Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-28 / 30. szám

6. oldal,

M A. i' É 4.. 1,4,1* ‘ív A

20. (121.) szám.

zet fogjon« a főmagánvádló is jogában sértő nyilvánítása meggyalázd tartalommal bir, a használt kifejezés ama másik részé pedig, hogy >a fő- magd'iivádló az. anyját a hazából, kihajtotta, kilőné* — -olyan tényállást tartalmaz, amely valódiság ésej;én" Máüritz Árpádot a közmegvetésnek tenné ki s éma.-kifejezés csak azért nem állapítja meg a’ btk. '258. ‘{jj-ábán • meghatározott rágalmazás? vétségének "teriyalladekat, mert nem »többek«, hanem csak. kél. egyéb jelenlétében használtatott.

JNern vehető figyelembe a vádlottnak abbeli védekezésé, hogy'ő azt, mikép a főmagánvádló az édes/áriájával'-.s'zeinbep. a fentebb előadott módon járt ’el, ííag-yjöbpsj. emberektől hallotta, mert a iiiástól hallott, rágalmazás tényállítás terjesztése is, megállapítja a rágalmazás, illetve a jelen esetben a- bccsjilelsértés'. jényálladékát.1

A vádlott inditványozta, hogy a valódiság bizonyítása rendeltessék annak a kiderítése végett, hogy Máuritz Árpa'd az édes anyját házából kidobta és kihajtotta.

A kir.'járásbiróság tévesen utasította el ezt az indítványt azzal az indokolással, hogy a használt kifejezés egyéb jellemre vonatkozván, bizonyítás tárgyává -nein tehető, mert az indítvány konkrét tényállítás . valódiságának a tényállítását célozta, és mert az egyház és az egyházközség szempontjából közérdeket, a lelkésztársa szempontjából jogos magánérdeket képez annak a kiderítése és valódiság esetén a nyilvánosságra hozatala is, hogy valódi-e az, mikép egy lelkész, akinek hivatása és kötelessége a szeretet hirdetése és ápolása, tulajdon édes anyját házából kikergeti s ezzel vallásának elveit, tanításait megtagadja. Ez okból rendelte el a kir. törvényszék a btk. 263. ij- 5-ik pontja alapján az állított tény voltának, a bizonyítását.

Habár az e végeit elrendelt eljárás során kihallgatott Baksay József, Baksay Róza, Kovács János.és Perencz József tanuk vallomásai alapján megállapítható ugyanaz, hogy a főmagánvádló anyja Özv. Máuritz Gáborné a tanuknak panaszkodott, hogy a főmagánvádló vele fiúhoz nem illő kíméletlenséggel, durvasággal bánt el, sőt házából ki is zárta.

Minthogy azonban a most nevezettek a dologról csak hal omásbói tudnak, az esetnek közvetlen tanúi nem voltak s velük szemben a kérdés elbírálása szempontjából legilletékesebb tanúi özv. Máuritz Gáborné eskü alatt valotla, hogy a főmagánvádló vele mindég gyöngéden bánt. anyagiakkal segítette és magától soha el nem űzte, a kir. tszék. özv. Máuritz Gábornénak a tanuk előtt tett kijelentéseit nem tekintheti egyébnek, mint a családi életben is előfordulni szokott és túl érzékenyen felfogott kisebb jelentőségű szóváltás, vélemény eltérés következményeinek és a lefolytatott eljárással az állított tény való voltát bizonyítva nem látja.

Ennél fogva a btk. 263. §. utolsó bekezdésében rendelkezni alkalmazásának helye nincsen.

A büntetés kiadásánál mellőzte a kir. járásbiróság Ítéletében ide vonatkozóan felhozoltakat, enyhitő körülmények gyanánt mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét, beismerését ellenben sulyositó gyanánt vette azt, hogy lelkészlársát durván sértette meg.

Ezekre való figyelemmel a kir. járásbiróság Ítéletében kiszabott büntetést a bűnösség fokával arányban állónak találván, hagyta helyben a kir. járásbiróság ítéletének ide vonatkozó részét.

A btk. 91 §-ának a felhívását azért mellőzte, mert a cselekményre megállapított legkis- sebb mértéke nem közelittete meg.

A kiszabott büntetés végrehajtását azért függesztette fel, mert figyelemmel a fennforgó enyhitő körülményekre, a vádlott társadalmi állására, .lelkészi minőségére és az eset egyébb körülményeire, ettől az intézkedéstől a vádlott jövőbéli magaviseletét illetően kedvező hatást remél.

A bűnösség,Jolyamányaként kötelezendő volt a vádlott a- bp. 480. §-a alapján a felebbezési eljárással főinágánvadlónak okozott képviseleti költségek megfizetésére is.

Az ügyvédi munkadij a bp. 485 §-a alapján állapíttatott meg.

A Kovács János tanú felfolyamodását azért utasította el, mert a kir.'.járásbiróság a tanudij megállapítását a végzésben foglalt okból helyesen mellőzte s ekként a végzés megváltoztatására alap nincs. •Szatmárnémeti, 1911." május 26.-én.

Legolcsóbb beszerzési forrás mindennemű kocsigyártó es ' kárpitos cikkekben. Használt kocsik magas árban vetetnek.

pyers-olajmotoros csépiéit »nem-tüzveszélyes«-nek jelenti ki s a tilalom alól kiveszi, akkor nincs ok reá, miért tiltja a főszolgabíró a benzinrmotoros, tséplést, holott a benzin nem egyéb, mint petro- leumkivpnat, tehát nyersolaj ? !

Ne fgledjijk-, hogy az igazi jellemerő -. Pál | apostollal tart, ki azt.,mondja : »jaj nektek, ha mindenek j$l mon<j(uuik tifelőletek/<.... de az is igaz, j hogy »akinek népszerűsége nincs, hasonlít a mágnes tűhöz t mely a bujáknak irányt mutat, (je soha útnak nem indíthatja.% Nem gondolok itt á hitvány nép- szeruséghajhászalra, még kevésbé egyes személyekre, hanem csupán arfa, hogy tpipden .jobb érzésű, becsületes hivatalnoknak bizonyos fokig törődni kell azzal is, hogy, ha csal* .égy/-magasabb •cél nem kívánja, a. nagyközönséggel; elleniéibe j soha ne jusson. Annák volna érteimé,'‘ hogy hor- | dás, cséplés idején a pipázás, gyufával való bánás f a lakó-házon kívül sehol meg iie engedtessék és hogy. a rakodás .csak kellő távolságban legyen eszközölhető, stb.; dehogy a cséplést tiltjuk, ez olyanforma, mint mikor >a fürdővízzel együtt a \ gyereket is kiöntjük.« Medicina peior est morbo. 1 Azért legjobb lenne a főszolgabírói rendeletet enyhíteni, a;gyakorlati szükséghez alakítani vagy esetleg a Nyírség különleges talajviszonyára és egyéb körülményeire tekintette! visszavonni.

Ha éddig ki nem esett a világ feneke, ez Után sem fog kiesni I A kedvetlenség szitásának szándéka pedig hiszem, hogy épen a főszolgabíró [ ur lelkűidétől állott és áll legtávolabb.

Qebe, 19)|. jtilius hó.

Szlgeíhy Gyula

ref. lelkész.

fenti járókhoz mindössze annyit jegyzünk meg a magunk részerőt, hogy a nagytiszteletü szerző ama sorait, melyekben a főszolgabíró jóhiszeműségét hangsúlyozza, nem különben ama sorait, melyekben a lószolgaDiró önzetlen jóaka- | rátáról és nemes tulajdonságairól, törekvéseinek közhasznú | céljáról beszél, .mi is magunkévá tesszük és — ez úttal ismét — a magunk részéről is elvárjuk, hogy a főszolgabiro ur rendeletét vonja vissza, illetőleg enyhítse. Elvégre ebbe sémim sincs. Hiszen eppen a napokban láttuk, hogy Lukacs László pénzügyminiszter is. aki európai hírű fiinanckapacitas, visszavonta egy (az állami sorsjegyek kényszereladása tárgyában kiadott) rendeletét, mert meggyőződött annak méltánytalanságáról, ami pedig a cséplési rendeletnek is tulajdonsága, jóllehet az ide- \ alis állagot az, amelyet a főszolgabíró ur elvben igen üdvös rcndclile elfoglal, de a fentforgo viszonyok és körülmények \ nem engedik az elv merev keresztülvitelét, hanein méltányos- \ .■tágra intenek. — A szerte.

Szerkesztőségi üzenetek.

(Kéziratokat nem adunk vissza.)

H. £. Tunyog. A verseket hoztuk. .

Polgár. Ön azt kérdi tőlünk, liogy mi oka van annak jiogy gazdáink az áltálunk említett cséplési ügyben Kelemen .dr. képviselő, kereskedőink pedig az általunk megemlített mér- Aíkhitolesiiési sérelmek ügyében dr. Burthos miniszteri tanácsos közbenjárását vették igénybe, mellőzve mindkét esetben .képviselőnk közbenjárásának kikérését.

Sajnálatunkra nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek biztos magyarázatát tudjuk adni. Tessék ahoz fordulni, aki Kelemen dr., illetőleg Barthos dr.-nál eljárt. Mi csak sejtjük, Jiogy képviselőnk amaz áltálunk is ismertetett nyílt levelébe11 eks zenek a kérdezett okok.

Hortulanus. Helyszűke miatt jövő számunkan hozzuk.

BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : .

MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES 1ENft

ANONYMUS'- ' ’ .

" V ” '

___________|

ny

ílt-tér. ,j

T- rovatban köztöltékéit -a'szerkesztőség 'nem vállal i fe!előaséget>|

J910. B. 784/3. szí • --ír ' • ,

i"; ' .-fi? V ■

O -Felsége..a Király nevében ! :

A mátészalkai 'kir. járásbíróság mint-büntető j bíróság becsületsértés vétségével vádoft Szoborty*, József elleni bűnügyben Mauritz/ Árpád' íőmagán- vádló által émejí J*#ád'_ fölött .Mátészalkán' 1-9 IQ, évi november hó T4JTiapjáir,. ■ Baif^ssyJ Miklós kir. albiró, dr. Lányi- Sándor Íoggy#öT.nók^ jegyző- könyvvezető, Dr. ch s J e,n ö'ügyvéd,'niint fő- mugányádló képviselője és . . Szobósznyá József vádlott részvétele' uiellett megtartott-nyilvános tár-e, ■ gyalás a vád- és. védelem meghallgatása után1 követkevőleg : - ?■ - ' , . . _ ’ ■ ■!

. i té. l-t - V ' ’

A kir. járásbiróság Szoboiiya -József vádlottat, aki 44 éves, ref. yajlásu., beréti születésű, jármi-i lakos, nős, gyermektelep- 4elkész^J)000J<or^

vagyona van1,' ir; olvas;! bűnösnek inondjá ki á Btkv* 261; §-áftá ütköző- és.-.261. /§..■ 'szerint- minő- • sülő becí'űféiserlés-'-vétsége/. ama cselekménye- mi'ált,' Ifógy-’ T9Í0. ‘szept.. * 17.-én Szamosszegen Mán ritz Árpád .nagydobosi. i;ef. lelkészt, »Nem tar- I torn tiázlességes embernek s nem tartom méltó- i nak arra, hogy véle Idézet fogjaké meggyalázó ki- , fejezésser ítlfettö'és ezert a Btk. 261. §-á alapján és .á 91. * §: va’kaiinazá'sá ííiejlett, az’ 1892. évi XXVII. t.'c:?3. §-ábari meghatározott célokra fordítandó, IfF'nap- alatt végrehajtás, lerlie mellett' ezpn kir. járá/binfságnál fizetendő, henajtátlanság esetén a Btk'. 93. 'Kbtk.- 22. §-áhóz képest' 1 napi - fogházra^ átváltoztatandó 1 00,-azaz korona pénz- büntetésre Ítéli.' '' : ■

A ;Bp; 479—'480'. §.§-ai alapján kötelezi vád- ' lottat, hogy az áilam'kihcs’tár.részére az eddig feline-”“ ni l't 19 kór. tanudlfat; úgy á felmerülhető bűnügyi ' költségeket az’I890. évi 43. t. c. 9. §-ahoz ké- pést, közadók módjára h'ehajtándólag, fömagán- vádló részére pedig"' 1'5 nap-'.-alatt, végrehajtás terhe mellett 24 korona'ügyvédi Jpépviseléij, köit- ség'ekét'fizesse meg.-Dr. Kuchsr Jenő ügyvéd diját 24 koronában..; mqgzójával-, szemben megálla-" pitja. Kötelezi még vádlottat aria is, hogy az Ítéletet jogerőre- emelkedése után egész terjedelmében a »Mátészalka« 'című lapban saját költségén tegye közzé. Indokok, stb.' Mátészalka, 1910 évi novenber hó 14. én. Balássy sk, kir. aljbirő. Hogy ezen másolat a jogerős és végrehajtható eredeti ítélettel egyező, igazolom. Mátészalka, 1911. július hó 21.-én. Gyúró sk. kir. jb. kezelő. P. H.

7960/1911 B. szám. Hivatalos másolat.

0 Felsége a kir. nevében.

A szatmárnémeti kir. törvényszék mint bűnt. felebb. biróság dr. Papolcy Gyula kir. táblai biró elnöklete alatt Szabó József és dr. Visky Sándor kir. törvényszéki bírák és dr. Félegyházy Kálmán kir. tszéki jegyző könyvvezető részvétele mellett becsületsértés vétségével vádolt Szobonya József ellen folyamatba tett bünyiigybeii, melyben a mátészalkai kir. járásbiróság 1910 évi november hó 14.-én 1910 B. 784/3 sz. a. Ítéletet hozott, a vádlott részéről bűnössége megállapítása miatt felmentés céljából használ felebbezése folytán 1911 évi május hó 26.-ik napján dr. Fuchs Jenő ügyvédnek, a főmagánvádló képviselőjének és a vádlottnak a jelenlétében megtjrtott felebbviteli tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg

Ítélt:

A kir. járásbiróság Ítéletének az ügyvédi dij megállapítását tartalmazó nem felebbezett részét nem érinti;

ugyanennek az ítéletnek felebbezett többi részét helyben hagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a bünte és kiszabásánál a btk. 91 §-ának a felhívását mellőzi azzal a kielégítéssel, hogy a vád- lotra kiszabott pénzbüntetés végrehajtását a t. c.

1. §-a alapján, a t. c. 3. §-ában meghatározott 3 évi határidőre felfüggeszti.

A bp. 108. §-a alapján elrendeli, hogy az e sorban hozott Ítéletek a szatmári ref. egyház megye paposi hivatalának megküldessenék.

Kötelezi a vádlottat a bp. 480. §-a alapján . arra, hogy a .íőmagánvádlónak Jü korona, a felebbezési eljárással felmerült képviseleti költséget az ítélet jogerőre..emelkedésétől számított 15 narp alatt végrehajtás terhével fizessen meg.

Dr.vFuchs,.,Jenő. ügyvédnek, a főmagánvádló képviselőjének munkadiját a felebbezési eljárásért képviselőjével széniben 30 koronában megállapítja.

Kovács Janos .tanúnak a taeudija meg nem állapítása ’ tárgyában* hozott. közbeszóló végzés • előre bejelentett felfolyam'odását a Bp. 547. §-a sjseriut alkalmazandó bp. 379. §.c 4-ik bekezdése alapján, elutasítja. , r . I n d o k o las,

A »ajlott* beösmarésévél, a.-Lányi Dezső és S*znbó László' tanult vallomásával wan bizonyítva . az, hogySzamosszegen az Ű9t0 év szeptember hó. lZi-én- ■vádlott a fentebb .megnevezett tanuk előtt azt a kijele-ut'ést tette,- mikép Mauritz Árpád ' nagydob ősi ref.' félkészt nem- tártja tisztességes emferüekj.'riem "nvéitatja arra, "hogy vele f kezet fogjbó; Aliiért Mauritz Árpád az édr.s . anyját a há-- ■'zábÓf!! kilökte, kihajtotta« .• ^

1 A-kir. járásbiróság a vádlottnak vád" tárgyában telt ezt a cselekményét -helyesen minösi- :ítérte’.'fei'btk, 261. §-ában .meghatározott becsület- séFÍé^jTeV/ ni ért’-a vádlóit által használt kifejezés első’■•Vészér,hogy, t. i. a Mőmagánvádló nem tisz-' tesáéges ember,, nem méltatja arra, hogy- vele ke-