Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-11-29 / 48. szám

Alátészálka. 1S12. november hó 29. 48 (191.) szám. 4. oldal. M .ÁTÉSZALKA' — Nem kakas, hanem kappan. Érdekes eset játszódott le f. hó 25.-én. Bársony István helybeli kerülő beszólott, egy úri házhoz, hogy valami cigányokat csípett raji’, mikor éppen ba­romfiakat akartak lopni a ház udvaráról. A fur­fangos cigányok az cstszürküietnél kívájtak a ke­rítés alját és az igy támadt lyukon kezdték ki- csaini a baromfiakat, oly formán, hogy tengerit szórtak be azoknak és ezzel mind közelebb, kö­zelebb csalták a megszerzendő prédát. Mikor Bár­sony rajtok ütött, elmenekültek. Figyelmeztette hát a házbeliekel, hogy tömjek be a lyukat es nézze­nek utánna, hogy nem hiányzik e valami apró­marha. A cseiedek alapos vizsgálat után megálla­pították, hogy egy feiier kappan hiányzik. Bársony azonnal elment a cigányokhoz, kiket ismert. A fér­fit nem találta odahaza, az asszony pedig tagadta a lopást. Közben azonban Bársony István észre­vette, hogy az ágyleritő alatt mozok valami. Meg­kérdezte a cigányasszonyt, hogy mi az. Miután pedig ez kijelentette, hogy egy gyerek van az ágytakaró alatt felemelte azt es látta, hogy egy s/.ep feher kappan húzódott meg olt. Nosza sietett rögtön a c sendörséghez. Fgy csendőr el is kísérte őt a cigányasszonyhoz és itt is vadaidra \ fogták az asszonyt, ki azonban tagadott. A lelkiismeretes csendőr alkalmazta a vallatásnak minden formáját, de ez mind nem használt, az asszony csak nem akai ta beismerni, hogy a kappant a Baisony ádal tmli- lett helyről lopta. Fogták aztán, a baromfit és el­vitték a cigányasszonnyal egyetemben szembesí­teni. Mikor aztán a ház asszonya megnézi a kap- pant látja, hogy az luiajdonkeppen nem is kap­pan, hanem kakas. Kijelentette hát, hogy ezt nem ismeri el sajátjának. Brre a cigányasszony fenye­getni kezdte a csendőrt, mart ártatlanul meghur­colták őt. Nagy elégedetlenség között csalódottan tá­voztak aztán az úri házból. Különösen haragu­dott a csendőr, méltatlankodott a hiába történt fáradsága és kuJarca miatt a kakasra, mondván: »A fene egye meg, hát nem birt kappan ma­radni . . .« — A váló ok. Pár évvel ezelőtt történi, hogy T. K. egy helybeli leányzó férjhez ment szive választottjához. Szerelmi házasság volt ez és a leány büszke is volt választottjára, mert szép ha­talmas szál ember volt, ki szivét meghódította. A takodalom után pár hónappal a menyecske pa­naszkodni kezdett nénjér.ek T. B.-nek, ki szintén itt lakik, hogy nem tud az urával lakni és elválik tőle. Hogy miért akar elválni, azt nem árulta el. Végre hosszas faggatás után kiöntötte nénje előtt szive bánatát. Elmondotta, hogy dacára egymás iránti szerelmüknek ő meg mindig nem asszony — hanem leány. Ez eleinte hihetetlennek tűnt föl T. B. előtt, de mikor megvizsgáltatta húgát és mi­kor nagyobb bizonyság kedvéért orvossal is meg­vizsgáltatta, meggyőződött buga állításának való­ságáról. Azóta eltelt pár év és a szerelmes pár, távol egymástól különválva élt. T. K- átment Ame­rikába és mint értesülünk, most indította meg tá­vol élő misztikus férje ellen a válókeresetet. Ugy- latszik, ismét szerelemre vágyik, ezúttal talán több szerencséje lesz ............. — Eljegyzés, ifj. Báthory György györte- leki aljegyző a jövő hó 4.-én tartja eljegyzését Komoróczy Nunukával, Komoróczy Jenő györleieki főjegyző s neje Bányay Anna nevelt leányával. — A tyúkokhoz kakas is kel!. Folyó hó 9 -én és az azt követő napokon Krancz Lajos szállítónak udvaráról egymás után tinitek el a ba­romfiak. Dacára a legszorgosabb kutatásnak, nem tudott rá jönni, hogy kik követték el a lopá­sokat. Végre f. hó 27.-éu kipattant a titok. Kide­rült, hogy a lopást Jakab Zsiga és Bakos Ferenc cipész tanoncok követték el. P. Zs. napszámos bérelte fel őket erre, — állítólag 5 koronát ígér­vén nekiek. A fiuk elhoztak a kívánt számú tyú­kokat, de a fővállalkozó nem fizette ki az ígért bért, mert áiiilása szerint a lyukok elszabadultak és vissza mentek tulajdonosukhoz. Később azonban megfeledkezett ez állításáról és azt mondotta az inasoknak, hogy hozzanak neki a tyúkokhoz ka­kast is és akkor megkapják az 5 koronát. A fiuk erre elloptak nagynénjüktől Kádár Erzsitől egy kakast, de az Ígért pénzt ekkor sem kapták meg. Erre aztán a fiuk elmondották szüleiknek is a dolgot és Jakab Zsigának az anyja, kiben fellá­zadt a sértett önérzet, egyrészt mert nem tudta elszivlelni, hogy fia lopott, 'másrészt pedig az bántotta, hogy P. Zs. nem fizette - meg a jól meg­érdemelt 5 koronát, elmondta az esetei másoknak is. így jutott áztál a Krancz fülébe isab a romfiak eltűnésének története. Ö megtette a feljelentést a bűntársak ellen. — A mozgósítási híreket nem szabad közölni. A debreceni kir. ügyészség a követ­kező értesítést küldötte szerkes^tösegunkntk és a körzetébe tartozó összes lapok szerkesztősé­geinek : »Szükségesnek tartom felhívni a cim figyel­mét arra, hogy mozgósítás esetén hírlap utján semmiféle hirt közzé tenni a mi csapattesteinkről nem szabad. Az erre vonatkozó tilalom a hivata­los lap e hó 24.-iki számában már meg is jelent. A büntető törvénykönyv 456 §-a következőleg szóll. »öt évig terjedhető állam fogházzal és 8000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres ere­jének állásáról, mozdulataitól, erejéről és műkö­déséről, az erődök és erődítmények állapotai ói úgyszintén fegyverek, hadiszerek és szerelvények mennyiségéről, minőségéről vagy szállításáról, miután az ilynemű közlések már eltiltanak vagy a közlések minőségéből vagy a fennforgó körül­ményekből beláthatta, hogy közlése által az állam érdeke sértelik meg, valamely közleményt sajtó utján tesz közzé, a mennyiben a közlemény nem a kormány által nyilvánosságra hozol, tudósítást tartalmazza.! E törvényszakasz minden irányban felvilá­gosítást nyújt. Szíveskedjék tehát úgy az állam, mint saját érdekében ehez a legszigorúbban alkal­mazkodni. Debrecen, 1912. november 24. Gdlhy kir. ügyész sajtó kér. közvádló.* — Értesítés. Dr. Burtos Mihály ügyvédi irodáját Mátészalkán, a Keller Miksa-féle házban megnyitotta. — A trafik árának emelésével kudarcot vallott a magas minisztérium. Ezt bizonyítja a most közzé tett második negyedévi állampénz­tári kimutatás, mely szerint a trafikból 2 Va mil­lió koronával volt kevesebb a forgalom, mint a múlt év hasonló időszakában. — Verekedés a lakodalomban. Lako­dalom volt Kántorjánosiban, melyen többek között jelen voltak Kezák László és Hajas István ottani lakosok is. Kozák — eddig még ismeretien ok­ból — fejbe vágta fütykössévd mulatozó társát Hajas megtette ellene a feljelentést. — Lopás. L. J. szamosszegi lakos í. hó 24.-én behatolt özv. Eekete Józsdné ugyanottani lakos bezárt konyhájába és onnan 6 véka búzát lopott el. Fekeléné feljelentést tett ellene és a szatmári törvényszék el rendelte a vizsgálatot, melynek során L. J. avval védekezik, hogy ő tet­tét csak tréfából követie el. — Furfangos tolvajok. K- B. és O. G. szamosszegi lakosok oly módon loptak Gergely Sándortól 5 métermázsa búzát, hogy annak desz­kából készüli hosibtrját megfúrták és a lyukon kifolyatták a búzát. Gergely Sándor megtette elle­nük a feljelentést az elkövetett lopás miatt, ifj. F, K. ellen pedig azért, mert őket a lopás elköve­tésére felbujtotta. — Önérzetes tolvaj. F. G. nyírcsászári lakos vasvillával támadta meg szomszédját Sz. J.-nét, mert ez öt avval vádolta, hogy az udva­ráról egy csirkét el lopott. A súlyosan sérült asszony panaszt tett a csendőröknél, kik is fel­jelentették az önérzetes embert a bíróságnál. — A Hét. Kiss József hetilapja pályafutá­sának huszonnegyedik esztendejét kezdi meg a jövő év januárjával. Az uj évfolyam küszöbén jo­gos büszkeseggel hivatkozhatik arra, hogy a ma­gyar irodalom uj korát A Hét indította. Ez a lap volt kezdtető! fogva az, amely utat nyitott az uj hangoknak, uj irodalmi irányoknak és felkeltette a magyar közönség olvasókedvét és figyelmét az irodalmi magaslatokon álló afkotások iránt. A Hétben ezután is fiatalos erőt, eleven harciasságot és igazi haladást talál az olvasó. A Hét csak a szépet keresi és csak a szépet adja. Esztétikai törvénye, hogy minden, ami szép, az modern is. És modern csak az lehel, ami szép. A nívót többre becsüli mint a felkapott jelszavakat, a kétes érté­kek előtt nem hódol meg csak azért, hogy aláza­tosnak lássék. Cikkeit a magyar hírlapirodalom legkiválóbb erői Írják, novellái magas irodalmi színvonalon mutatják be a meglevő irányzatok mindegyikét. Rovatai, melyekben az irodalmi, szín­házi és művészi eseményeket tárgyalja, mindig elevenek, tartalmasak és szellemesek. Két apróbb rovata pedig: a Toll és Tőr és az lnnen-Onnan egészen spaciállitásai A Hétnen. A Hét előfizetési ára félévre 10 korona. Aki a januártól kezdődő előfizetés összegét már most beküldi, annak újévig ingyen küldik a lapot. Mu­tatványszámot a kiadóhivatal (Budapest, Vili., Népszinház-utca 22.) ingyen küld. — Előfizetése­ket elfogad Weisz Antal könyvkereskedése Máté­szalkán. A bécsi általános közkórházak V. belgyógyászati osztályán végzett kísérletek: alapján meg lett állapítva, hogy „a Ferenc József-keserüviz oldó és has­hajtó Itatása kisebb adagokra következik be, mint minden más keserüviznél. A ter­mészetes „Ferenc József “-keserüvizet a betegek szívesen veszik be és folytonos használat mellett is jól tűrik“. Ezen első­rangú orvosi bizonylatból mindenki meg­értheti, hogy önmaga érdekében jár el, ha bevásárlásnál ]& valódi „Ferenc József“- keserüvizet fogadja el. ■ (47.) í-'*, .. .... ekszer u donságok er­byonyoru keztek „ors^mrü. debreceni Löfkovits Arthur és Társa céghez az idei nagy karácsonyi vásárra. A legkissebb ösz- szegért is oly ízléses-finom tárgyáak állnak a n. é. vásárló közönség rendelkezésére, hogy min­denki saját érdekében teszi, ha a céget felkéri egy karácsonyi újdonságokból összeállított választék beküldésére, mit szívesen megtesz a cég, bogy ez­által megkönnyítse a legtöbb örömet szerző ka­rácsonyi ajándékok kiválasztását. Központi kávéház ksllanas szóra- : kozó hsly. : Hetenkint zenj. APRÓSÁGOK. A minapában a délelőtti vonat két feketébe öltözött, talpig vasalt urat hozott meg. Kiválasz­tották a legjobb kinézésű fiakert, melyen ipas, a mérsékietes életmódjáról közismert fiakeres a stil- szerüség kedvéért fekete kemény pincsben és csiz­mában vezényli a ficánkoló táltosokat. Egy fél órai ügetés után egy komoly nagy épület előtt le­ugrott a két ur s a községi rendőrtől élénken ér­deklődött Jankovác ur iránt, a ki — eláruljuk — szorgalmas hivatalnok. Az urak komolyak és szi­gorúak voltak s mondjuk ki, lovagiasságban utaz­lak. Pár perc és Jankovác ur hivatali szobájának csendjét energikus kopogás zaja veri fel. Janko­vác ur mellett, egy halom feldolgozott restancia, az akták k_zül alig’látszott ki a munkának neki dűlt alakja, mig egyik segédjének pennája lázasan serceget. A másik adjutáns külszolgálaton volt. A szokásos bemutatkozás után a lehető leg­komolyabban előadják, hogy N. N. ur nevében jöt­tek s elégtételt kérnek s e célból nevezze meg se­gédeit. »De kedves, jó Uraim — felelt Jankovác ur — ugyan, hogy kívánhatnak most ilyet, hogy benevezzem. Nézzék, sok a restancia, az egyik segédem postáz, a másik kül szolgálaton van, na­gyon sok a munka s még meghalni sincs időin nem, hogy a segédeimet bediktálhassam.« * A jó éreg Göb! tata egyik legrenumirtabb és legszorgalmasabb nagykereskedője volt a múlt év­tizedben Szatmárnak. Egyről azonban nevezetes volt, hogy az üzleti ügyei annyira lefoglalták az egész gondolkodását, hogy feledékeny lett 8 ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom