Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-30 / 22. szám
4 Oldal. Alátéwaika, 1833. —BBgBMWaBagaasagsasaa— uh^smíiuí --29 éves koriban Sárospatakra ment, s ott a jogi vizsgákat kitüntetéssel letette, majd a kerületi táblánál ügyvédi oklevelet szerzett. Mint ügyvéd azonban csak nagyon kevés ideig működött, mert ió- szivének és szelíd temparementumának nem felel It meg e pálya. Egy ópályi végrehajtási aktus, hol ü végrehajtás szenvedettnek egyetlen tehenét kellett volna eladatnia, döntő fordulatot hozott életében, az ügyvédséggel felhagyott és a község egyhangú bizalma folytán Mátészalka főjegyzője lelt. ht se volt ínyére az abban az időtájban divatos szigorú adószedéssel járó kellemetlenkedés, állásáról mihamarabb lemondott, megcsöinölve a közhivatali tevékenységtől, a közéletből végleg visszavonult, azóU mint remete egyedül pergette napjait. 'Életében 60 éves korában gondolt először a házas élet örömeire, de házassága nem volt boldog, feleségétől elvállolt s azóta Vasut-utcai magányában, emberekkel Is alig érintkezve teljes yisszayo- nultságban töltötte napjait. Hosszú betegségében unokaöecsei Fogarassy József és Fogarassv Sándor ápolták odaadóftn, kikre még éjeiében átruházta tekintélyes vagyonát. Temetését szerdán délután tartották meg s a város lakossága részéről nagy részvét nyilvánult meg Mátészalka legbecsületesebb és legöregebb polgára iránt. A nagyidők tanúját Kincses István ref. lelkész távollétiben Szabonya József jármi-i ref lelkész búcsúztatta el szép beszéddel. Az elhunytat utolsó kívánsága szerint- Nagy Dezsó zenekara zenével kisérle utolsó útjára. — Dr. Csató Ferencz ügyvéd, városunk szülötte Dr. Csató Sándor közbecsülésben álló járás orvos fia, ki tanulmányait a budapesti tudomány egyetemen kiváltó sikerrel végezte és ki hosszabb ideig külföldön egészítette ki tudományát. Nevezetesen Berlinben, Párisban és Londonban: — * hóban Budapesten, Dessewífy-utca 43 si. alatt megnyitotta irodáját. Gyászeset. Vettük és mély részvéttel közöljük az alábbi gyászjelentést: Fájdalomtól megtörtén és a kétségbeesett lélek vigasztalhatatlan hangján tudatjuk, hogy egyetlen gyönyörűségünk, drágaságunk, mindenünk tiz esztendős kis fíazsikenk lelke ma délelőtt az angyalokhoz vissza szállt. Földi maradványát vasárnap délelőtt 10 ódakor fektetjük a csendes temetőbe. Budapest, 1913. npájus 23. VII., Fóthi-ul 18. Halmi Gábor és neje, sz- Blumberg Margit. — A majális esős és hűvös időjárás miatt ■elmaradt. Melegebb napokat vár a vezetőség. Valószínűen junius hó elején lesz megtartva a kicsiny sziveknek sok örömet hozó majális. — Vármegyei közgyűlés. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz junius 5-én. Előző napon az állandó választmány tart ülést. — Kinevezés. Csaba Adorján főispán Lá- zht Tivadar atyai lakost díjtalan vármegyei köz- igazgatási gyakornokká nevezte ki. — A nyírbátori országgyűlési képviselőválasztás határidejét a központi választmány — mint műit számunkban jeleztük — foly® évi jun.ui hő 2-ik napjára tűzte ki s 2 szavazatszedő küldöttséget alakított, a választás és az 1. szava- zatszedó küldöttség elnöke: Megyery Qéza nyug. Jktuiai bíró — a II. szavazatszedő küldöttség elnöke s a választás helyettes elnöke Várady Isván nyírbátori lakos lesz. A küldöttségek helyettes elnökei: Qergelyífy Dezső pócspetri-i és Csiha JEndre ófehértói lakosok. Az 1. szavazatszedö küldöttség jegyzője: Bacsó Bertalan encsencsi, a II. -küldöttség jegyzője: Eperjessy Béla nyinnadai la ,kos lesz. — A meztelen táncos. Budapesten még csak Adoreé Villány táncolt meztelenül nyilvánosan, Börvelyben már meztelen férfitáncos gyönyörködtette a publikumot. Úgy esett a dolog, hogy valami lakodalomra gyűlt össze a falu. Úgy éjfél után, mikor már könnyebben hajlik a jámbor ember is a bolondságra, a tisztes gyülekezet közepén egy atyafi szépen levetkezett, hogy asszongya ő most meztelen módon fog láncolni. Lett is erre nagy sikongás, az asszony nép arra futott amerre tudott, d.e ,ß‘,lexíiaif ;.csak kiváncsiak voltak, mit tud a koma. A kqma pedig hozzáfogott a nagy táncoláshoz, .csakhogy a férfiak js annyira megbotrán- -kóztak rajta, hogy a koma a végén maga maradt . ,a jkófUrással. a többi cigány is meglépek ' M A T ESZA1. h A — Hűtlen cseléd. Szőke József szaniszlói ref. tanító cselédje, Herman Verőn, mig gazdája távol volt, megdézsmálla ruhaszekrényt s l drb női inget, l drb kötényt, 2 drb blúzt és l drb gyermekrubát ellopván, megszökött. A csendórség kiderítette, hogy a leány a lopott holmit anyjának a lakására vitte. Házkutatás után a lopott holmit visszaadták a tulajdonosnak. — Hír az államosításról. A vármegyei tisztviselők mandátuma az egész országban a folyó év végével lejár s így december havában általános restaurációt kell tartani. Olyanfél* hirt korpoltálnak azonban *— amit mi csak fentartás- sál közlünk — hogy ez az utolsó tísztujitás elmaradna, mert az államosítás annyira előrehaladott, hogy a jövő év folyamán az állam veszi át a tisztviselőket. Ha az idevágó törvény valóban létrejönne, akkor a belügyminiszter a tisztujitást rendeletileg elhalasztaná s aztán az állásokat az előléptetés sorrendében már maga töltetné be. — A cigánykérdés rendelés«. Feszty B. min. osztálytanácsos javaslatokat dolgozott ki a cigánykérdés végleges rendezésére. Feszty minden adatot beszerzett, hogy a cigányok egész lélektanának ismeretével rendezhesse a kérdést. Az adatok szerint Magyarországon 280.000 cigányt talált a legutóbbi népszámlálás, de ezek közül a teljesen kóbor cigány kprül-beliil 10.000 főre rúg a többi részben vagy egészben letepült már, ez a 10.000 azonban olt gyilkol, rabol, gyújtogat és lop, ahol éri. Elsősorban ezt a tízezret fogják letelepíteni. Lakóhelyet jelölnek ki számukra, ahol közigazgatási ellenőrzés alatt lesznek. Ahol ez nem használ vagy akik megszöknek, azok számára dologhdzakat létesítenek. A dologházbeli állapot azonban közel lesz a letartóztatáshoz. Ide kerülnek mindazok, akik közvessadelmesek, A köz- veszedelmesekiól bizonyos korig elszedik e hét éven felüli gyermekeket, de csak inig ünáiló jognak lesznek-. — Feszty meggyőződése az, hogy ilyen rendszabályok mellett megszabadulunk a közveszedelmes kóbor cigányoktól, mert ezek levonulnak a Balkánra. — Feszty javaslatai fz igazságügyininiszíer egy kongresszusi javallatával együtt, az ésszel kerülnek a parlament elé. — Ékszer-lopás. Folyó hó 19-én Kát* Salamonná hodászi lakos feljelentést tett a csendőrségnél, hogy mig ó az udvarban járt egy ismeretlen tettes fényes nappal belopódzott a lakásába s onnan egy fiókban elhelyezett összesen 72 korona értékű különféle ékszeréit ellopota. A csendőrség a feljelentés alapján a nyomozást meg- inditotta s sikerült a tettest Deme Juliánná 14 éves cigány leány szegélyében elfogni. A kihallgatás során nevezett bevallotta, hogy pár hónappal ezelőtt Weinberger Mór hodászi lakostól 10 kóronát lopott el, de miután Weiiibergernek sikerült a pénzét visszakapni, a feljelentés*, nein tette meg ellene. Mig az ékszer-lopás miatt az eljárást megindította a hatóság .Deme Juliánná ellen.' — Libalopás. A napokban Veres űusz- távné hodászi lakosnak udvaráról elveszett jól kihizott libája. Az eset igen bántotta Veresnél s adddig jött-inent a fáidban mi rá nem akadt B. Józsefsé napszámos asszony hodászi lakosnál. Természetesen tí. J.-11& tagadta a tett elkövetését, de ez nem használt, mert Veresné a feljelentést megtette a liba tolvaj ^Ilen. — Vármegyénk állategészsége. Lép- fene: «vasi Kőszegremetn, Rózsapailag; csengeri Övári, Szamosdara t., Szamosdob, Tyúkod t.; erdődi Nagymadarász; fehérgyarmati Váinosoro- szi; nagybányai Uiródtótfalu; szatmárnémeti! Nagypeleske 1 u. és I I. Veszettség: fehérgyarmati Cégény; mátészalkai Kántorjánosi; nagy károlyi Erkörtélyes t. Ivarszervi hólyagos kiütés: mátészalkai Olcsva 3 ti.; nagykárolyi Érdengeleg 2 u. ló. Rühkór: a vasi Avasujváros ló, Avaslekence ló. Bikszád 5 u. ló, Rózsapailag t. ló, Turvéko- nya ló; csmgeri Atya 2 u. ló, Csenger ló C*en- gérsima ló, Forcsalma ló, Szamossályi ló: erdődi Qéres !ó, Krasznasándorfalu ló, Királydaróc 4 u, íó, Piskárkos ló; mátészalkai Jármi ló, Kántorjánosi ló, Napyecsed 3 u. ló, Tunyog ló; nagykárolyi Érkörivélyes ni, ló, Kismajtény ló; nagysom- ktrti Koltó ló; szatmárnénieli-i Nagypeleske ló, Százberek ló; szinérváraljui Aranyosmeggyes ló, Nagykároly t. ló. Sertésorbánc: nagykárolyi Börvely t. Sertésvósz; csengeri Szamosdara, Vetést.; erdődi Hirip !., Laphegy, Réztelek t.; fehérgyarmati Nagyszekeres; mátészalkai Nyirmegyes; nagykárolyi Börvely 3 ti., Csanálos, Csomaköz t., DoMütjü* hé ao 22. (217) szám. mmwmmmmmmmrnmmmmm—ibébmmmmmmmmír A jj-Ufrgn »»jriM*.. «■li_-iiv ag» i mahida, Érendréd t., Mérk t., Pórtelek ; nagysort!*- kuli Pribékfalva t.; szatmárnémeti! Ballá Pety- iyén m., Tisztaberek 10 u. Ps A R N 0 K. A dobsinai jégbarlang. Dobsina. 1918. mdJUs 27. Dobsina várostól a jégbarlang a legköze*- lebbi turista utón 3 óra járás. 5 km. hegynek vezető útra érünk rengeteg fáradság árán. A hegyről letekintve pazar szépségben terül el Dobsina városa Csodaszép alakzatit kegyekkel körülvéve. A még hátralevő 6 km. a vadregénye1* sztraceneí völgyön vez*tt keresztül. Ennél szebbet a legme- részesebb fantáziával sem bírtam volna képzelni, A j»Jó remény foká«-nak lehetnek ilyen borzalmasan szép szikla falai. Az ember azt hinné, hogy a két oldalon az egész völgyön vígig húzódó sziklafal egymáshoz tartozott volna, évszázadok múlva kimosta a »Qölnicz« pataknak folytonos folyása. Enyhíti zordonságátj a magasra kiemelkedő fenyőerdő borította helyek, valamint kanyarulatoknál a gyönyörű erdei völgyecskék. Meglepően hat a Sztracenai sziklakapu ; falában lévő felirattal »Koburg Ágoston téged dicsérnek e sziklafalak«. E remek müut tulajdonképeni megalkotója ő volt. Az egész Sztracenai völgyi ut leírhatatlan szépségében, álomnak tünije föl. Bárcsak rendelkeznék olyan képeséggel, hogy méltóan tudnám érzékeltetni. De mindenkinek ajánlom, aki úgynevezett lelkiszárazságban sínylődik, keresse föl ezt a helyet biztosítom: felüdült lelkileg, szellemileg. Mi ehez képest az éieínek ezer baleseménye ? Itt minden! eifejtünk, nem marad apró gondok szá* i mára heiy, betölti egész lényüket a bámulat, <t természet imádása. Kényelem szeretőknek nem ta» nácsolom, mivel azok fáradságon kívül egyebet nem éreznének. Fiatalok, akik különben nyaralni szoktak nem-e helyesebben tennék, ha egy helyben való csiksölés helyet felkeresnék hazánk rejtelmes szépségét. Milyen bőven lennének kárpótolva, A fáradságért. A jégbarlang az Eleskő (972 m.) hegy mellett emelkedő Ducsa hegy északi oldalán van. A barlang közelében remek szálló és turislaház fogadja az érkezőket. Jégbarlang bejáratáig (970 in.) ut vezett. Kilátása egyfelől a »Király hegy* másfelől a »Magas-Tátra«. A bejárat fölött vaslapon e felirat: »E jégbarlang felfedezőinek Ruffeny Jenő, Mega Endre és Láng Gusztávnak a városi közönség. Felfedeztetett 1870. junius 15-én‘. Fölmenet telálkostam egycsapat diákat, azok már jöttek, mint később megtudtam Esztergomba valók voltak. Éreztem, hogy rendkívüli, mit látni fogok, egynegyed óráig pihennfkell legalább, mig bemegyünk. Vezető figyelmeztetésére kabátom is felveszem. Szűk szájától lépcsőn haladunk lefelé. Halotti mozdulatlanság. Mintha gyérnántmezőre értünk volna, agy hatnak villamos fénytől megvilágítva a jégkolo- szeuinok. Ezeregyéjszaka varázsvilágában érezzük magunkat. Első terme a nagy jégterem: 10—ll m,- 120 m hosszú, 50—60; feneke 4644 [Dm., tükör jegén aki akar korcsolyázhat. Bániulatraméltó jég- képződményi a* »oltár«, „kiüt, »karácsonyfa«, »függöny« stb. Magnéziummal egyik oldalról megvilágítva ezek a jégalkotmányok páratlan szépségek. A jégbarlang képződése „Krenner* szerint: »Mészköhegységekben levő számos barlangokhoz hasonlóan vízmosásos barlang. A benne végig folyó viz eleintén a mészkőhasadéket nagyobbitotta* A jelenlegi bejárat mellett szakadás folytán megnyílt az eleintén teljesen elzárt üreg és a keresz- tülszivárgó viz jéggé kezdett fagyni. A sziklatörmeléken átszivárgó viz jéggé fagyásának, azaz a jég képződésének oka a barlangkunk viszonylagosan magas fekvése«. Ez vofaa a meghatározása röviden. Ha majd meg lesz oldva tökéletesen a jégképződmény törvénye, akkor állíthatják a hozzáértők, hogy a jégbarlangok képződéseinek kulcsa kezünkbe)] van.* Sarkady Erzsébet.