Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-21 / 29. szám
Mátészalka, 1911. ill. évf. 29. (120.) szám. julius hó 21. társadalmi hetilap. MEGJELENIK MINDEN KENTEKEN. Felelős szerkesztő : Dr. V1ZSOLY1 MANÓ. SZKRKRSZTŐSÍ.O f.S KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. Lakást a munkásnak! Egy-két évtized óta megfordult a megcsontosodott rossz szokásokhoz ragaszkodó felfogás, megmozdult a higiénikus tudás mellett a közlelkiismeret is. Számbaveszik immár, hogy a községnek, az államnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi javát is előmozdítja az emberi mivoltának tudatában megerősített megelégedett és egészséges munkásosztály. Hozzájárult ehhez talán, az az aggodalom is, hogy Magyarországot még több munkáskéztől fosztja meg az amerikai kivándorlás, ha nem gondoskodnak a kivándorlásra csábitó okok elhárításáról. Az itthonmarasztásnak pedig kétségtelenül egyik eszköze az is, ha tisztességes, kellemes, egészséges otthont adhatunk a szegény embernek. Egy évtizednél többre megy az az idő, amióta bár lassú haladással, megkezdődött a mezei munkás-lakások és az egészséges, modern cselédlakások építése. Nem mi vagyunk ezen a téren sem az újítók, mert ez a mozgalom már nagyszerű eredményekben realizálta törekvését a Nyugaton, de most már olyan fellendülésnek vagyunk tanúi, hogy abban reménykedhetünk, ha nem is voltunk a kezdői, túl fogjuk szárnyalni a mestereket. Ez lenne Magyarországnak irigyelt java és dicsősége. Annyira túlszárnyalhatjuk, ha nem lankad a jó akaratunk, hogy már is jönnek tanulmányozni egyre jobban terjedő telepeinket. Debrecenben járt nemrég egy tanulmányozó társaság, a melyre igen jó benyomást tett az ottani munkáskert intézmény. Ez bizonyos tekintetben már felsőbb, tökéletesebb formája a gazdasági munkáslakások rendszerének, noha alapelve ugyanaz. Hogy milyen módon létesítsék a munkáslakásokat, azt természetesen főképpen a helyi viszonyok szabják meg. Konyhakertészet például nagyobb városok tövében, föképen pedig vízzel bőven rendelkező városok mellett fizeti ki magát; más helyeken elég, ha módot adnak néhány gyümölcs nevelésre: de általában elmulaszt- hatatlan, hogy valamelyes kert járuljon a munkáslakáshoz, enélkiil a mezőgazdasági munkás háza nagyon is hiányos volna. Közkertek létesítésével kielégíthetők ugyan a gyermekek egészséges nevelésének, szórakoztatásának következményei, de nem a család belső gazdasági szükséglete, a melyre nézve oly fontos és előnyös, hogy egy kis kertet is művelhessen. A módot, mint említettük, mindenütt a helyi élet föltételei szabják meg. örvendes, hogy egyszerre több vármegyének munkásház-intézményéröl haliunk hirt. Békés, Csongrád, Jásznagykun-Szolnok, Vas vármegyék, de rendre többen is erélyesen hozzáfognak a munkásház-telepek kiépítéséhez. Ezen a nyáron körülbelül ötezer mezőgazdasági munkás fog külön hajlékhoz jutni. Egy helyen csak bérlő marad, de más helyen töriesztéses alapon tulajdo- sosává lehet az átengedett háznak. Micsoda más érzéssel láthat a munkához az olyan ember, a ki tudja, hogy nem lesz kénytelen a zsellérnél is rosszabb sorssal egész életén át hányódni-vetödnie, nem kell kucorognia valamely vityilló zugában, valami dohos putriban, hanem munkájával tisztességes házikót szerez magának és családjának, a körülötte lévő kis kertben az asszony vethet és ápolhat olyan növéfarsang. Irta: Gabriele Zachotinsky. Fordította: Jóth Jjálint. Kioltott lángok sercegése, Qyiirt selyemszalagok zenéje, Regél első csókról, ölelésről S bágyadt illat, elhervudt kehelyröl . . , Utcákon a hajnali szürkület, Távol keleten vérvörös lángok, A szemekben élettilz ragyog, S a vágyak álmodnak édes képeket . . . Levél Grázból. Graz, 1911. julius 10. Oly sok szépet hallottam e városról már jó- elöre, hogy féltem, csalódni fogok. Csalódtam is, de örömmel. Nem lehet azt hűen leírni. Képzeljünk el egy gyönyörű hegyes vidéket bájos parkokkal s a parkok közt helyenkint beékelve magát a várost. Kertváros. Bárhová megyünk, mindenütt gondozott fasor, zöld. S a házak olyan kedvesen illeszkednek be a keretbe régies tetőikkel, zsalus ablakaikkal. Mindenütt csönd. Mintha falun volnánk. Ezért van az, hogy idegenek oly nagy számban töltik itt a nyarat. Csak nézzük a »Schlossberg«-et. Ez régen Qráz erődje volt, mely a törökök, később a franciák ellen nyújtott védelmet. A magas hegy most teljes egészében parkírozott, szép utak, fasorok padokkal. Néhol sürü erdő. A tetejéről elragadó kilátás nyílik az Alpokra. A kék hegyek belenyúlnak a felhőkbe. Ittvan a »Glockenturm«, meyl régen börtön volt. 'Nagy harangja naponkint 101-et üt. Szép a kazamáták maradványa is. Aztán az »Uhrturm«. Négy oldalán óriási órák vannak erő átvitellel szerkesztve egy csillagászati ingaórával összeköttetésben. A »Stadtpark« szintén benn a városban nagy angol stilü kert, hosszú allee-kal. Itt látható a még fiatal »Bismarckeiche«, a bécsi világkiállításról származó Ferenc József-szökökut, Schiller mellszob- ras a »Stadttheater.« Úgy elbámultam, hogy a madarak oly szelídek, hogy a kezünkre szállnak és úgy eszik meg a magot. A mókusok pedig fürgén futnak le a fákról, és veszik el kezünkből. Kedves kirándulóhely a »Hilmteiph«. A kerek tó nem nagy, de mély, sok hallal. Hegy lábánál fekszik, mely szintén erdővel borított, közben kanyargó utakkal. E hegy tetején van a »Hilmwarte«, Gráz kilátótornya, melyet az emléktábla szerint azért emelt a polgárság közakarata, hogy lássák az idegenek, milyen szép »a mi Grázunk«. Innen valóban tündén kilátás nyílik. A színes üvegen keresztül sokáig gyönyörködtem az isteni panarámá- ban. Köröskörül csupa hegyek, erdőségek, melyek közül kikandikálnak a házak fehér falai. Látjuk Máriagrün, Máriatrost kedves képét, és sok kedves, falucskát. Sohasem fogom e látványt elfelejteni. A város törzsét a Mura folyó szeli ketté. Az utcák szükek. Kevés uj ház van. Szépek: a Rathaus, Landhaus és gemaltes. Haus, egyetem, műegyetem, múzeumok. A nép nagyon egyszerű. Mindennél a fő az olcsóság, célszerűség. A 170.000 lakosú városban alig van 4—5 kávéház. (Budapesten minden utcasarkon kettő). Úgy elnézem reggeli sétámnál, mint mennek elegáns lányok és asszonyok biciklin be- vás Irolni. Az üzletekben, s általában mindenütt oly becsületesen igyekeznek kiszolgálni, különösen az idegent. Érdekes, hogy mennyire regaszkodnak a férfiak steirer-mivoltukhoz. A legelegánsabb viselet a rövid nadrág, mely erős, sötét szövetből készüls Csodálkozik mindenki azon a dús választékon, amely mindennemű üveg-, porcellán- és majolika dísztárgyakban látható: PATAKI JENŐ üveg- és porcellán kereskedésében MÁTÉSZALKÁN, Csizmadia bérpalota. Mesés olcsó árak! Üvegezés és képkeretezés! Pontos kiszolgálás! Lapunk mai száma 8 oldal. / / ELŐFIZETÉSI ARAK : EgtyFz évre — — •— — — — — 8 korona. Fejfvre — — — — — ■— — 4 korona. . NJ^yedévre — — -— — — — — 2 korona. XJSinitóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ~■ Érv szám ára 20 fillér. ■r
