Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-11-29 / 48. szám
Mátészalka, 1912. IV. évi. 48. {»!.) szára. november hó 29. TÁRSAHAIJ1 HETILAP. m MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. M&ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Egész évre — — — — —• — — 8 koronaFélévre — — — — — — — 4 koronaNegyedévre — — — — — — — 2 koronaTanítóknak és községi közegeknek egész évre ó korona- ■ — Efiy szám ára 20 fillér. 1* Felel®* szerkesztő: Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utca). Távbeszélő-számunk: 13. A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK. Az uf adótörvény. A jövedelmi adóra vonatkozó végrehajtási utasítást is közzétették a napokban, a mivel az uj adótörvények éleíbeiétetésé- hez szükséges összes általános érdekű rendeletek már mind nyilvánosságra kerültek, a közadók kezeléséről szóló törvényre vonatkozó utasítás kivételével, a mely azonban az anyagi törvényekre vonatkozó utasításokkal szemben a nagyközönség szempontjából alárendeltebb jelentőségű. A rendeletek közzétételével egyrészt az adózó közönség bő tájékozást nyerhet az év végén életbelépő uj adózásról, másfelől meg- j szünhetik az a sokfelei táplált hiedelem is, j mintha az uj adótörvények életbeléptetése 1913. január 1.-ről elhalasztatnék. A nagy reform a jövő év elején valósággal életbe Tép és ezzéi mai adó rendszerünk gyökeresen átalakulnak, egy részük pedig, mint az I II. és IV. osztályú keresetadó, valamint az általános jövedelmi pótadó teljesen megszűnik. Viszont a jövő év elején életbe lép egy uj adó: a jövedelemadó, a mely mai egyenes adózásunkat teljesen átalakítani lesz hivatva. Ma minden kereset és jövedelem után két adót fizetünk, a föld-, ház-, tőkekamat- és keresetadót, valamint ezeknek az adóknak a százalékával megállapított általános jövedelmi pótadót. fiz a helyzet, vagy is az, hogy két adót kell fizetnünk, január elsején sem fog megszűnni, de a jelentős különbség az lesz, hogy az általános jövedelmi pótadó megszűnik és helyébe az uj jövedelmi adó lép, a melyet azonban nem a többi egyenes adók százalékával, hanem az összes jövedelemnek fokozatosan, vagyis progresszive emelkedő százalékában fognak kivetni. A jövedelmi adónak életbeléptetése kétségkívül igazságosabb adóztatást jelent a mainál, mert az igazságos adóztatás csupán az egész jövedelemnek adó alá vonásával érhető el. Ha két ügyvédnek 'eijesen egyenlő a keresete és az ügyvédi foglalkozásból eredő kereset után egyenlő összegű kere- seíadóval vannak is megróva, ez az adóztatás nem tekinthető teljesen igazságosnak akkor, ha az egyik a keresetén kívül vagyonának a jövedelmét is élvezi, mig a másik tisztán a keresetére van utalva. Ebből az egy példából is látható, hogy csupán a keresetadó, a mely az egyes foglalkozásokból eredő kereseteket éri, egymagában igazságos és arányos adóztatásra nem vezethet, hanem szükséges, hogy az összes jövedelmet a jövedelemadóval is megterheljük, a mely ennek következtében a keresetadó aránytalanságait kiegyenlíti. Igaz ugyan, hogy az a magában véve helyes elv, hogy a jövedelemadónak az összes jövedelmet kell érnie, egyúttal arra vezet, hogy az eddig adómentes értékpapírok és főleg az állampapírok kamatjövedelmét is be kell vonni a jövedelembe, amelyet megadóztatunk. De ezen nem lehet segíthetni akkor, ha a progresszív jövedelmi adóban rejlő igazságot érvényre akarjuk juttatni. Mert furcsán érvényesülne a progresszív adó, ha az adómentes papírokból eredő jövedelmet mentesitenők alóla. A leggazdagabb polgárok akkor kevesebb adót fizetnének, mert kevesebb jövedelemmel rendelkeznének, mint azok, akiknek keresetadó alá tartozó keresetük van. Vagy igazságosnak tartjuk és óhajtjuk a jövedelemadót és akkor azt minden konzekvenciájában kell akarnunk, vagy pedig teljesen le kell mondanunk róla. A TÁBORI SEBÉSZET. — A háború és a kiképzés. — Amint az országokat háborús veszedelem fenyegeti, rögtön aktuálissá válik az érdekelt nemzetek erőviszonyáról, hadi fölszereléseiről való kérdés. A háború kitörése után pedig bárminő érdekesek is a harchelyzetek, a szorosan veit katonai szempontok; elsősorban érdeklődésünk mégis csak sebesül tjei nk felé fordul, akikről a legmesszebbmenő pénzbeli áldozatokkal sem tudunk tléggé gondoskodni. Az áiUm minden egyes polgárának legszentebb kötelessége tehát, hogy legjobb tehetségéhez képest mindent elkövessen, ami a katonáinknak, a szabadság és honszeretet martit jainak, szenvedését -enyhítheti. Kétségtelen, hogy a sebészet — mint általában az orvosi tudomány — ma már magas fejlődési fokon áll. Önkénytelenül fölvelödis azonban a kérdés, hogy a békés viszonyok közölt kifejlődött sebészet vájjon megállja e helyét a háborúnak sokszor borzalmas helyzeteiben; amikor a sebész nemcsak ügyes segédeit és betegápolóit a -Veszélyes operációhoz szükséges nyugalmat és kényelmet nélkülözi, hanem a modern felszereléssel ellátott műtő-termét is a halóinkkal és sebesültekkel fedett csatatér helyettesíti? Az orvosi »hadijátékokon« készítik elő nehéz feladatukra a katonaorvosi tiszti kart. A tábori sebészet az a tudomány, amelyik az orvosokat arra kepesiti, hogy a katonának a harcmezőn szükséges orvosi segélyt nyújthassák. Ä modern lőfegyverek összeállításának, hatóképességének ismerete az első feltétel valamely sérülés fölismeréséhez és céltudatos kezeléséhez. Valahányszor uj fegyvert, vagy uj lövedéket találnak ki, mindannyiszor feladata a tábori sebészetnek, hogy megállapítsa ezeknek az emberi testre gyakorolt hatását. Ez kísérleti utón történik, kitömött bábokra, fára, bádogvaslemezre, kőtéglafalra, üveglemezre, vízzel telt marhahólyagra eszközölt lövésekkel. Természetes megbízhatóbb következtetésre jutunk, ha állati testre, vagy állati hullára tövünk, épp igy hűen tanulmányozhatjuk a lövedék hatását, illetve lőtt sebet sokszor baleseteknél, vagy öngyilkosság esetén. A gyalogsági fegyver lövedékének nyilasa a bőrön mogyoró nagyságnál ritkán nagyobb. Az izouizatot érő lövés csatornája szinten nagyon keskeny és az izoinzatnak csak kissebb sérülését okozza. Érheti lövés a véredényeket is és éppenséggel nem állhat meg az a régebbi föltevés, hogy azok a lövedék elöl kitérnek. A kisebb bőrés izomsebesülés eseteiben a vérzés inkább belső, mint külső. A csontok a lövés pontján durván törnek. Minél közelebb esik a lövés a csuklóhoz, annál kevesbbé töri a lövedék a csontot szilánko- san, hanem legtöbbször átlyukasztja. A csuklóra eső lövés legtöbbször kisebb sérüléssel jár. Így megtörténik akárhányszor, hogy egy katona térdcsuklója kapott lövésével a kölözóhelyéig lovagol. A koponya és homlok lósebe sem mindig halálos és főleg akkor nem, ha a lövés távolról történt. A tüdő lősebe gyakran begyógyul, sőt különösen kedvezd viszonyok között a szív lősebe sem halálos. A legkomolyabb sebesülést a hasat érő lövedék okozza, akár azért, mert a lép, máj vese sé_ rülése esetén belső elvérzés következhetik be, akár, mert ezen sérülésnek gyakori folyománya a hashártyagyulás. Veszedelmesebb sérüléseket ejtenek a testen a tüzérségi lövedékek; ami a szabálytalan alakú vasdarbbok és a robbanás folytán, de formált lövedékek természetéből folyik. A lösebeknek kezelése jelentékenyen egyszerűbb, mint azelőtt volt. Főelv megakadályozni a sebeknek fertőzését, bemocskosodását, ami a mostani kisebb Zsebeknél könnyebben történik, mint azelőtt. E célra szolgál a sebkötöző csomag, amely minden katona zubbonya zsebében kéznél van. Miután pedig minden ember már békében ki van oktatva ennek használatára, ennélfogva sok könnyen sebesült az első kötést a sebesülés után mindjárt maga teheti .««bére. Egyébként a sebcsültviv ők és az első vonalba beosztott orvosok kötelessége, hogy ez elsőkötést ott helyben a sebesültre tegyék. Nagyon sok sebesült meggyógyul mindjárt erre az első kölésro. Azonban nem minden löseb gyógyul simán és főleg még gyakran lépnek fel komplikációk a tüzérségi lövedék lősebe nyomán. Ilyen esetekben az orvosnak legtöbbször operációval kell elejét venni « komolyabb következményeknek. A lőseb okozta fájdalom eleinte legtöbbször csekély. Sok sebesült egyáltalán nem érzi, hogy megsebesült és csak akkor lesz erre figyelmes, mikor már vérét látja. Annál inkább megtörténik ez, minél hevesebb az ütközet és minél izgulékonyabb idegesebb az illető katona. A győző rendszerint kevésbbé érzi a sebesülése okozta fájdalmat, mint a legyőzött. Minden sebesült első győzelme egy pohár Lapunk mai száma 8 oldal.
