Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-17 / 46. szám

2. Olual. MÁTÉSZALKA 46. (137.) szám boesáthafatlan betegsége, hogy nem csak rajong, de egyenesen bolondul mindenért, ami idegen, ami nem magyar. És ebben elöljár az úgynevezett intelligencia, de kivált a női nem. Szomorú valóság ugyanis, hogy haszontalan divatcikkekért százmilliókat verejtékezünk ki azért, hogy a nők egy­másban irigységet támaszthassanak, s tes­senek meggyőződni arról, hogy százezer nő közül alig akad egy, aki azzal igyekezne a többiek felé kerekedni, hogy öltözetének minden paránya magyar, de megszámlál­hatatlan azoknak száma, akik mindent el­követnek, sokszor családjukkal együtt éhezni is képesek azért, hogy valamely Párisban készült haszontalan rongyban okozhassanak bosszúságot többi társaiknak. A társadalmi és gazdasági okokat azonban csak erős, teljesen versenyképes ipar szoríthatja le a minimumra, mert a társadalmi okokat addig mig a nők a mai szellemben nevelkednek, teljesen eloszlatni soha sem lehet. Magyarország ipara gazdasági okból is, amint fentebb kifejtettem gyenge, s igy erőteljes támogatásra szorul. S ezt az erő­teljes támogatást most a természet önként kínálja fel, ugyannyira, hogy a természet által önként felkínált támogatás célszerű kihasználása által a sinylő magyar ipart nem csak talpra állítani és a külfölddel ver­senyképessé lehet tenni, hanem sikerülni fog oly hatalmas ipart teremteni, hogy annak révén Magyarország Európa legelső ipari állama lesz. Kissármáson és az ország több he­lyén hatalmas földgázforrások fedeztet­tek fel, s ezek kiszámíthatatlan munkaerőt képviselnek. Ha tehát ezen természet adta munkaerő célszerűen használtatna fel, az által, mivel ezeket a természet csaknem ingyen nyújtja, — ipartelepeink üzemi költségét a minimumra lehet redukálni, sőt számos uj ipartelepet is lehet teremteni. Véleményem szerint ezen gázforrás- terinékek kihasználása villannyá átmunká- lás mellett lenne célszerűen hasznosítható, minthogy a villamosáram erőátvitelnél nagy távolság nincsen, s az erő átvitel na­gyobb költséget sem igényel. Mig a ter­vezett csöves és természetes gáz átvitele nagy távolságra lehetetlen, már horribilis költségei miatt sem valósítható meg, minél­fogva a gázforrás termő-képessége csak a helyszínen alakuló ipartelepek révén lenne hasznosítható. Igaz, hogy az uj ipartelepek kedvező helyzetbe juthatnának, de nem kell feledni, hogy ezzel nem csak azt érhetnék el, mi­kép uj ipart teremtenünk, hanem azt is, hogy a nehéz viszonyok között fejlesztett eddigi iparunkat, hazai versenynyel ten- nönk semmivé, ami pedig mindenesetre elkerülendő már azért is, mert egyes ipari gócpontok lakossága úgy szólván az ipari életre rendezkedett be, s mai berendezke­désnek megváltoztatása százezreket jutatna koldusbotra. A gázforrás-termékek villamos erőre változtatása mellett számtalan uj iparvállalat alakulhatna az eddigi gócpontokon, termé­szetes a gázforrások vidékén is, e mellett nem veszélyeztetnék, sőt erősítenék a mai ipartelepeinket. A természeti erő felhasználása mellett iparunk rövid pár év alatt abszolút magas­latra emelkedhetik, a külföldi ipar versenyét legyőzheti s könnyen teljesülhet a legna­gyobb magyar azon jóslata hogy „Magyar- ország nem volt, hanem lesz". Puskás Lajos. — Szatmárvármegye közigazga­tási bizottsága a múlt pénteken délelőtt tartotta rendes havi ülését a vármegyei székház kister­mében Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Az ülésen egyes előadók tették meg jelentéseiket az elmúlt hónap közigazgatási eseményeiről, melyek általában véve a rendes keretben mozognak. Fi­gyelemre méltóbb; de egyúttal sajnálatos adatokat tüntet fel az nlispáni hivatal kivándorlási statisz­tikája, amely szerint az elmúlt hónapban szintén jelentékeny volt a kivándorlók száma és a főorvosi jelentés, amely az egészségi állapotok rosszabbodá­sáról nyújt bizonyságot. Az ülés megnyitása után elnöklő Csaba Adorján főispán bejelentette, hogy Nemestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tag ezen tisztségéről lemondott. E lemondás folytán a fe­gyelmi ügyben biztosul Dr. Böszörményi Emil lett kiküldve. Az alispáni jelentés szerint a személy- és va­gyonbiztonságot oly esetek, amelyek különösebb intézkedések megtételét tették volna szükségessé, nem zavarták. Az elmúlt hó folyamán a várme­gye területéről 103-an kértek útlevelet, vissza­vándorolt 98 egyén. (Az alispáni féléves jelen­tések azonban mindig boldogan konstatálják, hogy csökken a kivándorlás. — A szerk.) A főorvosi jelentés szerint októberben 9 köz­ségben léptek fel fertőző megbetegedések többek közt Kocsordon is a vörheny. A fertőzés tovább­terjedésének megakadályozása végett a szükséges óv- és gyógyintézkedések megtétettek. E tekintet­ben a főorvosi jelentés dicsérettel említi meg Dr. Csausz Károly felsőbányái főorvost, kinek Dr. Schönplugh Béla indítványára a közigazgatási bi­zottság elismerését fejezte ki. A jelentéshez Bodnár György kir. tanfelü­gyelő szólalt fel és az iskolák hosszas ideig tartó bezárását a tanításra vonatkozólag károsnak mondja. Dr. Schönplugh Béla t. főorvos válaszá­ban kijelenteti, hogy a közegészség ügye előbbre való, mint a pedegógia, mert — amint igen talá­lóan mondotta — hiába lesz nyitva az iskola, ha nem lesz, hogy kit tanítsanak benne. Caba Ador­ján főispán a főorvos álláspontját helyesli. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint intézke­dett arra nézve, hogy egyes helyeken a felnőtt analfabéták oktatása biztosittassék. A tél folyamán népies ismeretterjesztő felolvasások és előadások rendezése iránt is megtette a kellő lépéseket. A közgazdasági etőadó jelentéséből megemli- lendönek találjuk, hogy az állategészségügy a vármegye területén már kielégítőnek mondható, a takarmányozási viszonyok közül azonban a szára­zabb klimáju vidékeken már is érezhető a takar­mányhiány. Kir. ügyész jelenti, hogy októberben letartóz­tatva volt 287 férfi és 39 nő. Szabadult 257 férfi és 36 nő. Tudomásul vették még a pénzügyigazgatói az árvaszéki és az állaniépitészeti hivatal vezetőjé­nek jelentéseit is. ' KEK. Elzárkózott osztályok. A magyar társadalom 1848 óta a de­mokratikus szellem felé törekszik. Ha nem is nagy mérvben, de el vannak mar vetve a demokrácia magvai úgy a tár­sadalomban, mint a gazdaságban. Hogy mind ezideig erős gyökeret mégsem tu­dott nálunk hajtani a demokratikus szel­lem, ez csak is annak tulajdonítható, hogy célt tévesztettek azok az utak, me­lyeken a detnokradizmus felé törekszünk. Legelső és legfőbb kellék, hogy le­romboljuk azokat a válaszfalakat, me­lyek még ma is fennallanak az egyes társadalmi osztályok közt. Addig mig rö! szóló tan.) a szövetek egyneműségére tanít. A test életműködései s a betegségi jelenségek állatok- s embereknél hasonlók. Vannak továbbá az u. n. csökevény vagy korcsszervek, amelyek a nemhasználat következtében fejlődtek vissza, de valamikor teljesek voltak s funkcionáltak. Ezt csak úgy lehet megmagyarázni, hogy az őstől átszármaztak. 4. A rokonságot vagy származást végre az embryológia, a magzat fejlődéséről szóló tan is bizonyítja. Az embryó (= a méhmagzat, az egyén) fejlődése alatt oly szervek lépnek fel idéglenesen, gyakran elmosódva, melyek a telje­sen kifejlett alsóbb állatnál feltalálhatók. Pl. az emberi embryói vannak egy ideig s hártya az ujjai között. Mindez úszó allatra mutat s bizo­nyítja az ezekkel való rokonságot. A pete (amiből az állat leszh, az ovuláció (a pete oszlásnak in­dulása) s az embryó alakja azonban minden állatfajnál más-más, amire különösen His és Fleischmann figyelmeztetnek bennünket. E tény azonban nem szól a származás ellen s ezt akkép lehet megmagyarázni, hogy a fajok tovafejlödése már oly hosszú idő óta történik egymástól elkü­lönítve és ép igy a keveredés is oly hosszú idők Óta szünetel, hogy ez elkülönödés már a petén és ovuláción is észlelhető. Az embryológiai tanulmányokból állította fel Haeckel Ernő a hires gasztráaelméletét és bioge- nelikus (életkifejlödési) törvényét, amely szerint az embryo, amely a petéből lesz, röviden meg­ismétli a faj évezredes fejlődését. A megtermékenyített pete oszlásnak indul (ovuláció) és ezáltal egy sejtcsomó, a morula vagy szederstádium keletkezik. E foknak az évez­redes fejlődésben is hasonló alakzat felel meg, a moräa. A morula sejtei egy gömb felülete irányá­ban rendeződnek s létesül a blasztula vagy hó­lyagstádium. Ennek az, állattörzsek fejlődésében a blasztäa felel meg. Az embryó fejlődésében a blasztula fokot a depula követi: betüremlés által létesült két sejtréteg. Filogenetikus (állattörzsfejlő­dési) foka: depáa. Voltak u. is a fajfejlődés fo­lyamata alatt ehhez hasonló lények. A depula fokból lesz a gasztrula, azáltal, hogy a két sejt­réteg összenő. E helyen lesz az összáj. (blastopo- rus). Az alatta levő mélyedés : őstápüreg. (progas- ter) A gasztrula állapoton a legtöbb metazoa, azaz már szövettel biró állat 2) embryonalis fej­lődése alatt átmegy s ez mutatja, hogy a törzs- fejlődés alatt is kellett egy ily foknak léteznie. E fokot nevezte Haeckel gasträafoknak, mely a metazoák őse. Mint egy elmsódva az embryón némely szerv alsóbbfoku stádiuma is fellép pl. a szív elején olyan, mint a halaké. %) szövet: egynemű sejtek, más-más jelentőséggel Az u. n. protozoák csak egy sejtből vagy egynemű sejtekből állanak. Ott még nincsenek izom, vér, ideg stb. jelentőségű sejtek. Ahol ez már van : azok metazoák, A fejlődésmenet rövid átismétlését az örök­lés eszközli. A biogenetikus törvény mellett szépen bizo­nyít az aszcidia, régente a puhányokhoz, most embryonális gerinchúrja következtében a gerin­cesekhez sorolt állatka. Külön állattörzsnek (phylum) is veszik: tunikáták. Ezen állat embryo­nális fejlődése alatt nagyban hasonlít a lándzs- halhoz. Embryója, miként a lándzsahal, gerinc­húrral bir. 3) A lándzsahal a gerincesekhez tartozik, de még nincs csigolyákból álló hátgerince, csak gerinchúrja, milyen a többi gerinceknél embryo­nális fejlődésük alatt van. Csakhogy a lándzs- halnál megmarad, az aszcidiánál visszafejlődik, mig a magasabb gerinceseknél a csontos hátgerinc lesz belőle. E tény mutatja a gerincsek és az aszcidiafélék egy közös őstől való eredetét. Tehát a lándzshal átvezető elem e két állattörzs között. Arra a kérdésre, hogy most már mikép keletkezhettek a fajok származás utján, felel meg a természetes kiválás tana. A természet eszerint önmagától szülte az életet, kiválogatja a fennma­radásra alkalmas fajokat. Talán nem lesz érdektelen itt megemlíteni, hogy Darwin nagyatja: Erasmus Darwin (1802) is a származás hive volt. (Folytatjuk.) * I 3) Gerinchúr = corda dorsalis. Ebből lessnek a ge­rinccsigolyák. A hátgerinc embryonalis képlete. A lándisahat­I nál csak e képlet van meg,még hátgerinc nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom