Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-30 / 22. szám

4 Oldal. Alátéwaika, 1833. —BBgBMWaBagaasagsasaa— uh^smíiuí --­29 éves koriban Sárospatakra ment, s ott a jogi vizsgákat kitüntetéssel letette, majd a kerületi táb­lánál ügyvédi oklevelet szerzett. Mint ügyvéd azon­ban csak nagyon kevés ideig működött, mert ió- szivének és szelíd temparementumának nem felel It meg e pálya. Egy ópályi végrehajtási aktus, hol ü végrehajtás szenvedettnek egyetlen tehenét kel­lett volna eladatnia, döntő fordulatot hozott életé­ben, az ügyvédséggel felhagyott és a község egy­hangú bizalma folytán Mátészalka főjegyzője lelt. ht se volt ínyére az abban az időtájban divatos szigorú adószedéssel járó kellemetlenkedés, állá­sáról mihamarabb lemondott, megcsöinölve a köz­hivatali tevékenységtől, a közéletből végleg vissza­vonult, azóU mint remete egyedül pergette napjait. 'Életében 60 éves korában gondolt először a há­zas élet örömeire, de házassága nem volt boldog, feleségétől elvállolt s azóta Vasut-utcai magányá­ban, emberekkel Is alig érintkezve teljes yisszayo- nultságban töltötte napjait. Hosszú betegségében unokaöecsei Fogarassy József és Fogarassv Sándor ápolták odaadóftn, kikre még éjeiében átruházta tekintélyes vagyonát. Temetését szerdán délután tartották meg s a város lakossága részéről nagy részvét nyilvánult meg Mátészalka legbecsületesebb és legöregebb polgára iránt. A nagyidők tanúját Kincses István ref. lelkész távollétiben Szabonya József jármi-i ref lelkész búcsúztatta el szép be­széddel. Az elhunytat utolsó kívánsága szerint- Nagy Dezsó zenekara zenével kisérle utolsó út­jára. — Dr. Csató Ferencz ügyvéd, városunk szülötte Dr. Csató Sándor közbecsülésben álló járás orvos fia, ki tanulmányait a budapesti tudo­mány egyetemen kiváltó sikerrel végezte és ki hosszabb ideig külföldön egészítette ki tudomá­nyát. Nevezetesen Berlinben, Párisban és London­ban: — * hóban Budapesten, Dessewífy-utca 43 si. alatt megnyitotta irodáját. Gyászeset. Vettük és mély részvéttel közöljük az alábbi gyászjelentést: Fájdalomtól megtörtén és a kétségbeesett lélek vigasztalhatat­lan hangján tudatjuk, hogy egyetlen gyönyörűsé­günk, drágaságunk, mindenünk tiz esztendős kis fíazsikenk lelke ma délelőtt az angyalokhoz vissza szállt. Földi maradványát vasárnap délelőtt 10 ódakor fektetjük a csendes temetőbe. Budapest, 1913. npájus 23. VII., Fóthi-ul 18. Halmi Gábor és neje, sz- Blumberg Margit. — A majális esős és hűvös időjárás miatt ■elmaradt. Melegebb napokat vár a vezetőség. Va­lószínűen junius hó elején lesz megtartva a ki­csiny sziveknek sok örömet hozó majális. — Vármegyei közgyűlés. Rendkívüli vár­megyei közgyűlés lesz junius 5-én. Előző napon az állandó választmány tart ülést. — Kinevezés. Csaba Adorján főispán Lá- zht Tivadar atyai lakost díjtalan vármegyei köz- igazgatási gyakornokká nevezte ki. — A nyírbátori országgyűlési képvi­selőválasztás határidejét a központi választmány — mint műit számunkban jeleztük — foly® évi jun.ui hő 2-ik napjára tűzte ki s 2 szavazatszedő küldöttséget alakított, a választás és az 1. szava- zatszedó küldöttség elnöke: Megyery Qéza nyug. Jktuiai bíró — a II. szavazatszedő küldöttség el­nöke s a választás helyettes elnöke Várady Isván nyírbátori lakos lesz. A küldöttségek helyettes el­nökei: Qergelyífy Dezső pócspetri-i és Csiha JEndre ófehértói lakosok. Az 1. szavazatszedö kül­döttség jegyzője: Bacsó Bertalan encsencsi, a II. -küldöttség jegyzője: Eperjessy Béla nyinnadai la ,kos lesz. — A meztelen táncos. Budapesten még csak Adoreé Villány táncolt meztelenül nyilváno­san, Börvelyben már meztelen férfitáncos gyönyör­ködtette a publikumot. Úgy esett a dolog, hogy valami lakodalomra gyűlt össze a falu. Úgy éjfél után, mikor már könnyebben hajlik a jámbor em­ber is a bolondságra, a tisztes gyülekezet köze­pén egy atyafi szépen levetkezett, hogy asszongya ő most meztelen módon fog láncolni. Lett is erre nagy sikongás, az asszony nép arra futott amerre tudott, d.e ,ß‘,lexíiaif ;.csak kiváncsiak voltak, mit tud a koma. A kqma pedig hozzáfogott a nagy tánco­láshoz, .csakhogy a férfiak js annyira megbotrán- -kóztak rajta, hogy a koma a végén maga maradt . ,a jkófUrással. a többi cigány is meglépek ' M A T ESZA1. h A — Hűtlen cseléd. Szőke József szaniszlói ref. tanító cselédje, Herman Verőn, mig gazdája távol volt, megdézsmálla ruhaszekrényt s l drb női inget, l drb kötényt, 2 drb blúzt és l drb gyermekrubát ellopván, megszökött. A csendórség kiderítette, hogy a leány a lopott holmit anyjának a lakására vitte. Házkutatás után a lopott holmit visszaadták a tulajdonosnak. — Hír az államosításról. A vármegyei tisztviselők mandátuma az egész országban a fo­lyó év végével lejár s így december havában ál­talános restaurációt kell tartani. Olyanfél* hirt korpoltálnak azonban *— amit mi csak fentartás- sál közlünk — hogy ez az utolsó tísztujitás el­maradna, mert az államosítás annyira előrehala­dott, hogy a jövő év folyamán az állam veszi át a tisztviselőket. Ha az idevágó törvény valóban létrejönne, akkor a belügyminiszter a tisztujitást rendeletileg elhalasztaná s aztán az állásokat az előléptetés sorrendében már maga töltetné be. — A cigánykérdés rendelés«. Feszty B. min. osztálytanácsos javaslatokat dolgozott ki a cigánykérdés végleges rendezésére. Feszty minden adatot beszerzett, hogy a cigányok egész lélek­tanának ismeretével rendezhesse a kérdést. Az adatok szerint Magyarországon 280.000 cigányt talált a legutóbbi népszámlálás, de ezek közül a teljesen kóbor cigány kprül-beliil 10.000 főre rúg a többi részben vagy egészben letepült már, ez a 10.000 azonban olt gyilkol, rabol, gyújtogat és lop, ahol éri. Elsősorban ezt a tízezret fogják le­telepíteni. Lakóhelyet jelölnek ki számukra, ahol közigazgatási ellenőrzés alatt lesznek. Ahol ez nem használ vagy akik megszöknek, azok szá­mára dologhdzakat létesítenek. A dologházbeli állapot azonban közel lesz a letartóztatáshoz. Ide kerülnek mindazok, akik közvessadelmesek, A köz- veszedelmesekiól bizonyos korig elszedik e hét éven felüli gyermekeket, de csak inig ünáiló jo­gnak lesznek-. — Feszty meggyőződése az, hogy ilyen rendszabályok mellett megszabadulunk a közveszedelmes kóbor cigányoktól, mert ezek le­vonulnak a Balkánra. — Feszty javaslatai fz igazságügyininiszíer egy kongresszusi javallatával együtt, az ésszel kerülnek a parlament elé. — Ékszer-lopás. Folyó hó 19-én Kát* Salamonná hodászi lakos feljelentést tett a csen­dőrségnél, hogy mig ó az udvarban járt egy is­meretlen tettes fényes nappal belopódzott a laká­sába s onnan egy fiókban elhelyezett összesen 72 korona értékű különféle ékszeréit ellopota. A csendőrség a feljelentés alapján a nyomozást meg- inditotta s sikerült a tettest Deme Juliánná 14 éves cigány leány szegélyében elfogni. A kihall­gatás során nevezett bevallotta, hogy pár hónap­pal ezelőtt Weinberger Mór hodászi lakostól 10 kóronát lopott el, de miután Weiiibergernek sike­rült a pénzét visszakapni, a feljelentés*, nein tette meg ellene. Mig az ékszer-lopás miatt az eljárást megindította a hatóság .Deme Juliánná ellen.' — Libalopás. A napokban Veres űusz- távné hodászi lakosnak udvaráról elveszett jól kihizott libája. Az eset igen bántotta Veresnél s adddig jött-inent a fáidban mi rá nem akadt B. Józsefsé napszámos asszony hodászi lakosnál. Természetesen tí. J.-11& tagadta a tett elkövetését, de ez nem használt, mert Veresné a feljelentést megtette a liba tolvaj ^Ilen. — Vármegyénk állategészsége. Lép- fene: «vasi Kőszegremetn, Rózsapailag; csengeri Övári, Szamosdara t., Szamosdob, Tyúkod t.; erdődi Nagymadarász; fehérgyarmati Váinosoro- szi; nagybányai Uiródtótfalu; szatmárnémeti! Nagypeleske 1 u. és I I. Veszettség: fehérgyarmati Cégény; máté­szalkai Kántorjánosi; nagy károlyi Erkörtélyes t. Ivarszervi hólyagos kiütés: mátészalkai Olcsva 3 ti.; nagykárolyi Érdengeleg 2 u. ló. Rühkór: a vasi Avasujváros ló, Avaslekence ló. Bikszád 5 u. ló, Rózsapailag t. ló, Turvéko- nya ló; csmgeri Atya 2 u. ló, Csenger ló C*en- gérsima ló, Forcsalma ló, Szamossályi ló: erdődi Qéres !ó, Krasznasándorfalu ló, Királydaróc 4 u, íó, Piskárkos ló; mátészalkai Jármi ló, Kántorjá­nosi ló, Napyecsed 3 u. ló, Tunyog ló; nagyká­rolyi Érkörivélyes ni, ló, Kismajtény ló; nagysom- ktrti Koltó ló; szatmárnénieli-i Nagypeleske ló, Százberek ló; szinérváraljui Aranyosmeggyes ló, Nagykároly t. ló. Sertésorbánc: nagykárolyi Börvely t. Sertésvósz; csengeri Szamosdara, Vetést.; erdődi Hirip !., Laphegy, Réztelek t.; fehérgyar­mati Nagyszekeres; mátészalkai Nyirmegyes; nagy­károlyi Börvely 3 ti., Csanálos, Csomaköz t., Do­Mütjü* hé ao 22. (217) szám. mmwmmmmmmmrnmmmmm—ibébmmmmmmmmír A jj-Ufrgn »»jriM*.. «■li_-iiv ag» i mahida, Érendréd t., Mérk t., Pórtelek ; nagysort!*- kuli Pribékfalva t.; szatmárnémeti! Ballá Pety- iyén m., Tisztaberek 10 u. Ps A R N 0 K. A dobsinai jégbarlang. Dobsina. 1918. mdJUs 27. Dobsina várostól a jégbarlang a legköze*- lebbi turista utón 3 óra járás. 5 km. hegynek vezető útra érünk rengeteg fáradság árán. A hegy­ről letekintve pazar szépségben terül el Dobsina városa Csodaszép alakzatit kegyekkel körülvéve. A még hátralevő 6 km. a vadregénye1* sztraceneí völgyön vez*tt keresztül. Ennél szebbet a legme- részesebb fantáziával sem bírtam volna képzelni, A j»Jó remény foká«-nak lehetnek ilyen borzal­masan szép szikla falai. Az ember azt hinné, hogy a két oldalon az egész völgyön vígig húzódó sziklafal egymáshoz tartozott volna, évszázadok múlva kimosta a »Qölnicz« pataknak folytonos folyása. Enyhíti zordonságátj a magasra kiemel­kedő fenyőerdő borította helyek, valamint kanya­rulatoknál a gyönyörű erdei völgyecskék. Meglepő­en hat a Sztracenai sziklakapu ; falában lévő fel­irattal »Koburg Ágoston téged dicsérnek e szikla­falak«. E remek müut tulajdonképeni megalkotója ő volt. Az egész Sztracenai völgyi ut leírhatatlan szépségében, álomnak tünije föl. Bárcsak rendel­keznék olyan képeséggel, hogy méltóan tudnám érzékeltetni. De mindenkinek ajánlom, aki úgyne­vezett lelkiszárazságban sínylődik, keresse föl ezt a helyet biztosítom: felüdült lelkileg, szellemileg. Mi ehez képest az éieínek ezer baleseménye ? Itt minden! eifejtünk, nem marad apró gondok szá* i mára heiy, betölti egész lényüket a bámulat, <t természet imádása. Kényelem szeretőknek nem ta» nácsolom, mivel azok fáradságon kívül egyebet nem éreznének. Fiatalok, akik különben nyaralni szoktak nem-e helyesebben tennék, ha egy helyben való csiksölés helyet felkeresnék hazánk rejtelmes szépségét. Milyen bőven lennének kárpótolva, A fáradságért. A jégbarlang az Eleskő (972 m.) hegy mel­lett emelkedő Ducsa hegy északi oldalán van. A barlang közelében remek szálló és turislaház fo­gadja az érkezőket. Jégbarlang bejáratáig (970 in.) ut vezett. Kilátása egyfelől a »Király hegy* másfelől a »Magas-Tátra«. A bejárat fölött vaslapon e felirat: »E jég­barlang felfedezőinek Ruffeny Jenő, Mega Endre és Láng Gusztávnak a városi közönség. Felfedez­tetett 1870. junius 15-én‘. Fölmenet telálkostam egycsapat diákat, azok már jöttek, mint később megtudtam Esztergomba valók voltak. Éreztem, hogy rendkívüli, mit látni fogok, egynegyed óráig pihennfkell legalább, mig bemegyünk. Vezető fi­gyelmeztetésére kabátom is felveszem. Szűk szá­jától lépcsőn haladunk lefelé. Halotti mozdulatlan­ság. Mintha gyérnántmezőre értünk volna, agy hatnak villamos fénytől megvilágítva a jégkolo- szeuinok. Ezeregyéjszaka varázsvilágában érezzük ma­gunkat. Első terme a nagy jégterem: 10—ll m,- 120 m hosszú, 50—60; feneke 4644 [Dm., tükör jegén aki akar korcsolyázhat. Bániulatraméltó jég- képződményi a* »oltár«, „kiüt, »karácsonyfa«, »függöny« stb. Magnéziummal egyik oldalról meg­világítva ezek a jégalkotmányok páratlan szép­ségek. A jégbarlang képződése „Krenner* szerint: »Mészköhegységekben levő számos barlangokhoz hasonlóan vízmosásos barlang. A benne végig fo­lyó viz eleintén a mészkőhasadéket nagyobbitotta* A jelenlegi bejárat mellett szakadás folytán meg­nyílt az eleintén teljesen elzárt üreg és a keresz- tülszivárgó viz jéggé kezdett fagyni. A szik­latörmeléken átszivárgó viz jéggé fagyásának, az­az a jég képződésének oka a barlangkunk viszony­lagosan magas fekvése«. Ez vofaa a meghatáro­zása röviden. Ha majd meg lesz oldva tökéletesen a jég­képződmény törvénye, akkor állíthatják a hozzá­értők, hogy a jégbarlangok képződéseinek kulcsa kezünkbe)] van.* Sarkady Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom