Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
5 oldal. Mátészalka, 1933. január hó 5. 1. (196) seám. MÁTÉSZALKA Eszméin tafás n elmúlt esztendőről. A válságos esztendők fekete lisztáj.ra kerül fiz 1912. év. Rettentő örvény izéién jártunk: a világháború veszedelme fenyegetett bennünket. Még nem múlt el végleg * fenyegető rém, de «z esztendő végén mégis csak íeicsilinn egy kis béke- reménység. Ez a kis remény az egyetlen fényes pont, mely a gazdasági életre boruld sötétséget enyhíti. De e pontocska körül is súlyos gondok, aggodalmak torlódnak. Háború nem volt » mégis háborús sebekből vérzőnk, óriási depresszió minden téren, megrendült vattaiatok, tönkrement exisztenciák, megcsappant kereset s mind ezek tetejébe az alig leplezett mozgósítás roppant költsége s a katonai terhek nyomasztó suiya. Düledékek és romok, amere a szem ellát. Ez a szomorú látvány sújt le bennünket évzártáva!. A háborús veszedelem okozta rendkívüli helyzet mindenekfölöít a pénzvisvonyok abnormitásában jutott kifejezésre. Pénzdrágaság és pénzszűke fő- jellegzetessége az elmúlt esztendőnek. A töke a s >ó szoros értelmében elbújt, a pénzforrások be- ungultuk vagy csak roppant vékonyan folydogáltak s ipar, kereskedelem és vállalkozás elsorvadlak a pénzszomjuságtől. A hitelélet terén a felforduláshoz közelálló jelenségek mutatkoztak ; építkezések akadtak meg, beruházások, üzembővilések lehetetlenné váltak, a hiteleket megszorították, a t ikarékbetéteket kiszedték s a fizetésképtelenségek es bukások egész áradata zu.Iliit reánk. Most derűit ki csak igazán, milyen vékony és rövid a takarónk. S tagadhatatlan, hogy erősen tulnyujtóz- kodtunk azon. Túlságosan »hitelélet« éltünk, tartalékaink igen csekélyek, s többet költünk a keleténél. Ennek a reakciója nyilvánult meg most a háborús félelem nyomában, s ezért éreztük sokkal súlyosabban az általános gazdasági depressziót, mint Európa egyéb országai. Az ipar és kereskedelem minden ágában egyforma a panasz: az 1912, esztendő biztató kilátásokkal indult és lesújtó csalódásokkal végződött. Az egyetlen vigasztaló mozzaaat, hogy gondokkal, küzdelmekkel teli korszakot szívósságával, ellent- íálőkápességévsl mégis csak megúszta habársok sebből vérzik, és szervezete elég erős, hogy azokat kiheverje. Biztató e részben, hogy gazdasági életünk főalapját, a mexőgazdsdgot, aránylag alig érintették mélyebben az esztendő válságai. Az ez évi termés habár alatta maradi a tavalyinak s az azt megelőző esztendőnek az értékesítési viszonyok i edvező alakulása folytán erősbitette gazdáink helyzetét, s csak a háborús ngodalmak okozta tnrtózr.tenni. Szavakkal akar boldogulni? Gyenge lesz. Lássa, a maga őszintessége engem is öszintes- zégre hangol, különben kérte is, hogy őszinte legyek. Nos, az leszek. Vigaszt az ember eszik eseményekben talál. Nzigy eseményekben. És a legmélyebb események azok a csÓKok és ölelések amiket ilyen tizennyolc éves lányoktól kapunk, mint maga. Tömören fejeztem ki magam, s átlói felek, hogy igy hirtelen, merészen brutálisan . . Érzem, tudom, hogy ilyenkor a szavakat megfelelő adagolással kellene kezelni, de lássa, valami öszinteségi roham ilyen nyers modorra kényszerit. Lássa, ezt csak azokkal szemben engedhetjük meg magunknak, akik hozzánk nagyon, nagyon közel- nllanak, Engedje meg, hogy ezt érzem én is. amikor magával állok szemben . . . (A többit az igen tisztelt olvasók inár úgyis ismerik, azt nem Írom le, csak a motívumait jelzem; bealkonyulás, sok, sok meleg szín, furulyaszó a* országúitól, félhomály, muzsikáló kósza szellő, elnyomott sóhajok, lomha vágyak, vonagló ölelések, megrázó csókok, amig a mama hivó hangja meg nem szakítja az idilt. Szóllan vacsora, csöndes bucsuzás, titkos, megértő kézszoritás) Aztán Péter továbbutazott. Az éjféli gyors elvitte, valamerre Pétervár felé, a muszkák hazájába. És ha Önök azt hiszik, hogy Péter tényleg tu utazás mánikusa, hogy most itt hagy egy lányt, oki szereti és akit szerel, hogy pompás, vissza- v.ilihaíatlan napokat szakit szét, — akkor megsúgjuk, hogy Péter okosan cselekedet», Péternek el 1 ellett uláznia ■— mert Péter kávéügynök volt, utazó a kávé és the?, branchebnn. Keleti Armand. kodás magyarázza meg, hogy a termésből befolyt nagy összegek nem áradtak szét kellő mértékben a gazdasági csatornákba. A béke korszaka meg fogja nyitni a lezárt zsilipeket s az újból visszatérő bizalom nyomában uj munka- és vállalkozási kedv fakad. Nagy bankjaink és pénzintézeteink ez évi működéséről eredményeiről ők maguk számolnak e visszapillantásunkkal kapcsolatban. A legtöbbjük az utóbbi évek tőkeemelése után teljes erővel és sikerrel dolgozott annál inkább, mivei a pénzdrágaság a kamatjövedelmekben erősen kifejezésre jutott. A közlekedési vállalatok is elég jól zárják mérlegeiket. A gabona-campagn* a vizijármüvek teljes kihasználását telte lehetővé s a vasúti dríu- varozás is kiadós volt. A forgalmi zavarok az idén nem voltak oly nagymérvűek, mint az előző években; igaz, hogy a legutóbbi hónapok kereskedelmi pangása visszahatott az áruforgalomra is. Külkereskedelmünk ebben az évben is emelkedést mutat. De egyúttal erősen dominál külkereskedelmi mérlegünk passzivitása. A behozatal hónapről-hónapra növekvő arányban múlja felül a kivitelt s hova-tovább félő, hogy ennek hatásai nemzetgazdaságunk fejlődésében zavard módon fognak nyilvánulni. Az évek óta tartó drádaságok az idén sem •nyhült. A lakás- és élelmezési viszonyok inkább rosszabbodtak s a legtöbb ipari termék, a kartelek révén, állandó áremelkedésben van. Ez is egyik súlyos veszedelme nemzetgazdaságunknak, mert a kereseti viszonyok nagy aránytalanságba kezdenek jutni a megélhetéssel. Abban a szomorú jelenségben, melyet fentebb érintettünk, hogy tudniillik túlságos »hiteléletet« élünk, nagy része van az élet egyre fokozódó drágulásának* Lezárván e válságos esztendő mérlegét, bizony igen nagy tételek kerülnek a veszteségszámlára. Nem csüggedünk azonban, ha a jövőbe pillantunk. A mi erős és egészséges volt gazdaságunk szervezetünkben, kiállóba a megpróbáltatást és megedződött a küzdelemre. S hogy újból a föllendülés áldásait éhezhessük, nincs egyébre szükségünk, csak kül- és belpolitikai békére. A balkáni háború lezajlása és remélhetőleg közeli békekötés kedvező gazdasági konjunktúrákra nyújt kilátást. A területileg megnagyobodott balkán államokban hosszas és tartós kulturmunkának kell megindulnia ; ez már maga hosszabb békekorszakot igér. De e kulturmunkának első sorban gazdasági téren kell megnyilvánulnia s e részben n magyar iparnak és kereskedelemnek bőséges alkalma nyílik a balkán piacokon való térfoglalásra. Egy hosszabban tartó európai béke-óra mozgósítani fogja a soká tétlenül heverő és eldugott tőkéket. Alkalom nyílik jó és biztos befektetésekre s a vállalkozási kedv feléledésével, a pénz olcsóbbodásával és a termelés ujuit erejével aránylag rövid idő alatt pótolhatók lesznek a most !azáruió év vesztességei. A gazdasági fejlődés szakadatlan mozgásában hullámhegy és hullám völgy torlódik egymásra. Nincs nyugalom, nincs megállás egy pillanatra sem. A gyönge alul marad; az erős felküzdi magát és tovább jut. Nem csüggedő lélek és fáradhatatlan karok leküzdik a válságokat s a veszedelmeket. Kitartás és munka, ez az életképes egyének és az életképes nemzetek legnagyobb ereje. Ebből kívánunk sokat, mennél többet a magyar nemzetnek az uj esztendő küszöbén. Jr\j KE K. — Szilveszter est a Központban. Mátészalka úri családai sikerült piknikkel összekötött Szilveszter estét rendeztek a központi szálló nagy termében. Híre hamva sincs a télnek, fekete volt a Karácsonyunk és sáros a szilveszterünk. A hagyományos Szilveszteri jókedv mintha, alább hagyott volna, a mulatozás az idén nem volt olyan meghitt, meleg, mint az előző években volt, mit egyes egyedül a rossz gazdasági viszonyok okoztak. A családapák gondtelt arczczal jártak-keltek, a szilveszteri estére őket az elmaradhatatlan — atra cura — Asszonyok azonban ennek dacára kiteltek magukért, a kitűnő ételek és italok a szebb jövőbe vetett hitet és a jobb időkbe vetett bizoda'mat fényesen pé'dázták. A legnagyobb gur- mandok is passzióval áldoztaták gyomruknak és Bachusnak és köszönthették a regeit, mely az uj évben is reánk virradt és talán jobb napokat és kevesebb leszámítolási jegyzéket hoz. Gyula czigány lágy muzsikája nyomán osztani kezdett a ború s a fiatal asszonyok és szép lányok a fehér plaszl- ronos gavallérokkal a zene hangjain kecsesen kezdték emelgetni lábaikat akár a néhai elmúlt esztendőben a bankok a kamatlábait. Jelen voltak a következő hölgyek Dr. Bródy Sándorné, Fazekas Artknrné. Feldman Árminná, Dr. Fuchs Jenöné, Fuchs Gyuláné, Feldman Dezsőné, Gaál Sándorné, Klein Andorné, Klein Móricné, László Imréné, Ro- bay Gyuláné, özv. Steinberger Samuné, Talay Pálné, Weisz Lász'óné, — A járásbíróság ügy forgalma 1912. évben. Az elmúlt nehéz esztendő fokozottabb feladatok elé állította a helybeli kir. járásbíróságot. A bűnügyek kivételével a törvénykezés minden ágában szaporodott az ügy forgalom a múlt évihez képest. A sommás ügyeknél legnagyobb a szaporodás, mert mig 1911. évben beérkezett. 890 drb. sommás per, addig az elmúlt évben 1434 sommás keresetet adtak be. Ezen számból tekintettel arra, hogy csak egy biró tárgyalta sommásba, csak 562 dr. jött át az uj esztendőre. Az uj jásbirósági beosztás szerint ezen övtől kezdve két biró fogja tárgyalni a sommás pereket, «■. ügyek nagyobb részét Deine Kálmán kir. járás- birő ki eddig a lelekkönyvben dolgozott vette át, mig Bányay Endre vezető jdrásbiró a megkezdett sommás pereken kívül a telekönyvi osztályt kapta. Az örökösödési ügyek száma 243 volt, melyből a közjegyző közbejöttével lett letárgyalva 234 drb. A büntető ügyek száma határozott apadást mutatt az előző évihez képest, mert 300-at adtak be kevesebb büntető feljelentést az elmúlt évben, ami talán az erkölcsök javulását mutatja. Ijesztő mértékben szaporodtak a végrehajtási ügyek, mintegy 600-al, a mi a szomorú gazdasági esztendőnek, tudható be. 600 emberrel szenvedett több mint 1911-ben, a mai percentekben kifejezve 200 °/o-ot tesz ki. A büntető és végrehajtási ügyeket ezután, is Balássy Miklós kir. járásbiró Intézi. A járás* bírósági ügyforgalom emelkedése előbb-utóbb nélkülözhetetlenné teszi egy uj bírói állás szervezését és beálUit.ísát. — Rázzin a Nagy Bertalan korcsmájában. Kállay Szabolcs a mátészalkai járás fő- szolgabirája a műit hó 29.-én vasárnap délután, eredményes rázziát tartott a Nagy Berti-féle korcsma helyiségében. Többször érkezeit már panasz, hogy egyszerű falusi embereket, akiket balsorsuk a korcsmába vezényelt, sipistákból álló kompánia, állandóan fosztogat. Azonkívül, a hazárd játék éjjel nappal folyik s ugyancsak e barlangban sokan áldoznak az egyszerű becsületes nép közül zülésnek Indult család apák, Bachusnak és Vénus- nak is. A panaszok alapját kinyomozandó Kállay vette kezébe az ügyet és vasárnap Szakolyi Dá* niel és Márkus Mihály ceeudőrökkel bekerítette á korcsmát és az. ott játszó társaságot lefülelte. A korcsma egy sötét helyiségébe a zöld asztalnál vígan folyt a ferbli és a népszerű huszonegy. Hoppon éretett Bétéry Ferenc, Elyüs István, Kádár János. Slajfer Mihály, Kis József, Kun Adám. legifj. Várady István, Novák Gusztáv, Varga Lajos, Csigay Sándor mindannyian mátészalkai lakosok. A kártya asztulnál lefoglalt a hatósági 3 csomag kártyát és a bankban 4 K.- 74 fillért, melyet a feljelentéssel együtt áttett a helybeli kir. járásbírósághoz. A korcsma bérlőjét, kt helyet adott a szerencse játéknak, Nagy Bertalant szerencse játék kihágása miatt a helybeli főszolgabiróság a fenti tényállás alapján 100 korona pénzbírságra ítélte. A játékosok felett még nem Ítélkezett a já* ráíbiróság. — Lejárt pályázat, a szatmári ref. lelkészi állásra a következők pályáztak: Baja Mihály Mi- kesporti lelkész, Boros Jerfő óvári s. lelkész, Birtha József lévai lelkész, Kiss Bertalan szamos- keéri espereslelkész s Varga Jenő méhteleki lelkész. — Dohányfüsthatása. Annyi minden rosz- szat beszéltek össze-vissza a dohányzásról, hogy egyszer igazán már jót is lehet róla mondani, hisz már a legelemibb igazság is megkívánja ezt. Mérges anyagai ugyanis nem csak az emberi szarve-
