Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-08-02 / 31. szám

4. Oldal. Mátészalka. 1912. Jl keverés. Üh Mencel ur, oh Mencel ur, jöjjön, jöj­jön hamar, Rossz a cement, rossz a cement, vegyülni nem akar. Pedig előbb jótvegyiilt, csak most olyan merész, Hogy sok, sőt több kavicscsal is nagy- bátran összevesz. Oh jöjjön el, oh lássa meg, egymásba hogy is köt: Kavics-cement, vagy mondjuk úgy: az 1 és 15 .. . (+) „Az asszony ingatag.” Csáládi-dráma Vitkán. V. Péter vitkai lakó? néhány évvel ezelőtt kivándorolt Amerikába, hogy vagyont szerezzen ott és majd visszatérve gond nélkül élhesse életét fiatal feleségével, kit ilthon hagyott. Az asszony azonban nem sokáig állotta a hitvesi hűséget, hamar kegyeibe fogadott egy ilki legényt, kivel boldogan gondtalanul élt. Pénzük volt bőven, mert a szorgalmas és megcsalt férj keserves verejtékével megkeresett pénzét mind haza küldte. Nem sokáig tartott azonban az ő boldogságuk sem, mert ha­marosan akadt áruló — valószínűleg az ilki le­génynek elhagyott szeretője volt — aki megírta Amerikába V. Péternek, hogy felesége milyen éle­tet él itthon. A megcsalt férj feldúlva látván jö­vendő boldogságát, családi tűzhelyét: pár nap alatt ilthon termett. Ütött a hosszú órája. Váratlanul megérke­zett a férj. Hűtlen feleségének karjaiban találta kedvesét és látva, hogy megszűnt a cél amiért hosszú éveken át küzdött és dolgozo't, bosszúra felemelt keze lehanyatlott és szemeibe könyek szöktek. Meg volt törve. A kétségbeesés odajut­tatta, hogy kész volt megbocsátni a bűnös asz- Szonyak. Később azonban az elkeseredett férjet rendkívül izgatta a hűtlenségnek feleségén immár szemmel látható nyoma. Szemrehányásokat lett az asszonynak, ki a helyett, hogy szánta-bánta volna a bűnét, feleselni kezdett vele és azzal fenyegette, hogy ott hagyja. V. Péter hirtelen haragra lob­bant, felkapta az asztalon lévő kést és hasba szúrta feleségét, ki nyomban halva rogyott össze, ó pedig beletörődve az elkerülhetetlen végzetébe, nyomban jelentkezett a csendőrségnél. Bekísérték a szatmári törvényszék fogházába. — Áthelyezés. Sajnálattal értesülünk róla, hogy Heller Aladárt, a helybeli polgári iskola érde­mes tanárát a közoktatási miniszter Szatmárira helyezte át. Nehéz szívvel bocsátjuk el iskolánktól Kellert, melynek fenállása óla tanári (ő az egyedüli) s mint ilyen, egyike volt a legjobb erőknek. Körünk­ben teljesen hivatásának élt és erős segítő kezet nyújtott az iskola-szervezés nagy munkájához. Tette pedig ezt — és igy végezte kötelességét is — minden önreklám és feltűnési vágy nélkül (pedig volt idő, amikor e tekintetben eléggé lett volna alkalma a rossz példa után indulnia), de annnál eredményesebben. — Eljegyzés. Kepecs Zoltán helybeli keres­kedő eljegyezte Bergidn Ede ókemencei lakos le­ányát Szerünkét. (Minden külön értesítés helyett.) — Házasság. Juncsúr Rózsika, Jancsár Jó­zsef helybeli kereskedő leánya házasságot kötött múlt hó 28.-án Kálmánéi Jenő állatorvossal. — Bánó And^r nyirmadai gyógyszerész f. hó 6.-án házasságot köt Kellner Fülöp tunyogi föld- birtokos leányával Erzsikével. — Az egyenes-utról. Megirtuk nem régi­ben, kogy az egyenes-utnak a forgalomba való adását az késlelteti, hogy a MÁV. a gyári ipar­vágány átjáróját nem készítteti meg, miért is e munkálat elvégzését Rphay főjegyző megsürgette, annál is inkább, mert annak költségét már a köz­ség lefizette. Mint értesülünk: a MÁV. debreceni üzlet­vezetőségének megbízásából múlt hó 30.-án kint­^ * • f f • # \;y mérnök, aki a munkálathoz hozzáfogott és igy csak rövid idő kérdése, hogy az egyenes-ut a forgalomnak átadassák. Éppen ideje lesz tiz hó után! — Értekezlet egy tiltakozó népgyülés szervezése iránt. Mint multheti számunkban megirtuk, néhány helybeli hangadó gazdál­kodó és iparos értekezletet hivott össze múlt hó 28 -ára egy tiltakozó népgyülés előkészítése céljából. Az értekezleten egy szótöbbséggel azt ha­tározták, hogy nem tartanak tiltakozó népgyülést. Értesülésünk szerint azonban az értekezletet összehívók és az olt megjelent elvbarátaik elhatároz­ták, hogy szeptember hó folyamán a népgyülést meg­tartják, mert véleményükjszerint ahoz, hogy népgyü­lést hívjanak össze — a saját nevük alatt}— polgári joguk van s e tekintetben őket csak a közigazga- j tási hatóságnál leendő bejelentés kötelezettsége, : illetve ennek tudomásul vétele korlátozhatja, inig ! azoknak, akik ellenzik a gyűlés megtartását, egye­dül a részt nem vétel passzív viselkedése áll jo­gukban és módjukban, de nem a gyűlés megaka­dályozása, vagy épp megtartásának megtiltása. — Szabadságon. Csizmadia Kálmán köz­ségi biró szabadságon lévén, teendőit helyettese: Veres Lajos albiró látja el. Ugyancsak szabads i- gon van Rohay Gyula főjegyző is, kinek ügykörét Stembenger Sándor aljegyző tölti be. — Hodászon a többé meg nem felelő állo­más helyett újat építtet a Mátészalka—Nyíregyháza vasuttarsaság. Ezzel a hodásziak egy régi jogos vágya teljesül. — Halálozás. Fried Emil szatmári földbir­tokos neje hosszas szenvedés után múlt hó 26.-án Szatmáron elhunyt. A jótékonyságáról ismert uri- nöt kiterjedt családja és az ottani egész társada­lom gyászolja. Az elhunytban Weisz Miklós hely­beli földbirtokos neje édesanyját gyászolja. — Leforrázta magát a forró tejjel Fiilep Vilmos helybeli lakos 6 éves fia. A gyermek a szülei távollétében a tűzhely körül játszott hol egy lábos forró tej volt feltéve és magára rántotta ezt. Sú­lyos égési sebeket szenvedett, — Tűz. Salamon Havid nagydobosi bérlő­nek 2 asztag búzája f. hő 30-án, inig ö itt Szál­kán járt leégett. Salamonnak egyik gazdasági cse­lédje előző nap jól bepálinkázott, miért ő megdor­gálta, de őkelme nem hajlott a jó szóra és csak tovább ivót*. Er>e háramlott a gyanú. A csendör- ség bekísérte és a vallatás során kitűnt, hogy nem tudia igazolni alibijét. A kár mintegy 4000 korona, melynek egy része biztosítás révén megtérült. — Összezúzta a lábát egy malomkő Gere Albin nyirmegyesi malommunkásnak. Har­mad magával höngörgélle a köveket helyére, az egyik malomkő elvesztetle az egyensúlyát és rá­esett Gerére, kinek az alsó lábszárát összezúzta. I A súlyos sérüléseket szenvedett munkás túl van a veszélyen. — Futball csapatot alakítottak a hely­beli ifjabb tisztviselők is és nagy ambícióval tre­nírozzák magukat naponként a vásártéren. Ideje is már, hogy felébredjen ifjúságunkban a szükség­! érzte e testedző sport gyakorlásának. Reméljük, hogy nemes felbuzdulásuk nem csak szalmaláng ) lesz, hanem kitartó és eredményes munkát fognak végezni. — Asztalos munkások sztrájkja. Len­gyel Péter helybeli jóhirü asztalosmester műhelyében dolgozó összes munkások egyértelműen arra kér­ték munkaadó gazdájukat, hogy a napi munkaidőt 1 V* órával szállítsa le. Lengyel liberális gondolkozásu ember lévén, hajlandó volt a kérést teljesíteni, ha munkásai ga­rantálják, hogy az össze-* helybeli hasonszakiráju műhelyekben is napi 10 óra lesz a munkaidő. A munkások természetesen erre hajlandók nem voltak, hanem elbocsátásukat kérték. Ezt Len­gyel szó nélkül teljesítette, bár felhalmozódott mun­kái miatt tetemes károsodásával jár, hogy összes munkásait máról holnapra ilyen könnyű kézzel el­bocsátotta. — A telefonról. Vettük a kővetkező levelet: »36950/1912. »Mátészalka« újság tekintetes szer­kesztősége Mátészalka. Becses lapjának julius hó 26.-iki számában a mátészalkai távbeszélő központ létesítését tárgyaló cil«k elent meg, erre nézve a következőkről értesítem a tekintetes Szerkesztőséget. A községi elöljáróság hozzájárulás címén az utolsó- - Ä T É S Z ALKA részletet, 1 535 koronát junius hó 14.-én fizette be. Az anyagi felelősséggel járó előkészítő munkákhoz tehát csak a hozzájárulási összeg teljes biztosítása az az f. évi junius hó 14.-ike után foghattam hozzá. Az előkészítő munkák mint oszlop és anyagbeszer­zés most vannak folyamatban. Az építést megelőző közigazgatási bejárás f. évi augusztus ho 16.-ára tűzetett ki. De, mert az anyagbeszerzésen kívül, az aratási időszak beálltával még a munkáskér­dés is nehézséget okoz arról, hogy a munka a munkaszinhelyé i mikor veheti kezdetét, most még nem nyilatkozhatom, azt azonban már most ki­jelenthetem, hogy a Nagykároly—Mátészalkai áram­kört valamint a mátészalkai távbeszélő központot még az ősz folyamán üzembe helyezem. Nagyvá­rad, 1912. augusztus 1. Siket Tróján m. kir. posta és táv. igazgató.« Hálásan köszönjük a postaigazgató ur szives informálását, amely immár hiteles bizonylata an­nak, hogy a telefon még jó ideig fog késni, váratni magára és csak akkorra lesz meg — majd ha fagy. — Kossult Lajos-asztaltársaság. Lengyel Péter helybeli asztalosmester mozgalmat indított egy KossiithJLajos-iisztaltársaság megalakítása iránt. A mozgalom sikerrel járt, amennyiben a társaság f. hó 4.-én, vasárnap, a Hungária szállóban tartja alakuló ülését. Az asztaltársaság célja — mint a neve is mutatja a Kossuth*kullusz ápolása lesz. Mi pedig főleg a^ért örülünk az alakulásnak és üdvözöljük szívesen a megalakuló társaságot, mert ebben véljük azt a társadalmi kapcsot, amely a végeredményében egymásra utal, de minden ok nél­kül egymás irányában idegenkedő gazda és iparos társadalmi osztályokat össze fogja kötni. Az ala­kulóülésen az eszme barátait is szívesen látják. Vetítik a következő levelei: Tekintetes Szerkesz­tőségi. Tiszteleti el rziránt kérem önöket, szívesked­jenek soraimnak helyt adni és alantiakat n. b. lap­jukban leközölni. Mint annakidején többször megírták önök: sport egyletet alakított a mátészalkai ifjúság, mely sportegyletnek én h egyik tagja vagyok. Szüksé­gesnek tartom tájékoztatni a közönséget ezen egylet megalakulásáról és jelenlegi stádiumá­ról. Mi, egy néhányan összeálíottunk, az ősz- i szel, hogy Keller tanár ur vezetésével naponként testedző gyakorlatokat végezzünk. Szándékunkról hamar tudomást nyert és megemlékezett a sajtó és igy az Önök nb. lapja is, dicséretesnek és támogatásra méltónak találván azt. Nosza egy­szerre valóságos sportláz vett erőt a szálkái ifjú­ságnak ama részén, amely már évek óta nemes buzgólkodást fejt ki az iránt, hogy egy sportegy­let megalakitlasson. Hamar felkarolták}« mi ügyün­ket és siettek megalakítani a Mátészalkai Testedző Egyesületet. Megválasztottuk a vezetőinket, kik meg­csinálták és felterjesztették a miniszeteriumhoz jóvá­hagyás végett az alapszabályokat. Aztán pedig egy­szerre abbahagytak mindent, el se jöttek többet a naponként tartott gyakorlatokra. Természetes, hogy miután a vezetők abban hagyták a megkez­dett munkát a névtelen szereplők is, akik kezde­ményezők voltak és pedig akik csak tornázni és nem pedig egyletet alakítani akartak. Elmaradtak és azóta van sportegyletünk jóváhagyott alapsza­bályokkal, a sporegyletnek vannak megválasztott tisztviselői, van választmánya csak éppen, hogy nem működik és hogy mindenki, de legelőbb talán a tisztségeket betöltő egyének feledkeztek meg róla. Most itt volna az idő, hogy az abbahagyott munkát újból kezdjük. Itt van a nyár, milyen kel­lemes volna a melegtől eltespedt fiatalságnak, ha petyhüdt tagjainak felfrissítésére egy tennisz-pálya állana rendelkezésére. Most volna az ideje annak is, hogy télire korcsolya-pályályáról gondoskod­junk, nem pedig, hogy majd jövő télen is uaa\-/ inunkban újból elhatározzuk, hogy no majd jövő nyáron csinálunk egy tennispályát és gondosko­dunk a közvetkező télre egy korcsolya pályáról. Most itt van a legkedvezőbb alkalom egy tenniszpálya elkészítésére. Itt vannak az aszfalto­sok kéznél, valószínűleg fog nekiek maradni fölös­leges anyagjuk és akkor sokkal olcsóbban fogunk hozzá juthatni e sürgősen szüséges tenniszpálya elkészíttetéséhez, mint bármikor máskor. Remélem, hogy az illetékesek nem fogják elmulasztani és ki­használják e kedvező alkalmat. Figyelmébe ajánlóm ezt a M. T. E. vezető­ségének és remélem, hogy hi&djukat igyekezni fog­augusztus hó 2. 31. (174.) szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom