Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-01-12 / 2. szám

li tét és hálát csak vár az ember az örökösétől?! De milyen hálát várhat valaki lovaktól? Igaz: a ló szép állat, kedves állat, okos állat, tanulékony allat. De a »szép«, »okos«, »kedves«, »tanulé­kony« : — egv se kegyeletgarantáló tulajdonság. A kutya, az más! Először is a kutya is szép, a kutya is kedves, a kutya is okos, a kutya is tanulékony és másodsorban mindezen felül: hűséges, ragaszkodó, hálás. A »hűséges«, »ra­gaszkodó« és »hálás« pedig már határozottan kegyeletgarantáló tulajdonságok. Az a négy ló régen elfeledte az ő gazdáját, de az a pincsi halottak estélyén kioltott nyelv­vel fog kifutni a temetőbe, hogy örökhagyó jól- tevője sírján lerójja kegyelete és hálája adóját . . . B ocsánatot kérünk, hogy ez a most elröppentett Buborék csak nagyon messziről helyi vonat­kozású. Kárpótlásul itt egy annál »helyibb«- bel szolgálunk. És ennek nem kisebb és kevésbé fontos a témája, mint az egyke, amely ez út­tal »tizenegyke.« Könnyű ám az OMGE tizezerholdas és több- tizszeresen milliomos tagjainak az egyke el­len harcolni, haj, de nehéz a szegény embernek ebben az óriási drágaságban s a már könyö­köket igénylő tülekedés közepette a maga tizen- egykéjével! Pedig él itt egy jámbor ember — eltalálták: egy a mi népünkből —akit nagyon is megfo­gott Jehovának az Ábrahám fejére mondott ál­dása. Igaz, hogy csak egyik felével. Mert ez az >erebi titulusra hallgató ur csak szaporodik, de nem gyarapodik. A Szerencse és az Áldás vetél­kedéséről szóló mesécske morálját igy gyakorlat­ban tapasztalja ki szegény »ereb« s bizony, alig­hanem ő is többre becsüli a kis Szerencsét a nagy Áldásnál. Innét van az, bogy a jámbor izrálita keser­vesen panaszkodik és éppen olyan buzgalommal keresi a tizenegyke orvosságát, mint az OMGE grófjai a egyke ellenszerét. És amig szakálát ci­háivá azon tépelődik szegény, hogyhát a »foly­tatása következik« ellen mitcsináljon addig elfeledj hogy enné! jóval fontosabb ké’dés az ő szem­pontjából az, hogy mit ne csináljon. oó. — A telefon rég vajúdó kérdésében községi elöljáróságunk a nagyváradi postaigazgatóságtól a következő tartalmú átiratot kapta : »M. kir. posta és távidaigazgalóság Nagy­várad. 51925/1911. A község érdemes elöljárósá­gának Mátészalka. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1911. évi december hó 9.-én 88036 szám alatt kelt ren­deletével mátészalkai törvényhatósági távbeszélő központ létesítésére az 1912. évi munkatervezetben 7000 korona állami hozzájárulást engedélyezett 1911. évi január hó 28.-án 191. szám alatt kelt beadványára hivatkozva fölkérem ennélfogva az ér­demes elöljáróságot, szíveskedjék nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy ezen berendezés létesítését az 1912 évben kivánja-e — és igenlő esetben pí tési költségekhez adandó mintegy 12 — í30'; ko­rona hozzájárulási összeget jogerős határozattal tudja-e biztosítani. Ezenkívül szükséges, hogy a távbeszélőt be­fogadó helyiség állandóan, vagy legalább 10 évre állandó helyiségben biztosítva legyen. Erről szin­tén a község vagy más érdekeltség tartozik gon­doskodni s a helyiségek vagy díjtalanul, vagy évi bérért bocsájtandók rendelkezésre. Természetesen ha a postamesternek (posta­ügynöknek) a saját háza van, a helység kérdése elesik. Végleges elhatározását legkésőbb f. hő 31.-éig kérem t közölni, mert a vonatkozó költségvetés f. évi február hó végéig ’felsőbb helyre terjesztendő föl s igy a késedelem azt a veszélyt rejti magá­ban, hogy az engedélyezett állami hozzájárulás más célra fog fölhasználtatni. Szíveskedjék egyúttal a jelentkező előfizető neveit is közölni s a távbeszélő központot és a berendezendő távbeszélő állomások helyét, vala­mint a központ s az egyes állomások közti távol­ságot feltüntető vázrajz 2 példányát felhasználás végett megküldeni. Nagyvárad 1912 január 3. Siket m. kir. posta táv. igazgató.« Miután ezen átiratról csak lapunk zártakor szereztünk tudomást, arra jövő számunkban térünk vissza. r — A községi képviselő-testűit Í9Í2. | évi tagjai a következők: Yiriiise*. R< '>de$ tagok.: Tisza Kálmánná Kocsord •(képviseli Papp Gáb. .p Szálkái Zsigmond, Szálkái Sándbr, Kincses István. Jármi Miklósné Nagydobos (képviseli Péchy László), Budaházy Sándor, Weisz Lajos, Schreiber Bertalan, Klein Mór, Csizmadia József, Weisz Miklós, Dr. Fárnek László, Goldblatt Jakab, Almer Béla, Dr. Csató Sándor, Feldman Ármin, Kei. egyház, (képviseli Bányay Endre), Keller Miksa, Weisz László, Sze­műin József Nyircsaholy. Póttagok: Dr. Fuchs Jenő, Budaházy Kálmán Budapest (képviseli Szemán Jó­zsef), Krane Sámuel, Tóth Bálintné (képviseli Tóth Árpád)FeldmanTestvérek (képviseli Feldman Dezső). Választottak. Rendes tagok: Szabó Sámuel, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tárkányi Lajos, Kovács Lajos, Nemes Ferenc, M. Szabd Ferenc, Veres István, sz. Szabó Sándor,(Pác István, Néma Mihály, Kerekes János, Csizmadia Mihály, Báthory György,SzőllösyLászló, Szabó József, Eölytis Lajos, Ifj. Izsoó Ferenc, Doby Antal, Lőrinc István, Pót­tagok: Szabó Mihály, Csizmadia Zsigmond, Radványi János, Mándy Gyula. Hivatalból: Csizmadia Kálmán, Rohay Gyula, Steinberger Sándor, Veress Lajos, t. Szabó Sámuel, Dr. Vida József, Csizmadia Zsigmond, Radványi János, Szabó Mihály, Gosztonyi Lajos, Nagy Károly, Ifj. Rursinszky Pál. .ir'" — Villanyvilágítás Vásárosnaményban. Oliani tudósitónk írja, hogy a község felszólította a két gőzmalom tulajdonosait, vajon hajlandók vol­nának-e üzemükhöz oly villanyfejlesztő gépet be­állítani, melylyel a község közvilágítási szükség­letét ellátni képesek lennének. A, két tulajdonos hajlandónak nyilatkozott erre s most érdekkel vár­ják, melyik tesz olcsóbb ajánlatot. Az ajánlat nagy­ságától teszik különben függővé, vajon lesz-e vil­lanyvilágítás, vagy nem. Ha igen, úgy lesz egy újabb pőtadó is. — Mátészalka nagyközség 1912. évben tartandó országos vásárai: 1. Szent Pál napi január hó 22.-én, 2. József napi március hó 18-án, 3. Szent györgy napi április hó 22.-én, 4. Sarlós vásár július hó 22.-én, 5. Szent Mihály napi szept­ember lió 30.-án, 6. r.i,- .net napi november hó 18.-án. Baromvásárral egybekötött heti vásár min­den pénteken tartatik. Ha azonban ünnepnapra esik, előtte való napon tartatik meg. — Bigámia. Tiszakerecsenyb3i Írják az alábbi érdekes esetet. Szabó Lajos ottani földmives pár évvel ezelőtt az uj világba vitorlázott, hogy egy kis pénzmagra tegyen szert. Mintegy másfél eszten­dei ott időzése után egyik »jóakaiójától« azt a tudósítást kapta, hogy felesége meghalt. Szabó uram egyet gondolt s minthogy gyermekei nem voltak s különben is régen nélkülözte az asszony boldogító, melegítő karjait, egy ugyancsak kivándorolt ma­gyar menyecskét nőül vett. Ez után egy kis ideig küninaradtak még-, de később nagyon elöfogta a honvágy s minthogy ínegvkai -ott pénzecskéjük is volt, hazajöttek. Mikor az etilbe: f.'i,' besétált ! a saját portáján, cs '’ :'i n kővé meredtek lábai, [ Kit nem látott ottan, mint az ő szé.ielmetes felesé­gét a legjobb ■'•gé^zsegnek*örvendve, mit vosi mit tennie, bemutatta uj feleségét a réginek s minthogy kettővel a törvény értelmében nem lakhat, válópert adott be mindkettő ellen, hogy azuuín sivegyen a kettő közül esetleg egy harmadikat. — Adomány. A Stoilverk Testvérek csoko­ládé gyára egy a csokoládé gyártás menetét feltüntető | diszes és tanulmányos gyűjteményt díjmentesen aján- j dékozott polgári iskolánknak. Ezen technológiai gyűjtemény nagy becsének jellemzésére fölemlítjük, hogy 20 db. hengeres üvegben megfelelő sorrend­ben vannak elhelyezve a csokoládé gyártáshoz szükséges nyersanyagok (kakaobab stb.) és a gyár­tásnál nyert melléktermények úgy, hogy ezen gyűj­temény egyszeri áttekintése által a csokoládé gyár­tásról tiszta képet nyer a szemlélő. Ezen önzetlen adományért a polgári iskola igazgatósága lapunk utján is igaz, meleg köszönetét mond Stoilverk Test­véreknek, mert ezzel nemcsak értékes gyüjtemény- nyel szaporították az iskola mintaszerű szertárát, hanem előnyösen hozzájárulnak az ismeretek ter­jesztéséhez, ezen kivül példát mutatnak arra, hogy tettekkel miképen kell a hazai ipart ismertetni s ezáltal annak sokat hangoztatott fellendülését elő­segíteni. — Megégett gyermek. Végzetes szeren­csétlenségről értesít nainényi tudósitónk. Gergely 3. oldal. | Károly ugornyai lakos felesége nagymosást ren- ■J-/rt i őzben eszébe jutott, hogy szétnéz a ser- Előbb levette a konyháról a hatalmas üst forró vizet s letette a földre, a hol attól nem messze 4 éves fiacskája játszadozott. Az anya tá- voztával feltűnt a gyereknek a víz gőzölése s oda­ment, hogy azt közelebbről is megtekintse. Egy ideig csak állott a gyermek a gőzben, de később eiszédült s oly szerencsétlenül esett el, hogy hátá­val belebukott a vizbe. A rettenetes visongásra be­rohant az anyja s kivette a megégett gyermeket, de — dacára a gyors orvosi segélynek — 'Meg­menteni nem lehetett s másnapra meghalt. — Szüzdohánj kedvelők. Fodor Zsigmond nagy­dobosi lakosnak a szamosszegi, határban levő tanyá­járól a bezárt dohánypajtábói f. hó 5-.én Gergely József a Józsefé 18 éves és Gergely József a Gusztávé 24 éves szamosszegi lakosok a felcso­mózott I-ső osztályú dohányból 39 kilogrammot elloptak. A dohánytolvajokat azonban Tárkányi István kerülő, Vékony Miklós dohányos és Balogh Sándor dohányos munkások lefülelték és a dohányt tőlük elvették. » — Alaptőke emelés. Mint Vásárosnamény- ból írják, az ottani Takarékpénztár alaptőkéjét 140 ezer koronáról 400 ezer koronára emeli fel. Az eddigi részvényesek elővételi joggal bírnak a ki- bocsájtandó uj részvényekre. — Gyöngéd lelkű fin. Puskás János mátészal­kai lakos a múlt év junius 29.-én atyját Puskás Jánost csupa gyermeki szerétéiből alaposan hely­ben hagyta és az apa a gyermeki szeretet követ­keztében hosszabb ideig nyomta az ágyat. A kir. törvényszék a szüle tisztelő gyermeket 8 napi fog­ház büntetéssel sújtotta. — Kivándorlás. Járásunkból kivándorol­lak 1911 december hóban Mátészalkáról 1, Nagy­dobosról 1, Gebéről 1, Pábiánházáról 6, Nyir- csaholyból 1, Ópályiból 5 egyén. — Megbüntetett tolvalok. Megírtuk, högy Fe­hérgyarmaton a múlt év április 24—26 napján Schvarc Ignác fehérgyarmati lakos üzletéből Baki Imre, Kovács János és Csákán György fehérgyar­mati lakosok 200 korona értékű holmit loptak el. A kir. törvényszék a terheseket 14 —14 napi fog­házra ítélte. — Jó fogást csinált a helybeli csendőrség, három testvér névszetint Oláh István, Ferenc és József, mátészalkai illetőségű dohányosok szemé­lyében. A testvér triumvirátus már évek óta ret­tegésben tartotta a vidék disznóhizlaló gazdákat. Széleskörű működésűket Naményban, kezdték majd Ópályi, Kocsord, Szalka és Ecsed községek terü­letére kiterjesztették. A lopott jószágokon valamint hamis járlatokkal részint járlat nélkül Tyúkodon, Börvelyben és legtöbbször Nagykárolyban potom j áron adtak túl. A csendőrséghez az utóbbi időben i minél sűrűbben érkeztek a feljelentések, mig pár napi szorgalmas kuttatás után után a tetteseket el­fog: ik. A három testvért erősen megvasalva hoz- ! ták be a csendőrök és egyelőre őrizet alá helyezték. — K özgvülések. A Mátészalkai Takarék- pénztár r. t~ 1. hó 14.-én, a Mátészalkai Ipar és Ke­! reskedelmi Bank r. t. és a Mátészalkai Közgazdasági Bank r. t. 21.-én tartják évi rendes közgyűlésüket. — Kitüntetett tanitó. Szép elismerésben van része Szudey Mihály ópályi-i gör. kath. kán- tortanitónak. Dr. Fircák Gyula ungvári püspök, a tanítás terén elért szép eredmény, a növendékek­kel való helyes bánásmód, továbbá a vallásos éne­kek művelése és azoknak az isteni tiszteleteken való okszerű alkalmazásáért 1911. dec. 19.-én kelt okiratban kitüntette és egyben főpásztori el­ismerését valamint a megelégedését fejezte ki. — Művészet. Békeffi László és Zitáss Ber­talan a m. k. színművészeti akadémia és a nemzeti színház gyakorlat.« tagjai szombaton január 13.-án h polgári fiúiskola tornacsarnokában müvészestét ren­deznek. A fiatal művészek elsőrangú műsora máris biztosítja a sikert. Az estély tiszta jövedelmének 20n/o-a a helybeli polg. fitt isk. Rákóci alap ja­vára fordittatik. — Öngyilkos fiatalember. Hodászon e hó 6.-án délben Komoróci Ignác, özv. Komoróci Menyhértné ottani lakosnő fia ebéd után elment Komorócy Pé­ter házába s ott forgópisztollyal agyonlőtte magát. A fiatalember a lövés következtében meghalt. Az öngyilkosság oka ismeretlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom