Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-20 / 42. szám

4. oldat. jvr AT ÉSZ A L K A 42. (133.) szám. A veszedelmes fordulót tehát úgy az illeté­kes hatóság, mint az arra utazó közönség figyel­mébe ajánljuk hasonló kellemetkn és veszedelmes kaland elkerülése végett. — 29 darab libája tűnt el Nehéz László- né gebei lakosnak egyszerre. A csendőrség kiku­tatta, hogy a libr.k tömeges eltűnésének Madaras József volt az oka, akinek tehát imigyen libape­csenye helyett du'yiban lesz része. — Vérrel építettek Tunyogon, ám ez a vér nem holmi vétkes gondatlanságból folyt, ha­nem mert ez építésnél alkalmazott Lakatos cigá­nyoknak valami nem tetszelt Kepecs Herman nap­számoson. Ebből kifolyólag azután amolyan kis háború féle keletkezett és a Kepecs Herman vére még pirosabbra festette a piros téglákat. A sú­lyosan sebesült embert a fehérgyarmati kórházba szállították. — Részegen a községházán. Egri Lász­ló gebei lakos amúgy részegen eltántorgott a községházához és ott a jelenlevő hivatalos sze­mélyeket részeg emberhez méltóan reprodukálha­tatlan kifejezésekkel illette. Persze egy-kettőre ki­dobták az izgága embert és közbotrány okozásért feljelentették. — Vörhenyjárvány döhöng Nyircsaholy- ban a kis gyerekek között már hetek óta oly nagy mértékben, hogy alig van ház, ahol beteg ne volna, A temetés szomorú aktusa majdnem minden nap megismétlődik. — Öngyilkos a sínek között. Tegnap délután a Mátészalka — Nyíregyházai vonalon Nyir- •császári alatt egy szegényes külsejű öreg ember feküdt a síneken, várván a halált hozó vonatot. A mozdonyvezető azonban szerencsére ideje korán észre vette az öngyilkos jelöltet és megállította a vonalot. A szegény halálba igyekvő azonban nem akart megválni helyétől, erőszakkal kellett lefejte­ni kezeit a sínekről és elhurcolni a mozdony elől. feltették a vonatra és úgy vitték be Nyírbátorba, hol is a csendőrségnek adták át az életuntat. — Gyümölcsfa eladás. A mátészalkai köz­ségi faiskolában a gyümölcsoltványok eladása f. hó 27 és 28.-án fog megkezdetni. — A posta. 1910. évi statisztikája most je­lent meg. Szerinte 6152 postahivatal volt az or­szágban és faluzó levélgyűjtők 1038 községben és 100 tanyán gyűjtötték a levelet. Rengeteg olyan falu volt tehát az országban, ahol még ilyen postaintéz­mény sem volt. A postán kezelt összes küldemények ■darabszáma meghaladta a 940 milliót, amelyből egy lakosra átlag 45 esett, ami Nyugaleurópához ará­nyává nagyon alacsony szám. A küldemények súlya együtt 162 millió kilogramm. Levelezés volt 668 millió, hírlap 197 millió, csomag 34 millió darab 299 millió K. nyilvánított értékkel, pénzküldemény két millió 11 millió értékkel, postautalvany 29 mil­lió 1700 millió értékkel, utánvéttel és postameg- bizás 9 és fél millió 200 millió értékkel. A múlt évben postán szállított hírlap példányokból 113 millió volt magyar, 20 millió német, k Magyaror­szágon megjelent 1823 hírlap közt, melyből 1469 magyar volt, tartalom szerint legtöbb a szaklap •(982), a politikai lap (371) és a helyi érdekű lap (367). A belföldön megjelent 162 millió lappéldány­ból Ausztriába 5 millió, egyéb külföldre 2 millió ment. Viszont Ausztriából 18 millió, egyéb külföld­ről 1 millió példány érkezett hozzánk, ami a kül­földi kultúrával való kapcsolatunkat szomorúan lazának mutatja. — Mátészalka éjjel mostanság ször­nyen veszedelmes. Ezen veszedelmet pedig nem holmi rablók, vagy izgága természetű emberek)!) okozzák, hanem a szegény, oly hosszú ideig bé­késen és türelmesen szolgáló villanydrótokat tartó faoszlopok, amelyek immár a hosszú szolgálatban kifáradtak és újakkal váltják fel őket. Ott feküsz- nek napok óta már a hosszú gerendák a kitűnő kövezet mellett, nem messze tőlük mély gödör tátong, amely gödrökbe tulajdonképen eme faosz­lopoknak kellene kerülni, azonban igy átmenetileg nagyon alkalmasak arra, hogy különösen este vagy éjjel a gyanútlanul sétálóknak kezüket, lábu­kat kitörjék. Utóvégre is annyira még sem lehet bízni a kövezel rosszaságában, hogy hihetetlennek tartsuk azt, hogy mégis csak rá lép valaki és igy a nyaklörő gödrök veszedelmes közelébe kerül. — Bot és toll. Csizmadia Zsigmond bot helyett tollat ragadott és t. laptársunk a M. és V.-beu felvette velünk a toliharcot. Hát ez nagyon helyes. Ezért küzdünk mi, ezt akartuk elérni, ez a mi érdekünk, hogy a kultúrát bevigyük oda, a hol félnek a betűtől és a hol még mindig a bot­forgatás a legnagyobb virtus. Mert bizonyos ha már az újságba ir Csizmadia Zsigmond, akkor nem ellensége az újságnak és el is olvassa azt. Az igaz, hogy most bennünket a »Mátészalkáid sajnálja is. »Hires sajtóorganumc-nak nevez ben­nünket, de elfelejti, hogy nekünk köszönheti, hogy bevezettük az irás és olvasás misztériumaiba és nekünk egy cseppet sem fáj, ha ő laptársunkban találja meg nagy szellemű táplálékát, csak olvas­son. A mi pedig a bíróságot illeti, hát mi is el- ösmerjük, hogy ebben az ügyben csakis a bíróság dönthet és minden más elintézést részünkről ki­zártnak tartunk és munkatársunknak egyenesen megtiltunk. Másszóval mi is a bíróságra apellá­lunk. A bírósági döntés megfogja mutatni, hogy milyen erős lábon áll a sajószabadság Mátészal­kán. — Epilepszia ellen, sokféle gyógyszer van forgalomban. Bizonyos azonban, hogy a hány epilepsziás beteg van, annyiféle a betegség vál­tozata, ami természetes is, tekintet tel arra, hogy az egyes betegek mennyire különböznek egy­mástól nemre, korra es testalkatra nézve. Ebből önként következik, hogy csak gyógymód eredmé­nyezhet tartós gyógysikert, mely minden egyes betegnek egyéni természetéhez kel! alkalmazkodni. E követelménynek az a gyógymód felel meg leginkább, melyet a hírneves specialista orvos Dr. Szabó B. Sándor honosított meg, a mely több ezer esetben fényesen bevált és a szakirodalom részéről is el­ismerő méltatásban részesült. E gyógymód azért oly nagy értékű, mivel az epilepszia gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mint a gyógyult esetek nagy száma is bizonyít. Gyógyulást keresők for­duljanak felvilágosi.asért Dr. Szabó B. Sándor orvosi rendelő intézetéhez (Budapest, V. Nagyko­rona utca 18.) § Pataki Jenő üveg és porcellán áruházát elismert jutányos árai és előzékeny kiszolgálásai miatt a vásárló közönség bizalommal keresi föl. 1 — 15 § Értesítés. H rtelen történt eltávozásom folytán ez utón mondok köszönetét jó barátaimnak és jó ismerőseimnek s kérem továbbra is megtar­tani szives jóindulatokba addig is, mig körükbe vissza térhetek. Szívélyes üdvözlettel Mátészalka, 1911. okt. 19. Garai Pál. § Immár köztudomású, hogy az any- nyira rettegett vakbelgyuladás ott szo­kott fellépni, a hol már előzőleg hosszabb ideig tartó székrekedés állott fenn. A vak- bélgyuladás ellen tehát úgy védhetjük meg magunkat legjobban, ha reggelenkint 7s po­hár természetes Ferenc József-keseriivi- ! zet iszunk, mely a székrekedést gyorsab­ban és kíméletesebben gyógyítja, mint bármely más orvosság. (14.) Közgazdaság Kartellek. ■ Régi igazság, (de azért mindig uj marad), hogy a jómódúak a gazdagok tel­hetetlenek. A mijük van, a mi megadatott nekik, azzal be nem érik, az kevés, hanem egyre többet és többet kívánnak. Semmise sok előttük és a több is, kevésbbé nyug­tatja meg őket. Elértjük, méltányolni tud­juk, ha tömérdek pénzzel nagy vagyonnal megáldottak azért óhajtanak áhitanak egyre többet, hogy e feleslegüket is miként va­gyonuk egyhányadát jótékonyság, a huma­nizmus oltárara áldozzák, embertársaikat, fe- lebarátjaika támogatják, segélyezik. Igaz tetszésünkkel találkoznak, ha a tehetőseb­bek istápolják, fölkarolják a lesujtottakat, a szerencsetleneket, ténykedéseik cselekede­teik rugóját nem a rut egoizmus képezi unos-untalan, hanem a nemes önzetlenség. A kartellek dicső lovagjai nem ösmer- nek altruizmust, holt fogalom előttük a jó­tékonyság, irgalom és könyörület, nem tud­nak és akarnak emberségesen érezni és gondolkodni, minden tettük, lépésük a leg- ocsmányabb önérdek undorító mezét viseli, egy szent célt ösmernek; a saját a zsebü­ket, ami ezenkívül esik, az nem érdeli őket, ez idegen előttük. Egy szép napon összeáll egy csomó vagyonos gyáros, nagy vállalkozó s hama­rosan kartellt, ringet trösztöt csinálnak, mely alatt értendő, hogy bizonyos kelendő cikk­nek, kapós portékának árát tetemesen föl­srófolják, mert nekik úgy méltóztatik tet­szeni, mert ők az urak, áruikra ráultalva vannak az emberek és mért ne keressenek még többet a szegény- gazdagok, mért ne táplálhassák, hizlalhassák erszényeiket, mi­kor nincs akadály. így teremtődnek nap-nap után a ked­ves kartellek, még pedig a legszüksége­sebb, legnélkülözhetetlenebb árucikkek, ne­vezetesen; élelmiszerek körül. És ezt egyes- egyedül a szegény szükes viszonyok közölt élő emberek szenvedik meg az ő bőrükre, zsírjukra megy az egész mahmáció, nekik kell némán es szótlanul tűrni a kartelUo- vagok s^cszélyeskedeseit. mert kénytelen kelletlen ráutalva vannak azokra a cik­kekre, mert szükségesek a háztartáshoz. Nem tehetnek ez eilen a basáskodás ellen semmit. Az urak, a pénzes zsá­kok a markukba röhögnek, mert jól tudják, | hogy portékáikatbojkottáini nem lehet; akár­minő drága árt szabnak, megvásárolják a szegények is, mert muszáj. A mi a dologban, hogy e kartellek idegen államokból főleg Ausztria felől fuj- dogálnak hozzánk, a mi pénzünkre, a mi vérünkre, a mi kizsákmányolásunkra utaz­ván és mi karbatett kezekkel tűrj ük ezen önkényeskedéseket, tehetetlenek vagyunk ezen invázióval szemben, ide-oda hagyjuk magunkat ráncigálni, de nem vagyunk ké­pesek sikeresen megküzdeni a legveszedel­mesebb ellenségünkkel, a rajtunk élősködő kartellekkel. Nem csoda, ha annyi a szegény föld­höz ragadt ember, és nem csoda, ha egyre jajveszekelnek, siránkoznak; ok nélkül nem teszik, mikor a legfőbb ok: az általános drágulás. Itt volna az ideje, hogy az illetékes tényezők erélyesen vennék kezükbe ezt az ügyet s módját ejtenék valahogy annak az áldatlan szeszélyeskedésnek és önkényke­désnek, mely a gazdag gyárosok és vállal­kozók kartellkötősdi játékából áll. x A hflS. Az Omge tüntető gyűlést tartott Szat- máron a husbehozatal ellen. A gyűlés ezt a hatá­rozati javaslatot fogadta el: A Magyar Gazdaszövetség szatmári nagygyű­lése csatlakozva a szövetség által elfoglalt, legu­tóbb Lúgoson kinyilvánított állásponthoz, tiltakozik a tengerentúli husbehozatal, a keleti államok hus- kontingensének fölemelése és az ezen államokból való élőállatbehozatal ellen A hivatalos helyről többször elhangzott, a földmfveiésügyi miniszter által legutóbb határozott formában tett ígéretre hi­vatkozva, nagygyűlés erkölcsi és jogi lehetetlenség­nek tartja azt, hogy az agrár vámvédelem, egyes idegen csoportok nyomásának engedve, gyöngittes- sék és hogy ezáltal a kiegyezésben részünkre ki­vivőit előnyök kockára tétessenek. A miniszterel­nök urnák a husiparosok előtt tett kijelentéseivel szemben ragaszkodik a gyűlés ahhoz a fölfogás­Meleg mint a kályha Téli Irikkók, harisnyák, kez-tyük és más 1éli dolgok jó minőségben LEGOLCSÓBB , árakban kaphatók SZIGETI Á R M I N divatáruházában Mátészalkán. 2—26 Vastag mint a bunda

Next

/
Oldalképek
Tartalom