Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-11-29 / 48. szám

Mátészalka. 1912.

MÁTÉSZALKA

november hó 29.

48. (191.) s?ár&

, k oldal.

leéljük mint ezt tévesen sokan hiszik, hanem akarnak intelligens, a maguk lábán járó s a maguk észével gondolkozó, a középosztályhoz tartozó nőket nevelni.

Ápolni szükséges ezt a utü.^ .gye.1.-- evet 1

Mennyivel emberibb volna, ha e szépen virágzásnak indult mozgalmat támogatásban részesítenék. mi szükség, hogy részletekben nyitják meg a tudomány kapuit? Mikor erre való termeiségü- ket is már bebizonyították a nők. — Aki e példákkal szemben is látatlanná teszi magát, azon nem segít az ujidök modern áramlata, az marad a régi felfogásban a »főző kanál« elméleténél. Ne feledje aki még igy gondolkozik : egy tudományosan képzett nő sohasem fogja a főzést szégyenleni, míg egy til-tul müveit nő ezt, az intelligenciájával nem tartja összeférhetőnek; s a legnagyobb zavarban van, ha a szakácsnője kereket old. — Igenis nevelői kell a nőket egyéniségüknek megfelelő módon, nem kell, hogy feltétlen elvegyék eredeti rendeltetésétől; de ne legyen ez egyedül érvényesülhető joga a társadalomban. A nőkiiék kijáró tiszteletet nem csak hivatalból, vagy amint a nagy- tiszteletü Juhász László ur is megjegyezni mél- tóztatott; állovagiasságból adják meg, hanem benső énjükből megnyilvánuló tisztelettel adózzanak a női munkának! Alig lehet újat elmondani, amit a lelkes propragálók már ki ne merhettek volna; bár csak ez ne volna pusztába elhangzott beszéd s a magyar társadalomban visszhangra találna s megszívlelnék a Juhász László ref. lelkész ur által helyesen és pontosan ismertetett női helyzettel foglalkozó cikkét.

Sarkady Erzsi.

HE

Ne szólj nekem!

Ne szólj nekem, ne szólj nekem Szerelmünk szép óráirul,

Mikor szerettelek híven;

Merengünk ez emlékeken,

Mig csak lelkünk el nem borul,

S pihen szived, pihen szivem.

Feledhetem — feledheted?

Forró szivedbe gyűlt a vér,

Mig fürteid közt járt kezem. Lelkemre! ó látlak: szemed Epedve néz, kebled fehér,

S a néma ajk szól: szerelem . . .

Fejednek keblem nyugtot ad Szelid szemed reám tekint,

És kéjre hiv akaratlanul,

Arcom már érzi arcodat.

És ajkam csókot csókra hint,

S lelkünk is izzó csókba fül.

Szemed lehunyod, álmatag,

S a két szemhéj hogy összeér, Elrejtik azt a kék szemet;

Pillád arányi úgy látszanak Az arcod, mely ragyog, fehér,

Mint hollótollak hó felett.

Múlt éjjel rólad álmodám,

És hidd el, hidd el kedvesem,

Az édes álom többet ért,

Mint hogyha más lény nézne rám, Mert szem nem néz oly tüzesen, Hogy elcserélném szemedért.

Oh hát ne szólj, ne szólj nekem E szép korról, mert bár letűnt,

De én még visszaálmodom,

Mig bolygunk itt e téreken,

Mig érzéketlen nem leszünk,

Mint málló kő sirhalmon.

György Oszkár.

— Szemétdomb éktelenkedik városunknak azon a részén, melyet az érkező idegen legelőször vesz szemügyre. E mellett elhaladva hamar megszerzi az impressziókat, melyeknek alapján megalkotja magának véleményét városunkról, még minelőtt azt látta volna. Az ezután következő dolgokat aztán ebben a piszkos tükörben nézi. így természetesen ha valahol véleményt mond városunkról, az egy cseppet sem kedvező reánk, mert az itteni állapotokat nem ismerő idegen csak azt mondhatja el, amit látott és e piszkos szemétdombot városunknak és nem pedig az ezzel mitsem törődő elöljáróságnak rójja föl hibául. Nem értjük elöljáróságunk gondolkodás módját, hogy nem tudja magát egyszer már rá szánni egy a homokdomb környékén eszközleudő nagytakarittaíásra ?

Egy gondos házi asszony szigorúan ellenőrzi a lusta cseiedet, hogy az asztai, vagy ágy alá ne seperje a szemetet. A mi elöljáróságunk azonban — úgy látszik — helyén valónak tartja a rósz cselédnek ezt a gondolkozásmódját, söl ő még ezen is túl megy, mert a szemetet nem valamely rejtett zugba, hanem egyenesen a városnak arra a részére seperted, melynek legtisztábbnak kellene lennie. Más városokban egy-cgy szép tisztára sepert tér, egy rendesen szabályozott utca, vagy valamely csinosabb épület kelti fel az érkező idegen figyelmét. Nálunk azonban a vasúttól érkezőnek első intrádára egy hatalmas homokdomb ötlik szemei elé, ha közelebb jön, akkor aztán látja, hogy dombnak a fél oldala barlangokat és a vályogvető gödrökhöz hasonló mélyedéseket alkotva el van hordva. A városba vezető utat semmi esetre sem tévesztheti el, mintegy irángyanánt szép sorjába felhalmozott szemétdombok következnek. E szemétdombok számáról még a városunkban megtartott vásárok és hetivásárok számát is megállapíthatná (mert a nagy vásároknak egy-egy nagyobb terje- jedelmü, — a hetivásároknak pedig egy-egy "kisebb — szemétdombocska őrzi feledhetetlen emlékét), ha a jó példán felbuzdulva e környéken lakók is nem szaporítanák saját szemetükkel a hivatalos piszkot. A kellemetlen szagot azonban rendszerint nem érzi az erre jövő, mert elüli azt egyrészt az ezután következő bó'dék között leraktározott inás- másnemü dolgok illata, másrészt pedig a boldogtalan halandó megszédülve és szemét, száját behunyva és befogva siet túl e rubiconon. Ugyanis az iskola kerülő, tehenet és libát őrző gyerekeknek kedves és gyakori szórakozása, hogy a már kiszáradt szemetet felgyújtják.

Már régóta figyelemmel kisérjük azt a közönyös hanyagságot, amit elöljáróságunk ez abszurdállapotokkal szemben tanusit és csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy meddig fog ez még igy tartani.

— Zsebtolvajok kilopták Klein Ignácz bonyhádi marhakereskedő zsebéből 4060 koronát tartalmazó pénztárcáját. Klein Ignác, ki a szálkái vásárra jött f. hó 18.-án e nagykárolyi vonattal csak a vonatba vette észre, hogy pénztárcája hiányzik. Itt jelentést tett erről a csendőrségnek, elmondta, hogy véleménye szerint a károlyi állomáson lopták ki tárcáját. A csendőrség nyomban táviratozott a nagykárolyi rendőrségnek és a nyomozást — mely eddig még nem vezetett eredményre — széles mederben folytatják.

— Számlák sürgős kifizetése. A kereskedelmi és iparkamara, tekintettel az általános pénz- és hitelhiányra felterjesztést tett a kereskedelemügyi miniszterhez az iránt, hogy a vezetése alatt álló összes hivatalokat és közintézményeket sürgősen Utasítsa az állam részére teljesített szállítások és munkálatok ellenértékének soron kjvcl történő kiutalására. Ugyanily értelemben irt át a vármegyékhez és várvsosokhoz is, továbbá a MÁV. igazgatóságához.

— A vármegyei közigazgatási bizottság december hó 13.-án tartja rendes havi ülését.

— Gazdasági előadás. Ifj. Széli Mihály a műtrágyázás népszerűsítésének országos nevű apostola december 1.-én vasárnap délután 4 órakor a városháza nagytermében előadást fog tartani. »A többtermelés nemzetgazdasági fontosságáról és ezzel kapcsolatban a műtrágyázás jelentőségéről.« E fontos tárgyú és gyakorlati szempontból is felette érdekes előadásra ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét. Az előadásra vendégeket is szívesen lát a Seatmármegyel Gazdasági Egyesület,

— A régi rablóhistóriákhoz hasonló esemény játszódott le f. hó 21.-én a nyíregyházai

országúton. A nagyvásárról jövő szekerek, gyalogosok és marhát hajlók csapatostól lepték el az utat. Többek között Simon Ferenc mátészalkai gazda is haza felé tartott a vásárrról, hol szarvai marhát adott el. A vásáron alacsony ára volt ugyan a jószágnak, de Simonnak szüksége volt a pénzre túladott hát rajta és különféle bevásárlások után betért egy csapszékbe falatozni. Itt összcszámláta a pénzét. Az ivóban sokan voltak és bárki is láthatta a gazda kezében levő bankókat. Ez okozta bajái, mert mikor haza felé tartott szekerén, egy lovaslegény, ki valószínűleg szintén látta Simonnál a bankókat és azóta figyelemmel kísérte és követte ót, oda üggetett szekere mellé és arra kérte, hogy váhson fel neki 2 darab 100-ás bankót, mert marhákat kell átvennie és nincs aprópénze. Ki vette zsebéből a 2 darab 100-ast és odatartotta Simonnak, ki mit sem sejtve leszámlalta a pénzt a legény markába, Ekkor a szegény legény se szó ss beszed megsarkantyuzza lovát és ill’ a berek nád a kerek odébb áll a pénzzel. A gazda az első pillanatban annyira magánkivül volt, hogy szótlanul bámult utánna a tova tűnőnek és csak mikor magához tért, próbálta meg a többi vásárosok segítségévei együtt üldözőbe venni a merész rablót. Az üldözés azonban eredménytelen maradt, mert a jó lovu legényt nem tudták elérni.

Simon Ferenc kétségbe esve tért haza. A feljelentést megtette, de a megindított vizsgálat *z- ideig még nem vezetett eredményre.

— Csőd. Lőwy Adolf helybeli kereskedő ellen a szatmári királyi törvényszék elredelte a csődöt. Tömeggondnokul dr. Szepessy Károly helybeli ügyvédet rendelték ki.

— Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága december hó 12.-ik napján rendkívüli közgyűlést fog tartani.

— Föikivás a Szatmármegye területén lakd alkalmazás nélküli okleveles tanitók és tanítónőkhöz. Minthogy az áll. elemi népiskolánál előforduló s rövidebb hosszabb ideig tarló tanítói (tanítónői) szabadságolások eseteiben havi 80 kor. díjjal okleveles tanerők helyettesi alkalmazásának szüksége gyakran áll elő s ilyenkor a helyettesítésre vállalkozni hajlandó állásnélküli tanerők tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt tetemes idő telik el mig a kiszemelt helyetteshez a megbízó levél eljut, — ogyanezért szükségesnek látszik, hogy jelzett célból a vármegye területén lakd ily tanerők a kir. tanfelügyelöségnél állandóan nyilvántartassanak. Ugyanezért ez utón hivom fel az érdekelt oki. tanítókat és tanítónőket, hogy akik alkalomadtán e vármegyénél állami elemi iskolánál helyettesítést vállalni hajlandók, erre nézve legkésőbb folyó évi december hó 10.-ig a kir. tan- felügyelőségnél levélben nyilatkozzanak, csatolván tanképesitő oklevelüknek, valamint egyéb képesítettségüket igazoló okmányaiknak eredeti példányát, vagy kir. közjegyző által hitelesített másolatát és közöljék pontos lakóhelyüket (városban lakók az utca és házszám megjelölésével), ahol a megbízás őket megtalálja. Az okmányok előjegyzése után innen az illetőknek nyomban visszafognak küldetni. Szatmárnémeti, 1912. november hd 1.-én. Bodnár, kir. tanfelügyelő.

— BrszágOS állatvásárok. December 3.-án Nagy- ecseden; 9.-én Nagykárolyban; 16.-án Fehérgyarmaton ; 20.-án Csengerben.

— Állatorvosok kongresszusa Szatmáraa. November 30.-án és dec. elsején Szatmáron tartják as állatorvosok kerületi nagygyűlésüket, amely alkalommal az ország különböző vidékéről mintegy 150 állatorvos érkezik oda.

— A szinielőadásokat Sajó Vilmos színigazgató társulata e hó 30.-án kezdi meg a Már- kus-féle vendéglő nagytermében.

— -Baromfit lopott állandóan Rózenfeld Mórnétól Jónás Sándornó helybeli cigány asszony.

P. hd 23.-án megcsípték, mikor éppen elvinni akaria a már kosárban lévő libát.

— Tűz ütőét ki f. hó 24.-én Kocsordon a grófi uradalomban. F. hó 26-án még nem sikerűit elfojtani a tüzet. Kin volt a mátészalkai csendőr- ség és mindent elkövettek, hogy gátat vessenek a szűnni nem akaró tűznek. A tűz keletkezésének oka eddig még ismeretlen, 3 hatalmas szalma asztag lett a tűz martalékává.