Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-26 / 26. szám
26. (262.) síim. janim 26. TÍRSADALIM HETILAP. 1. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN m ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 koronaNegyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ■■■■ Egy szám ára 16 fillér. ---FŐ SZERKESZTŐ: Dr. T 0 T H BÁLINT. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utea.) Távbeszélő-számunk: 13. A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK. Községi takarékpénztárak. A fakultativ községi ténykedés költségei, másrészt a kötelező feladatok terhei a városok pénzügyi szükségleteinek oly hatalmas és gyors emelkedését idézték elő, hogy azt a bevételek természetes emelkedése nemcsak, hogy utói nem érte, de a rendelkezésre álló készletek is kimerittettek, sőt az önkormányzat adóterhei is annyira megnövekedtek, hogy a városok nagy részében az adózóképésség is a kimerülés határán áll. Ily helyzetben természetesen a városok a jövedelemszerzés ama újabb módjai után. kutatnak, amelyek a közteherviselésre befolyással nincsenek és gyümölcsöző jellegüknél fogva mégis tekintélyes hasznot Ígérnek. A városi pénzügyi politika már régibb idő óta sóvárogva tekint a pénzintézetekre. Az utóbbi időben mindinkább erősebb lendületet vesz a községi pénzintézetek létesítésére irányuló mozgalom. E mozgalomnak eddig egyedüli indítója: a jövedelemszerzési vágy s nincs mögötte a kapitalista gazdasági szervezet átalakítására irányuló célzat. Kétségtelen azonban, hogy a proletariátus, a pénz- és hitelközveíilés ö községi szervezete, mint védelmi sánc mögött kíván elhelyezkedni s ennek oltalma PHANTOM. Irta: puskás Xajos. A tüdőgyuladással kapcsolatos mellhártya- gyuladásból állott betegségemből félig meddig felépülve, mint lábbadozó beteg, először ültem ki feleségemmel lakásunk verandájára. Szép őszi délután volt, a gyümölcsöt érlelő napsugarak jótékony melege egész testem megújulását, megerősödését mozdította elő. Feleségem, aki kézi munkát végezve ült velem szemben, — örömmel szemlélte rajtam a változást és minden bevezetés nélkül, rövidesen a következőket intézte hozzám: — Régen akartam már mondani, hogy lázálmaidban, oly rendkívüli viselkedést tanúsítottál, hogy az engem kimondhatatlan mély fájdalommal érintett. Soha nem hallott neveket emlegettél. Úgy teszett sokszor mintha egész hadsereget vezettél volna a háború viharai közölt. Majd érthetetlen, oly harcszerü dal-ritmusokat dúdoltál, mintha azok mindehike valami ismeretlen istenség dicsőítésére szolgált volna. Ilyenkor a fagyos hideg zsibbasztolta meg tagjaimat. A legnagyobb falusi kétségbeesés lett úrrá feleltem, s esténként már előre rettegve gondoltam az éjszakára. Csodálatos azonban, hogy bár minden mozdulatodat fokozott figyelemmel kísértem, azokból összefüggően semmit se bírtam megőrizni. alatt kívánja felvenni a küzdelmet a kapitalizmus ellen. A községi takarékpénztár egyrészt felszabadíthatja a községi üzemeket a magántőke nyerekedö hatalma alól, másrészt kedvezőbbé teheti a hiteligények kielégítésének feltételeit is s igy megkönnyítheti a lakosság egyéni termelő tevékenységét. Kétségtelen, hogy a községek pénzintézeti tevékenykedésének minél szélesebb körre való terjedése, mint minden oly akció, amely rendszerváltozást kivan létrehozni, gazdasági szervezetünk érzékenységét fogja érinteni s épen ezért körültekintő szemmel és nagy óvatossággal i^ell előhaladnunk s á szembenálló érdékek paráleilogrammája által megadott irányt követnünk, hogy a községi közélet által megindított újabb mozgalmat olyan mederbe tereljük, amely gazdasági erőnek gyűjtésére s igy a gazdasági szervezetünk erősítésére, nem pedig azok széttagolására legyen alkalmas. A községesitési kérdés megoldásának titka három körülmény tisztázásában rejlik; és pedig: a) a községi pénzvállalkozás céljának helyes kijelölésében, b) üzletkörének célirányos megszabásában és végül Feleségem szavai különös hatással voltak reám. Akkor ugyanis éppen elmerengve csodálatos visidim voltak, amiket úgy éreztem, mintha már átéltem volna, de amelyek annyira lehetetle. neknek tűntek fel, hogy azon kezdtem töprengeni vajon nem e újabb betegségi tüneteknek kell e azokat tekintenem. A feleségem szavát hallva azonban, amelyek villámgyorsan cikáztak át gon- gondolatvilágomon — az elém tárult álomkép egésszé tömörült, s mint egy átélt mese a múlt ragyogó hazából, — úgy tűnt fel lelki szemeim előtt. Rövid gondolkodás után, el is mondtam azt amint következik: Én is éppen lázálmaim felett gondolkoztam. Megjelentek azok előttem újra. Egy csodás és dicső korszak úgy bontakozott ki előttem, mintha ón annak részese lettem volna. S mostan, hogy említetted lázálmaimat tiszta lett előttem az egész, tisztán látom teljesen a képet, mert tudom, hogy mi az. Emlékezhetsz reá, hogy a betegségem előtti napon mily elhatározással mentem el hazulról. Hiszen megbeszéltük, hogy megyek a Budvárt 1) fel* kutatni, mert nem hiszem, hogy az a kő tör meg, amelyet most látunk, régen is olyan lett volna, mint ma. 1 1) Budvár Székelyudvarhely határában levő barlangokkal tele kopasz hegy. A monda szerint régi kun vár volt rajta. c) az alapítás feltételeinek gondos megállapításában rejlik. Seidei definíciója szerint a takarékpénztárak a kis töke egyöntetű gyűjtésére, kezelésére és kamatóztatására szolgáló intézmények. Ehhez mint további rendeltetést, a népjólét szolgálatát kell hozzákapcsolni. A községi pénzintézetek rendeltetésének, céljának ily módon való megszabását a municipalizálás hívei szegényesnek minősíthetik; azonban ez egyszerű keretekben való maradást teszik szükségessé a természetes fejlődés követelményei, pénz- és hitelszervezetünk mai fejlettsége, gazdasági viszonyaink s a mn.Jezek ismeretéből megállapítható gazdasági érdek és szükségesség. Németország példája is ezt mutatja. Ott a takarékpénztárak kezdetben a nép segítségét vallották céljokul s kölcsönintéz- ményekké csak később és csak részben fejlődtek. Megizmosodásuknak titka nemcsak abban rejlik, hogy a magánvállalkozásokkal egyidőben keletkeztek, hanem abban is, hogy az egészséges fejlődés követelményeinek megfelelöleg szabták meg azt a kört, amelyben pénzvállalati működésüket megkezdték és folytatták. Kétszeresen Amidőn Orbán Balázs 2) leírását olvastam, annak minden egyes szava azt súgta, tévedés ai egész. Tanulmányozás közben as a hit érlelődött meg bennem, hogy az a kőtömb valaha nagyobb volt, s hogy az a Csicserés Budvár közötti völgyet, csaknem betöltötte legalább is annyira, hogy a mai Budvár pataka a hegy méhében folyt keresztül. A Budvár tetőre a sósfürdö mellett elhaladó utón mentem fel, hogy ott megkeresve a fal maradványainak nyomait, s azokon haladva a falirányokból megállapíthassam azt, vájjon bevégződhettek e azok az Orbán Balázs által megállapított pontban, vagy sem. Vizsgálódásaim közben, amidőn a meredek hegyoldalon kutattam a nyomok után, lábam alól kisiklott egy meglazult kődarab, s én nagy sebességgel zuhantam alá a meredélyen. Hogy hol álltam meg magam sem tudom, mert fejem egy kiálló kőbe vágva, eszméletemet vesztettem. Hogy eszméletlen állapotban mennyi ideig voltam és hogy mi történt vélsm tovább, azt sem tudom. Egyszer azonban úgy éreztem, mintha egy gyönyörű tündér hajolt volna hozzám, s megsimogatva csókot lehelt volna vérző homlokomra. Lassanként eszméletre tértem, s úgy véltem mintha a tündér egész alakját látnám magam 2 2) Orbán Balázs székelyföldi iró, volt emigráns és or- szággyüliai képviselő.
