Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-01-19 / 3. szám
3. (14G). szám, MÁTÉSZALKA 3. oldal. Az is tény, hogy 1—2 éven belől szinte fizikai lehetetlenség a kórház felépítése. Bizonynyal szeretnők, ha mielőbb állana a szeretet és irgalom e temploma, de azért nem tartjuk éppen »baj«-nak ha ez 1—2 évnél több időt igényel is. Sebtiben ilyesmit meg nem csinálhatunk. Mindent megfontolva, körültekintve és számítással kell tennünk. A fő, hogy 1—3 év alatt a kórház létesítésének Összes feltételei biztosítva legyenek. A kórház létesítésénél döntő ezerepet szántunk dr. Rosenbergnek, mert a közegészségügyi-közigazgatás terén szaktekintély, aki e szakmakörben iro- dalmilag is állandóan munkálkodik. Dr. Bródy Sándor a járási községek támogatásának megszerzését, telket, költségvetést és állandó sajlópropagandát tart szükségesnek. Végre az első — és egyelőre egyetlen — ember, aki észreveszi a sajtó feladatát és szükségét is 1 Nagyon helyes doktor ur! Annál is inkább, mert ami eddig törlént a kórház érdekében azt mind a helyi sajtó kezdeményezte és vívta ki. Tehát: állandó sajtópropagandát 1 Reméljük, hogy ebből a propagandából — mit a cél elérésére tart a doktor ur szükségesnek — annál is inkább kiveszi most már a doktor ur is részét, mert hiszen nemcsak az eszközt, de a célt is szentnek tartja. A »Mátészalka^ hasábjai rendelkezésére állnak a kórház ügy propagálásának, tehát önnek is doktor ur 1 A jdrásorvos nemcsak mint ember, de mint orvos, sőt mint körorvos is érzi a kórház szüksé- gét. A várostól alig remél valamit, mert már is túlterhelt. Elsöbbenjs a kórház költségei felöl óhajt tájékozódni, mert erről mégcsak megközelítően sincs fogalma. Arról se: honnan és miként volna fedezendő a szükséges összeg. Kisvárdáról, Fehérgyarmatról óhajt adatokat beszereztetni fentiekre nézve és bizottságot ajánl. A járás orvos válasza meglep bennünket. És pedig — mi tagadás — kellemetlenül. Hogyan: hát a járásorvos ur, aki legalább is kétszeresen (mint ember és mint orvos) érzi a kórház nagy szükségét: még nem vett magának annyi fáradtságot, hogy járása közegészségének az égető közkér- désével a helyi sajtó akciójától függetlenül is foglalkozzék ? Hiszen az elsőnek kellett volna lennie, aki a kórházmozgalmat megindítja! Nem gondolja a járásorvos ur, hogy kissé különös, hogy a hozzá intézett s a járása közsegészségügye egy intézményére vonatkozó kérdésre továboi kérdésekkel válaszol ? Pedig méltóztatik látni: nem is kellett volna messze — Kisvárdára, vagy Fehérgyarmatra — fáradni egy kevéske tájékozódás végett, csak épp a szomszédos kávéházba és ott elolvasni a »Mátészalka« karácsonyi számának vezércikkét, amely nagy-általánosságban, teljesen kimerítő adatokkal szolgált. Tudjuk, hogy nem lehet mindenki a mi lapunk előfizetője, de hát elég kis hely községünk ahoz, hogy legalább a járásorvosig eljusson a hire, ha a legrégibb és legterjedelmesebb helyi lap karácsonyi száma egész tanulmányt közöl valami olyanról, ami egy kicsit a szakmájába vág a járásorvosnak. Pláne: ha az a tanulmány vezetőhelyen jelenik meg. A községi orvos államsegélyt és társadalmi akciót óhajt. A községtől a H'0% pótadó folytán keveset vár. Dr. Glatter Béla (Ecsed) válasza igen talpraesett. Modern kórházat óhajt, mert »holmi inség- barakban csak nyomorog a bete? is és az orvos is.* Azért hát pénzre van főleg szükség, amelyet megyei, állami, társadalmi és községi segélylyel óhajt megszerezni. Dr. Belényessy László (Nagydobos) a járási községek hozzájárulását, a járás teiületén működő pénzintézetek hozzájárulását, sorsjáték rendezését és társadalmi akciót tart szükségesnek. * A »Mátészalka* mar második számában — mely 1909. év április havában jelent meg — síkra szállott a községünkben felálitandó járási közkórház érdekében. Azóta minden alkahu at megragadott arra, hogy eszméjét propagálja és bevigye a közvágyakozásba. Ez sikerült is neki. Most már a propaganda állandósítása mellett egv lépéssel tovább óhajt menni, hogy az előkészített talajon megtegye az első lépést, ami már a teltek mezején történjék. Ezért határozati javaslatot dolgozott ki s azt részletes indokolásával egyetemben eljutattja ajköz- ségi képviselő-testület elnökéhez azzal, hogy azt a község képviselete elé szíveskedjék terjeszteni. A határozati javaslathoz — melynek elfogadásáért a »Mátészalka« a köz ségi képviselő-tes- télethez ez utón is esedezik— mellékelve van a felállítandó kórház céljaira alkalmas épületek terve, melyet a helybeli Schreiber Bertalan elsőrendű épitővállalkozó-cég vizsgált felül és amelynek egyösszegű költségkiszámitását is a jelölt cég eszközölte. így a községi kéviselő-testlilet első határozatát közkórházunk nagy körkérdésében a »Mátészalka* fogja kiprovokálni. Bármi legyen is a határozat: maga az a tény hogy kezdeményezésünkre a képviselő-testület is kénytelen lesz a kórház ügygyei foglalkozni: biztosítja sikerünket, melynek eredményét abban látjuk, hogy a tettek sorozatát megindítottuk. Határozati javaslatunkat és indokolását ismertetni fogjuk. # A telefon ügyben múlt számunkban ismertetett póstaigazgatósági átirat nyomán Roh&y Gyula főjegyző e hó 15.-én délután 4 órára értekezletre hívta össze az annakidején jelenüezett előfizetőket. A népes, mondhatni teljes szánni értekezlet kimondotta, hogy még ez év folyamán óhajtja és akarja a mecset közzé rejtőzött törökök úgy védték magukat, mint a dühödt oroszlánok. Majd egy másik hangulatos előadásban azt mesélte el, hogy egy falucskában, amelyet az ágyuharc jóformán a földdel egyenlővé tett, amikor már a halottakon és gazdálanul ödöngő baromcsordákon kívül senkit sem találtak a győzelmes benyomulok, egy-egy rom mögött még mindig akadtak fanatikus öreg arabok, akik utolsó patro- nukig lövöldöztek . . . Amikor már nem volt mivel lőniök, engedelmesen követték az olasz őrséget, amely elvezette őket . . . (Kétségkívül az akasztófához.) Egyáltalán a mai kereszténynek mondott Európa szemében a muzulmán embertársak úgy szerepelnek, mint a fenevadak, amelyekre bizonyos szezonban szabad a vadászat és ez a vadászat eddig rendszerint busás zsákmányt hozott. íme Afrikában Zanzibártól egész Moghrebig, a veszedelmes Egyptomot is beleértve már lefújták a hal- lalit. India valamennyi élő mázulmánja is behódolt. Perzsiában most indult útnak két hatalmas vadász: az egyik délfelől, a másik északiétól. Most Törökországon van a sor. * Olaszországban nagy aangon panaszolták föl a beduinok kegyetlenkedéseit. Ám legyen. Én ismerem a sivatagbelieket. Nem mondom, hogy valami gyöngédlelkü emberek és szivemből sajnálom a szegény kis olasz rekrutát, aki a körmeik közé kerül. De megértem az ő gyűlöletük vadállatias voltát, emberi formákból kivetkőzött bosszúvágyukat. Ah, hiszen az idegenek, akik minden ok és ürügy nélkül egy szomorú napon kikötöttek a partjaikon, mint a mesebeli démonok, rabolnak, gyújtogatnak és gyilkolnak közöttük . .. De voltak ám olasz kegyetlenkedések is, még pedig kevésbé menthetők. A lapok erről is Írtak és bizonyítékul ott a koda- kok tanúsága. Rettenetes aolgok ezek. Októberben, a tehetetlenség tunya napjain, nem puskázták-e le a fogoly arabokat tömegesen, pusztán csak azért, mert állítólag fegyvereket találtak náluk ? És elfelejtettük azokat a förtelmes jeleneteket, amelyek Marko kivégzését követték? És a tömegakasztásokat? És azokat a nyomorult vitorlás csónakokat, amelyeket a Vörös tengeren azért a telefon létesítését és oly megállapodásra jutott, hogy az állam által megszavazott 7000 koronán s az előfizetőkre eső 5000 koronán kivül még szükségelt 6000 koronát a helyi pénzintézetek és nagyobb kereskedő cégek adományaiból fedezi. Az adományok összegyűjtését Rác Emil ur, a »Szálkái Gyártelep- és Mezőgazdasági R. T.« igazgatója vállalta magára s örömmel jelenthetjük, hogy akciója teljes sikerrel járt. A hiányzó összeg fedezéséhez hozzájárultak ezideig: ftfáfésza/^ai takarékpénztár 7?. t. 1000 koronával, Jilátésyatkai Jpar- és kereskedelmi Jjank 7?. <T. 1000 koronával, jYtátészatkai Közgazdasági Jjank %. 3- 800 koronával, fjzatkai gyártelep és Jrfezögaz- dayági /?. <T. 1000 koronával, Schreiber Bertalan cég. 500, (fanj és friedländer cég 500, Wc:sz Sáyztó 50. J)őri Jríanó 50, koronával. Az eddigi adományok tehát már körülbelül biztosítják a mátészalkai telefon közeli megszületését s igy ismét alkalmunk kínálkozik, hogy megveregessük saját vállainkat: *J)erél{ fdátészaika, ezt jót végezted!* Vajha a járási, illetőleg megyei hálózat is ilyen gyorsan megszületnék, hogy egyszer már törülhetnének bennünket az Ázsia megyék listájából! Levél a kórház-ügyben. Tisztelt Szerkesztő Url A »Mátészalka és Vidéke« körkérdés utján igyekszik a megvalósuláshoz közelebb juttatni a kórház eszméjét. A körkérdésre adott válaszokat olvasva, magam is gondolkodóba estem o kérdés megoldásának lehetősége felett s mert úgy hiszem, hogy meg is találtam az egyedüli reális lehetőséget, engedje meg, hogy ezt b. lapja hasábjain kifejthessem s igy szolgálatára lehessek az ügynek. Hogy az ön b. lapjához fordulok kérésemmel, lelj« magyarázatát abban, hogy a kórház eszméjét az ön .apja vetette fel először, sőt annakidején programmjába is foglalta. A »Mátészalka és Vidéke« körkérdésére adott válaszok közül a dr. Bródy Sándor orvos ur válasza, illetőleg véleménye az egyedüli, amely hozzá szól a kérdés igazi lényegéhez és körülbelül meg is mondja, hogy mely összeg szügségeltetik egy pavillon-rendszerü modern kórház létesítéséhez, a város által adandó ingyen telekre építve. így tehát nincs más hátra, mint megszerezni ezen összeget, még pedig a város, vagy a közönség megterhelte- tése, mondjuk érezhető megterheltetése nélkül. A pénz megszerzésére a következő módot ajánlom az alakítandó kórház-bizottság figyelmébe. Számításom szerint járásunk kb. 500'000 korona adót fizet. Egy percent pótadd-többletet ilyen humánus és a járás minden egyes lakójára eminens fontosságú intézmény létesítése érdekében ! senki sem fog elviselhetetlennek tartani s ez az ágyuztak fenékbe, mert esetleg török katonák is lehettek rajtuk . . . * Szegény szép és kedves Itáliám! Még mindig és őszintén abban a hitben ringatod magad, hogy a dicsőség utján jársz ! Fölteszem, hogy mára már elfoszlott az első napok emez illúziója. Ez a nagy és szép nemzet (a miénk barátja) úgy indult neki ennek a harcnak, mint a középkor katonája: fölcifrázva, toliakkal és ékköves fegyverekkel díszesen, mint valami nemes hadijátéknak. Tudom, nem látta előre a sok vért és borzalmat. Ma persze lekötve lévén a szava, becste- j fenségnek hiszi a visszavonulást. Pedig — egészen ellenkezőleg — mennyire nemes, uj és grandiózus gesztus volna, ha ezt mondaná: — Elég volt a gyilkolásból. A kezünk már könyökig véres. Mérsékelni fogtuk a követeléseinket, csakhogy ennek a lidércálomszerü borzalomnak egyszer már vége legvenl
