Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-26 / 39. szám
Mátészalka »13 szeptember hé 2é. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG Skmmm-dagagTi Mil ÉS KIADÓHIVATAL: Kgész évre — — — — — — 8 korona. Félévre — — —* — — — — 4 koron«Negyedévre — — — — — — — 2 koronaTanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----E|{y szám ára 20 Altér. — Fe lelős szerkesztő: Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utca.) Távbeszélő-számunk: 13. A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK. Védekezés a kolera réme ellen. Még élnek közöltünk emberek, akika hatvanas évek kolerajárványára vissza emlékeznek. Olyan súlyos benyomást gyakorolt ez a'belegség az emberekre, hogy sokan nem is a kolerától, hanem a kolera látásának izgalmaitól, az elkéküló, kínokban vonagló emberek hörgésétól lettek beteggé. A kór ellen nem tudtak másként védekezni, min/ kuruzsló szerekkel, kénnel; füstölgéssé!. Még ma sem találták föl a kolera szérumát, mégis összehasonlitat- lánul kisebb a kolera megbetegedések száma. Mert rájöttünk, hogy e fertőző járvány ellen-mindössze egyetlen orvoság létezik : a tisztaság. Az orvosok ebben a betegségben rendszerint kikérik a hatóságok támogatását. Mert csak az előzetes óvintézkedések tudják megóvni az embereket w.attól, hogy a veszedelem közzéjük ne férkőzzön. Az előzetes intézkedések azonban rendszerint egy kissé megkésve történnek. Mert nemcsak a megfertőzött vidékhez közel eső folyam vizét kell eltiltani attól, hogy a nép abból igyék, vagy., hogy ruháit mossa, nem csak árra kell vigyáznunk, hogy a határok lezárassanak, hanem óvakodnunk kell még mielőtt a kék betegség gyökeret vert volna az országban. Megakadályozhatnék a járvány beci- pelését azzal, ha nem az utolsó órában kezdenék meg az előzetes intézkedéseket, hanem ha a hatóság, a pap, a tanító és mindazok a tényezők, akiknek a népre befolyásuk van, évközben figyelmeztetnék a népet a tisztaság nagy előnyére, a tisztaságnak arra a hathatós erejére, amelynél különb óvintézkedés nem létezik. Miért nincs a hollandusoknál, miért nincs az angol nép között elterjedve a kolera járvány. Sem az egyik sem a másik nincs sokkal különb gazdasági helyzetbe/a magyar népnél, de a hollandus nem dölti életének legnagyobb részét korcsmákban, nem dőzsöl és nem forgácsolja szét erejét, hanem. gazdaságosan rendezkedik be. Az életét a tisztaság alapeivei szerint rendezi be és ez, a betegség ördögét visszaszoriija. A mi törekvésünk nem lehet más, a kolera és egyéb betegségek elleni küzdelemben, mint az, hogy tisztán éljünk és hogy a tisztátalanságot mindenféle eszközzel megakadályozzuk. A testi tisztáfalanság, nem kevésbé megvetendő, mint a lelki tisztátalanság. Aki nem tudja kellőképen ápolni a testét, aki a környezetét nem tudja rászoktatni arra, hogy tisztán éljen, tisztát egyék, tiszta ruhát vegyen föl, sűrűn mosakodjon, világos és pormentes lakásban lakjon, ez nem fogja megérteni azt, hogy mi a betegség ellen a legjobb orvoság. A ki ere nem képes, az mindig ki lesz téve annak, hogy egy járványnak áldozatul essen. . Népünket oktassuk, ki inkább a tisztaságra, mint mindén más egyébre. Farmit: mzg a nép,, hogy tiszta lélek csaR íiszia testben lakhatok és hogy nincs Nagyobb boldogság a világon, mint áz a tudat, hogy az ember saját akaraterejévé!, önfegyelemmel tudott gátat, vetni a kór terjedésének. , Tehát ne terjeszkedjünk ki másra, mint a tisztaságnak minnél szélesebb'-rétegben való meghonosításra/ Ez legyen a célunk a kolera elleni védekezés során. Csakhogy vigyázzunk, és ne későn,’amikor már az emberek a járvány, ittléte miatt elvesztették a fejüket, vigyázzunk, hogy-ne-ilyen-■ kor kezdjük meg a baj reparálását, hanem korábban intézkedjünk. Oktassuk ki a népet arra, hogy a tisztaság nem követe! okvetlenül jó módot, hanem, hogy lehet mint ahogy azt a hollandusok és angolok példája is mutatja — még szegény sorban is tisztának lenni. Aki az északi országokig E S E-É M B E R E KA TENYÉR-EMBER. Egyszer volt, hol nent volt, volt egyszer egy jól öltözött ember. Állandóba .vasalt nadrágban járt, tissta ingben és lakk-cipőben. Divatos nyakkendőket viselt és.az arca naprót-napra simára volt boroltválva. Egyáltalán egy rokonszenves tiszta ember benyomását keltetette minden társaságban, ahol megfordult. És sok helyjltt fordult meg, meri szerette, ftogy lássák és hogy azt mondják róla: »Lám, lám, .milyen, csinos ez. a Mindenkit Pumpol * ur és milyen beszédes és milyen udvarias.« Mindene szép volt, és tetszetős, minden klappolt rajta, csak a jobb tenyere, az bizony .különös-képen nem illett sem az arcához, sem a termetéhez, sem a behízelgő úri modorához. Mert ha kinyújtotta kését, azt mindig ilyen fajta beszéddel kitárta a finom Mindenkit Pumpol bácsi: »Édes öregem, pillanatnyi zavarba jöttein; a nagybácsim a beígért 300 koronát csak ma adta postára, de nekem minden garasom elfogyott már. Tudod egy kurta lejáratú kölcsönre lesz szükségem. Nem kell sok, mindössze száz krón. Remélem öregem, örülsz, hogy barátod segítségére lehetsz.« Amikor ezeket szónokolta, akkor a bezefeje még marokba volt szorítva, de a prédikáció után kinyílt a tenyere és juj milyen csúnyának látszott a felületei Mintha fekélyes gyíkok és csúnya va- rangyos békák vonszolták volna végig testüket a tenyerén, amely olyan nagynak látszott, mint egy cintányér és ezen felül olyan bűz is áradt belőle, mint egy pocsolyából, amelyben döglött macskák fekszenek. Az emberek utálták ezt a kezet és hogy megszabaduljanak tőle, egyszerűen kinyitották a bugyellárisukat és bármennyit is kért Mindenkit Pumpol ur, csak egy ezüst forintot dobtak bele. Akkor aztán becsukta tenyerét, az orra tövétől az ajka széléig egy ördögi mosoly jelent meg, meg. hajolt és vagy eltávozott, vagy, félrehivott egy másik einbort és. ezzel is megutállatta magát és a végén megpumpojla. .Amikor pedig pumpolási körútját befejezte, akkor, jókedvű, emberek, közzé ült, akik szintén nagyon kedvelték, mert olyan jó mulatós gyerek volt és a korcsmái nők nem találták olyan visszataszítónak a kezét; olyik- meg is engedte, hogy megsimogassa ezzel az arcát és akadt olyan nő, aki elrngadással mondta a tenyeres bácsinak: »Istenem, pubi, milyen bársonyos a maga kis kezecskéje!« ■ így élt-éldjgélt a Pumpol bácsi, amikor egyszer megint csak félrehivott egy embert, akinek az orra alá tartotta a tenyerét. A szegény összerezzent, nagyon megijedt, mert alig volt nála több egy pár rézkrajcárnál és áltól tartott, hogy sokáig ott áll majd előtte a tenyér-ember. Esdve, kérte, hogy fogadja el pénz helyett az osztály- sorsjegyét. UJ ÜZLET MEGNYITÁS! Tisztelettel hozom a helybeli valamint a vidéki közönség szives hogy Mátészalkán, a (Pollák jakeb cipőkeres- ntilsn nol/fopf- kedő házában,) egy mai kor igényeinek megfelelő I ulIUii. 1 ft&UjJ u és leáayka kabátok, mufíok, boák, külön nadrágok, gazdász kabátok, Beszerezhetők férfi, fin ruhák, felültök«' télikabátok, női lábzsákok- Kérem a tisztelt vevő.közönséget, ruha szükségleteik beszerzését nálam beszerezni szíveskedjenek. Szives bizalmukat előre i* köszönve, Főüzlet» NAOYKÁROLY. Fióküzlet: MÁTÉSZALKA- 7-0 tudomására, nyitottam. buadák- és kiváló tisztelettel . SZABÓ KÁLMÁN. Lapunk mai száma 8 oldal.
