aztán felém nyújtotta a könyvet: — Az utolsó szavam, Teddy, a legutolsó. Vidd és olvasd el, minden vagyonomat rád hagytam, Teddy, vedd jobb hasznát, mint én vettem. S ezzel elkezdett köhögni. Mikor másnap meglátogattam, a betegség már anyira elővette, hogy nem tudott felkelni. Az ágyból suttogta, amint beléptem : — Elolvastad? — Egész éjjel ébren voltam s azt olvastam — hazudtam neki, hogy jó kedve legyen. — Az utolsó könyv, de e legjobb s a legderekasabb. Ez a mondás valami verses könyvből maradt meg a fejemben. Az öreg elmosolyodott rá s meg akarta simogatni a kezemet, de már nem volt ereje rá. — A legjobb s> legderekabb i — mondtam még egyszer s az öreg hálálkodva nézett rám, aztán behunyta a szemét, nagyott fújt és meghalt. De még akkor is mosolyogott. Alig, hogy a föld alatt volt, megkezdődött a vadászul a végrendeletre. Kora reggel, illedemes módon, tisztességtudóan kezdtünk keresgélni a szobájában; mire beesteledett, felhasogadtuk a bőrázékeket, felfeszegettük az összes fiókokat)» levertük a vakolatot a falról. S minden pdlanatban gyalása következett ezután, melynek }obbra*vagy balra dőltét az érdekelteken kivül mindenki türelmetlenül várta. A vidéki iparosság nevében Koroly János szólalt fel ismét s elsősorban is*a jegyzői fizetés eme lésével foglalkozik. Tulmagasnak találja a jegyző ! múlt évi 600 korona fize ését is, még inkább aa i idei előirányzatba a 800 koronára való felemelést. Megemlíti, hogy 1911-ben, mikor a testület megalakult a jegyzőnek csak 300 korona fizetése volt. Azóta folyton mindég emelkedik a fizetése, holott a munka nem szaporodik és ami a fő n- vidéki iparosságnak csak a délutáni órákban áll rendelkesésére. Ha a jegyző a régi fizetés mellett nem hajlandó a hatáskörébe tartozó ügyeket vinni, olyan embert kell a jegyzői székbe ültetni, k1 hajlandó 600 koronáért is működni és a ki a tagoknak.délelőtt is rendelkezésére áll. Szót emel továbbá a tiszleletdijakra előirányzott 700 korona ellen és rosszalását fejezi ki afellett, hogy az elöljáróság tisztelet dijakra számit, holott inkább ezf— a pénzt kamtoztatná, vagy a ha már elkölteni akarja a testületi tagokon segitne vele, külfinösen azokon kik a tagdíjakat csak zaklatásr«., vagy I sehogy teilt tudják befizetni. A hivatalszolga fel- 1 emelt fizetésétől eltekintve a költség előirányzatot nem hajlandó elfogadni. Az elnök, Koroly felszólalására u következőket válaszolja: A jegyző fizetését aeért kíván* tdk 800 koronára felemelni, mintán a részjegyek kibocsátásával járó munka megsokszorozza ni eddigi munkáját s igy méltányos dolog, hogy fizetése felemeltessék. Ami pedig azt Illeti, hogy a tagoknak a jegyző csak a délutáni órákban Alt ' rendelkezésére, az igaz, de 6 mint elnök mieden*- kor rendelkezésére áll bárkinek és a jegyzői teendőket délelőtti órákban ideiglenesen ellátja. A tiszleletdijakra vonatkozólag közvetlenül nem ref- rcktál, hanam úgy a maga, mint tisrttársai nevében oda nyilatkozik, hogy ha a közgyűlés tényleg tulmagasnak találja az előirányzat egyes tételeit, ügy hajlandók a múlt évi fizetés, illetve liszteletdij mellett a testület ügyeit ez évrfc is vinni. Ezt a választ Koroly és társai megnyng* vással veszik tudomásul, mire határezalOng ki* mondatik, hogy ez évi költség előirányzat, a mait évi költségvetésre redukáUatlk. Végre jött a negyedik pont knégy kisorsolt előjárósági tagnak a választása. Megválasztattak rendes tagokul : attól reszkettünk, hogy megjön az unokatestvérem. Kikérdeztük apróra a házigazdát, aki csakugyan - tudott a végrendeletről. Azt mondta, hogy látta, mikor az öreg egy hónappal ezelőtt megírta, egy egész iv papirosra van Írva s nagyon rövid, esek egy pár sor. Összekerestünk mindent: nein találtuk. Fogadok rá, hogy ai öreg megfordult a sírjában, az anyám úgy beszélt róla. A dolog vége az lett, hogy egyszer csak előállt reigatei közjegyző s felmutatott egy régibb, végrendeletet, ami tiz esztendővel ezelőtt kelt s amiben a nagybátyám az egész vagyonát az unokatestvéremre hagyja. ... Az üvegszemli ember itt elhallgatott. — Nos és azután ? — kérdeztem én. — Várjon csuk egy kicsit. En éppen ma reggelig várakoztam ennek a történetnek s végére, pedig egy kicsit jobban iagyok benae érdekelve, mint ön. Várhat hát ön it egy percig. Aztán felhajtva a sörét Így folytatta : — Húsz esztendős voltat unokaöcsém, mikor a végrendeletet megkapta, harminc esztendős koréban már nem volt egy krajcárja zeni. Evett, Írott, kártyázott, fogadott, e börzén játszott . . . • legutolsó hir, amit hallottam róla azt, hogy a hollo- wayi fegyházban ül. Már három esztendeje, Természetesen ez alatt az idő alatt én k«- serves napokat éltem át, mert mint láthatja, az egyetlen mesterség, amit tanultam, az örökségleA LEGJOBB KÜLSŐLEG ÉS BELSŐLEG EGYARÁNT COO cŰO PÁLMA Dr. Szelényi Árpád a legbiztosabb hatású háziszer. Próba üveg 40 fillér. Kapható minden gyógyszertárban, gyógyszerésznél a „Kossuth“ paliké- drogériában és a készítőnél: ban, Debreczen, Placz-utcza 30. szám. Postai szállítások napoata bérmentve küldetnek.
