Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-03 / 44. szám
november hó 3. Mátészalka, 1911. Hí. évf. 44. (135.) szám. : h TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK ; Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tankoknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----—— Egy szám ára 20 fillér. ---Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca), A hirdetési dijak előre fizetendők. EGY UJ VÁROSRÉSZ.- Kiépülnek az egyenes ut menti telkek. A »Mátészalka« megjelenése alkalmával programmot adott. E programul megvalósulásával városunk fejlődését: gazdasági és kulturális emelkedését óhajtottuk előmozdítani. Ezen programul egyik pontja, melyet állandóan, sokszor az unalmasságig hangoztattunk, az »egyenes ut« megvalósulása volt, melynek elodázhatlan szükségességét, mint minden polgár keblében élő vágyat bevittük a köztudatba. Ma, amikor ez a programmpontunk megvalósult s az egyenes ut immár a forgalomnak átadatott, fontos feladatot vélünk teljesíteni, amikor rámutatunk mindazon előnyökre, melyeket ezzel szereztünk, s egyúttal irányt szabjunk, hogy ezen ut s az ezzel kapcsolatban építkezési célokra felszabadult terület-tömb tényleg előnyös fejlődést szolgáljon 1 Ismert dolog, hogy városunk, amióta vasúti gócpont lett, lényegében csak egy emeletes indóházat szerzett, gazdasági előnyt csak a szomszédos nagyobb városok szereztek, melyek vidéki forgalmunkat valósággal felszívták. Kereskedőink elvesztették vevőiket, mert a vidéki közönség az uj vasutak révén inkább a távolabb, de vasúti összeköttetéseinél fogva nekik alkalmasabb fekvésű és gazdasági viszonyú városokban fedezik szükségletüket. A vasút létesítésekor eme előre látható tényekre nem gondoltak, de a ki gondolt is, nem tiltakozhatott az ellen, mert ennek megakadályozása nem volt hatalmában, másrészt senki sem tehette ki magát a reakciósság vádjának, hiszen a huszadik században valamely vasút vonal kiépítése ellen nem is lehet agitálni. A vasutak okozta károknak tehát ellenszeréről kellett gondoskodni. Mi az ellenszert abban láttuk, hogy emelnünk kell városunk gazdasági erejét. Ennek sok módja közül, egyik legkézenfekvőbbnek mutatkozott az egyenes ut megnyitása, mert ezzel kapcsolatban városunk eddig is legélénkebb útvonalának kiépítését láttuk megvalósíthatónak. Ha az úttest mindkét oldalán kiépül, előre láthatólag a vidék is behúzódik a városba, s igy tág tér nyílik ipari vállalatok létesítésére és iparosok letelepedésére s ez által városunk gazdasági erejének erősödése, városunk fokozatos fejlődése és ezzel kapcsolatban kulturális intézmények létesítése válik lehetővé. Az ut megnyitása tehát rendkívül fontos lépés volt. A vasúti ut épen félannyira redukálódik s akinek eddig fuvarozni valója volt a vasúthoz s naponta csak tízszer fordulhatott, most hússzor fordulhat ugyanazon idő alatt. Akinek fuvarbért kellett fizetni, ma aiig fizet többet ugyanazon ríehelésért az eddigi összeg felénél. A úttest körül elterülő földterületet a Schreiber Bertalan-tóé konzorcium vette 1 meg; és az a tény,'hogy Schreiber az irányadója ennek a társaságnak — úgy vél- ; jük — kellő garanciát nyújt nekünk arra, hogy előrelátással, helyes beosztással oldódik meg ezen gazdaságilag és szociális szempontokból egyaránt igen fontos transzakció. Alkalmunk volt a terület felosztásának tervezetébe betekinteni, a vevő társaság intencióit megösmerni s ezeket az alábbiakban ismertetjük: f Maga az egyenes ut a gyári saroktól a vasúti vendéglőig körülbelül négyszáztiz méter hosszú és 12 méter széles, amit főforgalmi vonalnál nem találunk elegendőnek. Úgy tudjuk : Schreiberék nem zárkóznak ei a kiszélesítéshez szükséges területek átengedése elöl. Akik pedik már vettek telket, azokkal szemben — szükség esetén — a kijsajátitási jog segíti ki a községet. A gyári bejárótól számítva jobbra, a mondott hosszúságú fronton huszonöt, átlagban 15 méter széles és 60 méter hosszú házhely tervezetetett. Baloldalon a gyártelep, körülbelül 240 méternyi területet tartott fenn magának, s amint értesülünk, ezen területen idővel tisztviselő lakások fognak építtetni. A jobboldalon eszerint — minthogy ezen az oldalon a vasúti vendéglő már felépült — körülbelül 150 méternyi fronton 9 tizenhat méter széles és 60 m. hosszú házhely van kijelölve. Az iparvágányon erről ezekből nyolc telek fekszik. A vágányon túl, az első 6 telek után jön az egyenes utat merőlegesen metsző első mellékutca, ezután ismét 8 telek, majd a második kereszt mellék-utca követhezik. A második mellékutcán túl az indóház előtti térségig 3 az egyenes útra nyíló házhely van. Az első mellékutcán jobbról és balról összesen 27 telek, a második mellékutcán összesen 42 telek van kijelölve. Ezen telkek átlagban, a szélső teltek kivételével, 14 méter szélesek és 64 méter hosz- szuak. összesen tehát ezen területen 103 házhely van kijelölve. Ezek közül a terület szélén fekvő 3—4 telek négyszögölenként 20 koronás, a főút többi telkei 12 — 15 korona árban vannak előirányozva, mig á mellékutcákban négyszögölenként 4—10 koronás árban vehetők házhelyek. A telkek átlagban 220—240 □-ölesek lesz nek, s a legkisebb telek is alkalmas, hogy az utcai frontra két szép szoba a kapubejáróval épülhessen, amellett egy szép virágos vagy zöldséges kertnek való hely is marad. A főutcán egy ilyen terület átlagban 2800—3000 koronában, a mellékutcákon 900—1800 koronába kerül. Ennek óriási szociális előnye is lesz, mert már évek óta Mátészalkán is dühöng a iakás- mizéria, mig igy olcsó és szép lakások egész sorozata áll majd forgalmas helyen a lakáskeresők rendelkezésére. A parcellázandó telkekhez tartozik még a jelenleg Schreiber Bertalan által betonraktár céljaira bérelt, mintegy 1800 négyszögölnyi terület, melyet fronttal a régi vasúti útra, tiz egyforma feleknek szántak. Amint értesülünk, a felkelt iránt élénk kereslet nyilvánult meg, s eddig, noha az ősz az építkezést akadályozza, tizenegy telek kelt el, de kilátás van rá, hogy a tavaszszal 30—35 háznak rakják leaz alapját. Amennyire a vevők nevei megtudhattuk, annyit közöl hetünk, hogy városunk töbi parosa szándékszik itt építeni, köztük Lengyel Péter, aki eddigi jónevü asztalos és faipartelepét többszörösen megnagyobbítva ide szándékozik kihelyezni. A parcellázó társaságtól szívesen hallottuk, hogy csak azoknak ad el telket, akik kötelezik magukat, hogy kívülről is tetszős épületet épitenek, hogy a város szépsége ezáltal emelödjék. A jövő terveket illetőleg pedig úgy értesülünk, hogy egy tisztviselői telep létesiLapunk mai száma 8 oldal.
