Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-28 / 30. szám

5. oldal. MÁTÉSZALKA

— Mizériák a szatmári közkórházban. Megírtuk volt, hogy dr. Blum Ödön a belügyminisztérium egészségügyi főfeiügye'ője vármegyénkbe is érkezett, . hogy hivatalosan megvizsgálja a vármegye egész- ségügyi viszonyait. Egy alkalomból természetszerűleg megvizsgálta a kórházakat is, amely vizsgálat eredményéről most tett jelentést a felettes hatóságának. E jelentés szerint a szatmári kó.rház elavult, tilzveszedelmes és szilk. De még más dolgokat is olvashatunk a betegnek hajlékáró1. A kórházban hatvan ágy van, beteg pedig állandóan száz- száztíz. A kórház régi, ütött-kopott épület. Folyosói, ablakai szükek, tűz esetén úgyszólván senki sem menekülhetne. A férfi sebészeten tizennyolc beteg van most, ágy pedig tizenegy! Három a földön fekszik, szalmazsákon, többnek a földön sincs hely. Így aztán három beteg közös ágyban fekszik egy másikkal. A női sebészeten szakasztott azok az ál-. - lapctok. Csak a terem még kisebb. Tiz ágy, tizenhét beteg. A női belgyógyászaton »csak« tizenhat beteg van a tizenhárom ágyhoz. De viszont itt ápolnak egy tifiuzos beteget. A halotaskamra vakolatlan bódé. A bejárónál van egy kis szoba, amely gondnoki iroda, orvorsszoba és betegfölvevő helyiség. Az uj kórház építési tervei készen vannak öt éve és szépen, nyugalmasan hevernek a minisztériumban. Mert a város a betegápolási adó fölemelését kérve, a terveket fölküldte a belügyminiszterhez, azonban ez sem a terveket nem küldte vissza, sem nem értesítette a várost, hogy dontött-e az adó ügyében. öt év csak arra elég. hogy Szatmár vármegye halálozási sta isztikája 12 százalékkal emelkedjék.

— A hírlapírókért. Érdekes atirat érkezett a napokban a Szaunárvármegye törvényhatóságához. Az átiratot Szeged város törvényhatósága küldte és azt kéri, hogy Szatmánnegye lépjen be alapítóként a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetébe, mert ezzel a köznek tesz szolgálatot. Szeged város törvényhatósága Lázár Qyörgy polgármester kezdeményezésére négyezer koronával lépett az alapítók sorába. Tette ezt amaz alkalomból, hogy a nyugdíjintézet most ünnepli fennállásának 30-ik rvfordulóját Hisszük, hogy vármegyénk is átérzi mivel tartozik a magyar sajtónak.

— A cukorból is „trafik“ lesz? Hogy a gyújtóból az lesz — »trafik«, állami monopólium — az már bizonyos. De most már azt is emlegetik, hogy »a pénzügyiminisztériumban egészen komolyan foglalkoznak a cukormonopólium kérdésével is.« Erre vonatkozolag egy fővárosi estilap ezt irta :

A mi értesülésünk szerint nem egészen igy áll a dolog. Tény az, hogy amikor az állami bevételek fokozásáról volt szó, a cukortermelésre is szemet vetetlek és Lukács László pénzügyiminiszter rendeletére igen részletesé statisztikát készültek a cukortermelésről, fogyasztásról ésatöbbi ésatöbbi. Elvben fölmerült a cukortermelésnek az állatni szempontjából való jövedelmezőbb kihasználása is, de monopolizáslásáról ennek az iparágnak egyelőre még nem volt szó. Még nem.

Tehát a cukorra is szemet vetett a pénzügyminiszter, mikor az állami bevételek fokozásáról volt szó. Szemet vetett rája ? No, ezt a kacsintást, drágán fogjuk megfizetni, ha a magyarok istene sokáig fogja éltetni a kormányt. Megeshetik, hogy akkor Lukács megcsinálja a cukormonopóliumot. Ámbár, az igazat megvallva, ezt mi sem tartjuk nagyon valószínűnek. A cukor nálunk máris monopólium tárgya : monopolizálja a cukorkartell, amely néhány nagy gyárosból áll és amely tetszése szerint diktálja nekünk az árakat, úgy, hogy Londonban olcsóbban kapni magyarországi cukrot, mint Szerencsen. A cukorbárókkal pedig aligha mer kikezdeni a kormány. Hanem van más mód a nép újabb megsarcolására. Lukács ur elve »a cukor- termelésnek az állam szempontjából való jövedelmezőbb kihaszná/ása.i Nos, az idén fizetünk a költségvetési előirányzat szerint 54 millió 300 ..ezer koronát, a valóságban pedig legalább 60 millió koronát cukorfogyasztási adó fejében; Lukács egyet csavarint srófon, úgy mint a dohánynál, fölemeli a cukorfogyasztási adót csekély ötven percanttel és mi fizethetünk évi 30 millióval többet.

Ilyen áldásokat remélhetünk a kormánytól, mert sok pénz, rémsok pénz kell katonára, kaszárnyára, ágyúra. j ,

— fclüiiiuflkálaíi engedély. Dr. Jékey László,

Fábián Lajos dr. N. Szabó Albert előmunkálati engedélyt kaptak a kereskedelmi minisztertől egy Fehérgyarmatról Nagyecsedig, esetleg Börvelyig vezető rendes nyomtávú helyiérdkü vasút tervezésére. . ,

A tüdővész pusztítása. Hazánkban 191,1 január havában 6338 egyén halt el tüdóvészbeu, mely számból Szabolcsra 93. Beregre 76, Ungra 64, Zemplénre 115, Szatmárra 103 egyén • esik ^ .

— Üebrecea—syirbátori vasat, A Nyírbátortól

Debrecenig húzódó uj vasútvonalon f. hó 4 9.-én- volt a közigazgatási bejárás. : •

— Gyűjtés megyeszerte Kecskemét javára. A

földrengés által rendkívül,! módon sújtott szerencsétlen kecskeméti lakosok részére az egész megye területén gyűjtendő könyöradományra nézve Ilosvay Aladár vármegyei alispán megadta az engedélyt.

— Száj- ás körömfájás az országban e héten ismét 240 községben lépett fel. Vármegyénk mind a tiz járásában még mindig terjed s emiatt az állatvásárok zárva vannak. Mikor fesz vége ennek a gazda átkának? arra ma senki sem tud válaszolni.

— Uj fogtechnikus érkezik városunkba.

Qarai Pál szatmári fogtechnikus, kinek több évi működése teljesen kielégítette az ottani közönséget, augusztus 1.-én városunkba költözik és ál- dóan itt is marad.

— koleragyauu Szatmároa. A Honvéd-utca 58. száip alatt betegen feküdt egy munkás asszony. Koléragyanus tünetek jelentkeztek, az esetet ezért azonnal jelentették a csendőrségen, A mentők a járványhórházba vitték az ismeretlen asszonyt, ahol péntek délután meghalt. A hullát felboncolták s egy bélrészletet á bakteriológiai intézetbe küldtek, ahol meg fogják állapitahi, hogy csakugyan ázsiai kólóra esete förog-e fenn. A hatóság szigorú óvó- I intézkedéseket tett. Szatinárott 1892. évi országos kolerajárvány alkalmával többen haltak el kolerában, amit ott a Szamos vize plántált el. Megvan tehát áz irigyelt folyóvíznek is a maga hátránya.

— A szolgálati szakasz. A m. kir. államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy a Máv. kocsijain túlzsúfoltság esetében mindenkinek joga van igénybe venni a szolgálati szakaszokat.

A legmakacsabb székrekedés is

megszűnik, ha reggelerikint éhgyomorra egy pohárnyi természetes Ferencz József- keserüvizet iszunk. Beható kórházi kísérletek utján meg lett* allapitva, hogy már évek óta fennáló idült székrekedéseknél is, amelyeknél már minden más ezer hatástalannak mutatkozott, végül a »Ferencz József«-keserüviz rendszeres használata által mégis gyógyulás állott be. A w Ferencz József-vizet az összes gyógy tárakban és a jobb főszerüzletekben árusítják. ; (7.)

APRÓSÁGOKJasth miat litszerész.

A napokban valami juszt nevű optikai cég árasztotta el IáUzcrészeti cikkeivel és szemüvegeivel a várost. Ketten voltak a cég képviselői és eddig nem tapasztalt olcsó árakon és meglepő szolid kiszolgálással kitűnő cikkel látták el a mátészalkai közönséget úgy, hogy városszerte feltü- nöséget keltettek. Eleinte csali a cég optikai cikkeit kezdték dicsérni. Aztán az árnak olcsóságát. De a Justh név már ma igen népszerű és az említett cég működése folytán még népszerűbb lett Mátészalkán. Hiszen mindennap olvasunk Justhról az újságban, a technikáról is, most még csak az kellett a rövidlátó polgártársainknak, hogy ez a kitűnő Juszt-féle szemüveg is piacra kerüljön. A fantázia el kezdett-működni és utóvégre akadtak egyesek, kik a szemüveges Jueztot összehozták a politikus Justhal. - "i

Nem is lehet az másképp —- mondották — a két Juszt egy és ugyanaz. Ezt a szemüveget potom áron úgy szólván Ingyen kaptuk. S a magyar technikának ezen áldásos productumát Justh terjeszti az országban.

Szó-szót ért és a Szúnyogból elefánt nőtt. Hiába volt a felvilágosítás, az isteni közvélemény nem szereti a kalkulusait zavartatni.

* Eleinte néhányan ás félig tréfából, később mindinkább többen és nagy komolysággal beszéltek a politikus Justh szemüvegeiről. Eljutott az én fülembe is. eleinte jót nevettem rajta. De alaposan leintett egy Justh-párti vezér-bácsi.

— Hát maga nem hiszi a dolgot. Igenis Ju3th küldte a szemüvegeket'! Nem veszi észre azt a finom iróniát, mely a dologban rejlik, mintha csak Justh ezt mondaná: Vak vagy magyarom, küldök egy szemüveget, hogy jobban láss t . . .

Justh-párti ösmerősömtól a kávéházba menekültem. T>é ott Is csodálatosképpen szemüvegekről volt sző. Egyik (<ö3m»rt rövidlátó) ösmerő- söm igy, kiáltott fel:

— Barátom ex a Juszt megbabonázott. Ezen a szemüvegen égési másképpen látom a világot! . . .

Nagy lön később a - csodálkozásom, midőn ez á barátom, aki munka-párti érzelmeiről hires, később, az obstrukcióról zengett dicséreteket.

Kezdtem komolyan hinni a szemüvekek babonás erejében. S arra gondoltam, hogy az egész dolgot nem-e Szúnyog Mihály, a kerület volt (Justh-párti) képviselő jelöltje idézte elő, hogy a hangulatot a maga részére megnyerje? Azonnal sürgönyöztem Sz. Mihálynak, akitől a következő gúnyos választ kaptam:

v —A szemüveg históriához semmi közöm. Nekem nincs szükségem szemüvegre, én szemüveg nélkül is Jól látok. Bár ilyen tisztán láttam volna ! Választások előtt ! . . .

De nálunk olyan komoly emberek is vannak, kik a hlrvivés és hirhozás terén bizonyos érdemekhez akarnak jutni. Szinte ujjal tudunk rájuk mutatni és gúnyos mosolygó ábrázatukról röktön leolvassuk, ha valami jó hir kínálkozik számukra.

Nos ezek közül valamelyik szaladt figyal- meztetni Szálkái Sándort, hegy baj van» mert Justb csodás szemüvegekkel megbabonázza a polgárokat. Nagy lón azonban csodálkozásuk, midőn Sz.

30. (121.) szám.

Sándor széles gesztussal rájuk förmedt :

— Egyáltalán nem avatkozom a dologba. Különben is a technika legújabb magyar eszközeire nézve Justhal és Szúnyoggal egyetértek.

Ezt a kijelentést egy Kossuth-párti orsz. gy. képviselőtől nem várták. Éppen azért hosszú orral távoztak, hogy jobb hirek után nézzenek.

Lassanként elterjedt a hir, hogy a szemüvegek ellen semmitsom lehet tenni. Éleinte beszélték ugyan, hogy a munkapárt elnöke ellensúlyozásképpen ezer darab rózsaszínű, a kát. plébános pedig ezer darab néppárti fekete szemüveget rendelt, melyek a nagy forróság ellen igen jótékony hatással lettek volna. De ezek a hirek eddig nem bizonyultak valóknak, bár nem lehetetlenek, mert akkor eljutnánk oda, ahonnan kiindultunk t. L hogy mindenki a saját szemüvegén kereztül fogja nézni a világot.

A közönség köréből.

F. rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.

Fó'szolgabiróságank cséplési rendelje.

, A tettet, bárminő volt Önmagában

Tettének módja igazolni látszott“ — Milton.

Nem helyeselhetem, ha az egyes hivatalok belkörü eljárását unos-untalan nyilvánosság elé vonszolják ; mert a nagyközönség az ily dolgokban szakavatott nem lehet és többnyire úgy ítél, amint a tények előtte inegvilágitvu vannak, azaz rendesen felületesen, rosszul; azért csak tartsuk tiszteletben azt a horaciusi elvet: >ödi profanám vulgus et arceo«. De ha már otttartunk, hogy van sajloorganum, m;ly idegen cégér alatta közigazgatást szolgálja, annak szemüvegét teszi föl s azon keretztül akarja a közönséggel láttatni a legkülönösebb tényeket is — akkor csakugyan nem tehetünk mást, mint az elv félretételével, ráfanya- rodni az általunk nem helyeselt eljárásra s a iő- szolgabirdság u. n. cséplési rendeletével közérdekből, szigorú tárgyilagossággal foglalkozni.

Tény, hogy ez az ominosus rendelet a kibocsátó nemes intenciójáról tesz bizonyságot, de számára a népszerűség babérkoszprujából egyetlen levélkét sem hoz. Tény továbbá, hogy a rendelet 16 éves tényleges joggyakorlattal áll ellentétben; hogy a gazdákat, az ősi agyon boldogító rendszerből folyólag, károsítja, idővesztegetéssel * több munkával terheli ; hogy a legtöbb községben annakidején rakodó helyekről ntm gondoskodtak, egyesek pedig területük összevágatását stb. nem engedik, igy tehát már alapfeltétele is hiányzik annak, hogy ama rendelet végrehajtható legyen ; tény az is, hogy e rendelet a tüzeseteket teljesen ki nem zárhatja, amint azok eddig sem voltak kizárhatók, sőt azok az uj rendszer mellett az ösz- szes termények elégését s az egész lakosság tönkretételét eredményeznék, a mint ezt szomorú példák igazolják. Mindezen körültekintő szempontok bizonyára szemei előtt lebegtek vármegyénk közgyűlésének, midőn ezelőtt 16 évvel szabályrendeletben mondotta H, hogy a községek belterületén a cséplés tilos. Jól megértendő, hogy egyáltalán bármilyen cséplés tilos és csakis a már elcsépelt szalmát, vagy takarinánynemüt szabad behordani az előirt távolság betartása mellett ... Ki volt ugyan a megyei szabályrendeletben mondva, ha jól tudom az is, hogy a községek a tűzrendészet tekintetében záros határidőig belkörüleg intézkedhetnek, magoknak szabályrendeletet alkothatnak ; de e részben információ hiányában alig, vagy épen nem intézkedtünk és most egészen védtele- ! nü! állunk. Mert u főszolgabírói rendelet betü- j szerint a törvény talaján áll. Azonban csak betű szerint, mert a törvény tudvalevő főcélja a polgárok jóléte, a közjó előbb vitele; a polgárság meg is érzi, ha valamely törvény általában véve üdvös és abban megnyugszik; ám a szóbanforgó rendeletnek szükségességét, hasznát maga az érdekelt polgárság tagadja s igy abban meg sem nyughatik. Hogyan értse a polgárember azt, hogy a szalma, takarmány nem tűzveszélyes, de a búzái gabona stb. ... igen, holott egyik is, másik is gyű, lékony ? Hogy a cséplés körül sok vigyázatlan ember foroghat ? ... De hisz a széna stb. ... behor- dásánál is többen forgolódnak s azok között is lehet egy-egy vigyázatlan? Olyan törvényt pedig, melyet ellentmodásai miatt érteni nem lehet, meghozni, vagy ha meghozatott, mereven végrehajtani nem helyes. Van egy hires jezsuita elv, mely igy szól: quieta non movere 1 A mi nyugszik, nem piszkálni. . . . Néhai ilosvay Endre nagytevékenységü fö- szolgabiránk ezt az elvet bizonyára nem is ös- merte, de a jó politikus előrelátásával betartotta. Higyjilk a jobbat, hogy a jelenlegi föszolgabiránk is, kinek nemes tulajdonait, tiszta felfogását és önzetlen jóakaratát nyilvánulni már többször láttuk, — nem fog túlhajtott álláspontra helyezkedni ; hallgat azok szavára is, kik a néppel együtt élnek s annak igazi bajait, szükségeit közelről ismerik. Hiszen, ha nem üti is dobra, de az ő törekvése is; használni a aköztük boldogítani másokat, kik gondviselése alá rendeltettek. A midőn hát vau miniszteri rendelet, mely a