Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-05 / 36. szám

szeptember hó 5'. 36. (23í.) szám 3: oldal; isa: MÁTÉSZALKA — Halálos kimenetelű szamosszegi bál. Sajnálatra méltó tényként kell megállapíta­nunk, hogy járásunk egyes községeiben mostaná­ban megtartott nyári táncmulatságok mind vere­kedéssel, vérontással végződnek. A legújabb, múlt hó 31-én Szamosszegen rendezett táncmulatság­nak is akadt áldozata Kovács Gusztáv 22 éves földmives legény személyében, kit állítólag ifj. Fülep Károly; Puskás Gtisztáv i§ Gergely Lajoá úgy összeszurkálták, hogy sebeibe másnap bclé- häit. A szerencsétlen ifjú legényt atyja mindenáron riiágával akarta vinni a kisvárdai vásárba. A le­gény azonban addig könyörgött atyjának, inig az ráállt, hogy otth >n maradhasson a vasárnapi bál ra. Megrendítő és szivettépő jelenet játszódott le, amikor a vásárról hazatérő apa, fiának felboncolt hiilláját látta maga elölt. A boncolás eredményé szerint — melyet Dr. Vida és Dr. Csató orvosok végeztek — mint a hét szúrás halálos volt. Az állítólagos tetteseket a nagydobosi csendőrök f. hó 3-áú kísérték be a helybeli járásbíróság fog- I házába, majd a kihallgatás után a szatmári tör­vényszék fogházába szállították őket. Az egyik tettestárs élkövetett szörnyű bűnének hatása alatt 2-án felakarta magát akasztani, de ideje korán észrevették és tervének kivitelében megakadá­lyozták. — Embertelen eljárás, jótii Jázsefné kántorjánosi lakös folyó ho 2-án ruhát vitt mosni a kanálisra; Közbe odavetődött Danó László me­zőkerülő és miután felszólítására az asszony nem távozott a kanálistól; a nála lévő bottal kétszer vévig vágott r-'jta. Az egyik ütés, mely az asz- sZoity balkezét érte, csonttörést okozott. Jdniné stilyo? tesüsértés büntette miatt megtette a felje­lentést a szatmári ügyészségnél. — Elzárásra ítélt földbirtokos. A fehér­gyarmati főszolgabiróság, mint rendőri büntetőbí­róság állat, illetve közegészségügyi kiii igás miatt összbti átélésül öt napi elzárásra mint fő és 150 korona pénz-, mint mellékbüntetésre itéte el Kroó Hugót, nagyszekeresi földbirtokost, gróf Hadik-Bar- feóczy bérlőjét, azért, mert sertéseit sertésvész ide­ién előzetes hatósági Vizsgálat nélkül a cselédjei­nek, egy esetben pedig ily sertésvész idején elhul­lott sertésnek a húsát cigányoknak eladta. Az el­itéit, aki különben hasonló kihágás miatt már két Ízben volt pénzbüntetésre ítélve, a szigorú ítélet ellen felebbézést jelentett be. — Megint drágább lett a pénz. Néhány hétig tartott csekély javulás után, megint r jssíabb lett a pénzpiac helyzete. Kezdenek jelén kéz n'i az őszi pénzszűkének előhírnökei: mindenfelől érkezik a hir a pénz megdrágulásáról. Hogy az év hát­ralevő hónapjaiban valami könnyebbülés következ­zék be, arra semmi kilátás. Azok is, akik pár hét előtt még a bankráta leszállításának lehetősé­géről beszéltek, azok is tisztában vannak már, hogy rbben az esztendőben hat százaléknál nem lesz alacsonyabb a bankkamatláb. Hogy a jövő esztendő mit hoz, azt nem lehet tudni. Ámde ha meggondoljuk, hogy ar európai államok péttz- szükséglete, a legközelebbi félévben beszerezni óhajtott állami kölcsönök összege körülbelül hét miliiárd, ez a körülmény már elegendő annak meg­állapításához, hogy az 1914.év nem a pénzbőség jegyében fog lefolyni. — Megrongálódott lokomotív. Folyó hó 3-án reggel Mátészalkáról Nyíregyházára induló sseméiy vonat Hodász és Nyírbátor között be,!e- szaiadi egy a vágányok között veszteglő kocsiba és ezáliai annyira megrongálódott, hogy csak hoss/u késéssel indulhatott tovább. — Késelő dohányos. Nagydobosról jelen­tik, hogy folyó hó 4-én báró Perényi birtokán alkalmazott Lőrinc Gábor dohányos összeszólal­kozott ifj. Szolnok János dohányossal és kést rantva elő vállába szúrt. — A rablógyilkos szabólegényt elszál­lították. Nag) József szatmári gyermekgyilkos sza­bó legényt műit bő 28-áu az esteli személy vonattál a víící feg)házba szállították. A pályaudvarperrönját nagyszámú kiváncsi tömeg lepte el. Ott volt a Foris Antal apja is, ki átkával kísérte útjára Nagy Józsefet. A nagyobb biztonság kedvéért vele ment Lázár Márton fogház félügyelő is. — A bosszú müve. Pócsi István és só­gora Kerekes János nyirparas/nyai lakosok vala­mi okból' kifolyólag haiagudtak Juhász István ugyancsak nyirparasznyai lakosra. Mindég várták az alkalmat, hogy valahol megbosszulhassák ma­gukat. Az alkalom múlt hó 31-én el is érkezeit. Ugyanis Juhász István gondtalanul haladt az or­szágúton, amikor Pócsi és Kerekes megtámadtak és egy náluk lévő akácfadoronggal úgy összever­ték, hogy életbéli maradásához nincs remény. Az egyik tettestárs önként jelentkezett a bíróság előtt, a másikat pedig a csendőrök állították elő, Ki­hallgatás után mindkettőt átkisérték Szatmárra. — Lemondás. Tóth Imre helybéli ref. ta- ; nitő, ki eddig a gazdasági ismétlő iskolának és a faiskolának volt a vezetője, a napokban beadta lemondását az elöljáróságnál, — A mátészalkai kerékpárosok társa­sága évi rendes közgyűlését múlt hő 31-én Szat- márököritőn tartotta, ho! több község kerékpáro­sai megjelentek és a tisztujitűst a következőkben ejtették meg: Elnök . Derczényi Károly ; alélhökök: Fehér István és Molnár Lajos (Pusztaiak)! titkár: Kovács Pál; jegyző: Dobos Istvánt csapatkapi­tány: Képes Gyula; csapatkürtös-: Radoszta Jeiiő: terepmester: Anzelik Sándor lettek. Majd a köz­gyűlés elhatározta, hogy még e hó folyamán egy mulatsággal egybekötött versenyt rendez, amelyre vonatkozó megbeszélések idejéül 7-ének d. u, 3 óráját tűzte ki. — Üsszeomlott házfal. A Vasút utca aszfalt- járdájának a kath. temetőig való kiépítése alkalmával Szabó Zsigmond kerékgyártó háza előtt oly mé­lyen leszedték a földet, hogy a ?házfundamentuma teljesen kilátszott, ami aztán azt eredményezte’, hogy a homoktalaj a fundamentum alól kicsúszva a háznak az ulcafeiőii fala teljesen összeomlott-. Ugyanez okból a szomszédban lévő Fried Róza- féle korcs.naépüiet is összeomlással fenyeget, ami­ért a hatóság a további intézkedésig a korcsmát zárva tartja. — Rendelet az állati betegségek be­jelentéséről. A földmivélésügyi miniszter vala­mennyi törvényhatósághoz rendeletét intézett áz ál­lati megbetegedések és elhullások bejelentése,a hi­vatalból kimutatandó fertőző (ragadós) állati be­tegségek megállapításáról szóló jegyzőkönyvek; idő­szaki jelentések s az ily betegségek megszűntéről szóló végjelentések szerkesztése; fölterjesztése, va­lamint az ily betegségek kimutatása nyilvántartása és az óvintézkedések ellenőrzése tárgyában. — Nyugtázás. Tóth Bálint mátészalkai la­tos, egy elaggot s jelenleg beteges ipiroS részére gyűjtést eszközölt s a begyiilt 12 kor. 70 fillért hasonló cél*-a leendő fordítás Végett ipartestüle­tünknek adta át; mivel az összeget elaggott Sze­gény iparosunk nem fogadta el. Az (partestillet. o !s0jobb ás Ie0o!csóbb COBOZfl K 1.80 MINDEN 6YÓGYSZERÍÁR8AK ÉS DROCERiABAN Ppóbadabozt ingyen Mid: K0ÍSI NESTLÉ,WienJ.Biberstr 1 u.^ Panyi Zuszka pedig ügyes, derék asszony. A megbízásnak megfelelt. Minden feltűnés nélkül belecsempézte a generális csákójába á főkötőt, hogy mikor ő kegyelme az ebédre érkezve, vas­tag faVkas-bundá kalpagjál szép Copíos fejéről leemelte, olt állott a huszár — generális a dá­mák között —‘-ífökötövei a fején. Gvadányi generális sem mint katona, sem mint gavallér, sohasem hagyta megboszulatlanul, ' ha nekihiuiádtak. Jól tudta 'mi abusz'árság! Visz- szaadta Ő a kapottat. Hátvágás — á vágásért I 'Különben is dámákkal való enyelgés, felér egy kisebb csatával. Az régi cfőfog ! Ember legyen, aki kikezd velők s ha nem akarja a 'rövidsbbet hfazni,, bizony összeszedje magát. Gvadányi 'generális 'nyugodtan nézett á'visz- szaVágás felé. ■Először, amikor arra gondolt, hogy a hamis dámák mennyire csúffá tették, eldörmögte magát, sőt !héha-nélta 'azt is iriondta úgy magában, a ba- juszk áláít, Hogy: »ezer kartács a «pátrŐnüsa,« de később egyVe tetszett neki a tréfa, ítiár 'csak azért iS, mert úgy volt valami visszaadni valója. Az 'hlkalom piédig a legjobb tanácsadó lévén, hámafö'sah akadt is tervé. 'Gvadányi szakolcai kertjét a Mórra Vize iffosta. Csendes, kis viz, amély Jámborul csavarog él a messzi hegyek szakadékai között, azután el-' térpeszkedik jól kivájt medrében. A partja, bozó-i tök, fás.*) A viz fölött snyár idején karcsú bcélkék szitakötők repkednék, Űzik égymást. Ptíjlíö's ‘fris- • sességgél csapohgitA az ‘izzíí légben, ámefytiek fékye, melege ufegreszket a viz tükre fölött. Gyö­W» !W^a‘fét^e ‘ágált5s H megtörő víztükörben. nyörüség r.z az egészséges, éltető, virágot fakasztó, gyümölcsöt érlelő kristálytiszta lég . . A teremtő is fürdőnek alkotta. A rekkenő nyíri nap fölhevíti, á fák a'rnőyál kínálnák, a bársony iszap csalogat, ide keli fnrdöháza'l ép'itefíi. Kalyibát, gyalult lócávál, zsindelyes tetővel, olda­lára ftfíóbábó't 'ereszteni, amely jpífos virágait kacérul hintse a világ szemébe. Ovadan-yf fel is állíttatta ü kalyibát kpárt'a, a sürüsbe s mikor a fürdés évadja beköszöntött elsőül a szakolcai dámákat hívta meg, hogy szen­teljék föl az uj fürdőt, A fölavatás kedélyes, víg napot ígért a ijó- kedvü szakolcai társaságnak. A dámák ebéd előtt megfürdenek, addig < z urak főim a vadszőlővel befutott tornácon iddogáhiak; délben ebéd, a leg­jobb, amit patti Zuszka asztalra adhat, délután kuglizás; 'aki egy dobásra mind a kilencet leüti, (bizonyosan a 'plébános itr lesz, ö tudja, ‘hogy ha balra vánglizik gyöngén, hát valamennyi ’lent van) az üti csapra a hordócskát, amelyikbei) olyah to­kaji van, amilyent a muszka oár herbaién helyet iszik, amikor a végét járja. így kikerekittetvén a terv, a szakolcai úri népség örömmel gyűlt a Gvadányi kastélyba s a a dámák szívesen vették a vendéglátó gazda aján­latát, hogy mártsák szép rózsás habtestüket a Mórra vizébe. Mikor pedig rílár javában lubickoltak á hüs vízben, á generális behívta á kamarába gazd­asszonyát. — No Zuszka, ide luilgáss. Ha te azzal a gonoszkodó asszonyokká! össze tudtál játszani a gazdád ellen, moát segítségemre kell fenned azok ellenében Ide hallgass hát. Itt van ez a csomó huszárrithá, éppön tizenkettő, ahátryán ódalen fú­ródnak . . . Ezeket a ruhákat leviszed a fürőház­ba, ott, hogy senki észre ne vegye, összeszeded a tekintetes asszonyok ruháit s azokat kicseréled ezekkel, ne ! Fölhozod azt et sok fűzött 'csipkés kötényt, pfusz! illat, tő köt őt. Akármi kiáltozást is hallasz, senkit Hozzájuk be nem eresztesz. Zuszka asszony a parancs szerint cseleke­dett s nem telt belé %gy fertály i$ra, amikor nagy sikoltozás hallatszott a kert felöl. Rajcsányi uram még azt a megjegyzést is létté-: — ‘No csak, de milyen jól mulatják magekat a mienk dámacskák! — Van !rs okuk rá, öcsém-mt am! Azután a sikoltozásnak is Vége fett. Újra 'csend ‘Ült a kért fái közé. Néha egy- égy rigó szólalt meg a lombok közt, amire a'párja válaszdft; a tornácos mufalózók zaja is megszűnt, — 'csend váltotta fel a csapongó Esszédet, ‘névéfést. Csak egySZérVe onnan a kei t'felöl ‘déli hü- sZárcsapat Vödül föl a Szőlős‘tornácra. 'Az öreg generális szénié felvillan ! Az ő huszárjai 'közelednek, de nein á'Zok % ■kemény legények, hanem a nyalka, karcsú vidá­mak, akiknek az arca csupa mosoly, hangja Csupa kacagás. ' Elöl jön Szeleczkyné, mint huszárók kapi­tánya, megáll Gvadányi előtt, összecsapja kis bo­káit, szalutál egy nagyot s Jelenti: — Vitéz generális urnák jelentjük alásVáh — levagymtk 'főzve 1 •i Ezek voltak lovas-generális Gvadányi ütofsö huszárjai. . . . szky Péter. (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom