Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-21 / 29. szám
2. oldal. M A T É S 1 A L K A 29. (120.) szám. nyékét, a melyek részben egy kis pénzt hoznak a konyhára, részben megédesíti földi életüket. Ügyes asszony, kivált serdülő gyermekek segítségével egy kis darab földön is szép, csodás eredményt bir produkálni. Az otthon nyújtása nemcsak a közegészség szempontjából áldásos, mert ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az egészségnek lényeges föitéle a jó lakás; hanem nagy kiegyenlítő hatása van az el- lörölhetetlen társadalmi külömbségek érzése dolgában is. Gazdaságilag is nagy tényező. Az a kinek saját háza van, ott rendelkezhetik, állandósulhat, nem kap oly hamar kedvet a vándorlásra, jobban fölébred benne a takararékossági ösztön, erősebb benne a családi érzés, nem látván magát többé földönfutó proletárnak. A gyermek- nevelésre is nagy befolyással van a családiház; noha ennek hatása az ipari munkásházak körül lesz jobban érezhető, mert hiszen a városi munkások gyermekei vannak leginkább arra kárhoztatva, hogy az utcán csatangoljanak, s nem lévén elég helyük és elfoglaltságuk, nem rekeszhetök el a romlott alakok, kivált a már idősebbek elöl. Ez a külön házakban jobban megtörténhet és csak is ezekben történhet. A legtöbb kiskorú I ünöst a közös városi házak teremtették. A megkezdett munkát ezen a téren tehát még nagyobb erővel kell folytatni és igaz örömmel üdvözöljük azt a tervet, hogy a törvényhatóságok közösen biztosítsák olyan pénzintézet alapítását, amely ilyen munkástelepek építését illetőleg financi- rozását fogja végezni. A kötött föld.') Valaha a hitbizománynak tényleg nemzetfön- tartó és államalkodó intézményeik voltak. Ennek uz országnak az uralkodó földbirtokos faj után magyar jelleget adott. Hisz az országrészek neveit is a X-ik és Xl-ik században az uralkodó földbirtokos faj után nevezték el nemzeti névvel. Európában egyébként majdnem mindenütt az uralkodó fajok után nevezték el az állami kialakulásokat. A cél az volt, hogy a megszerzett földterületen az angol, a francia, a magyar maradjon az uralkodó faj. A milyen létjogosultság volt a honfoglalás idején és azután, hogy a magyar faj kezében, mely akkor jóformán egyedüli kiváltságos osztályt képezett, a haza földje konszolidálódjék, megmaradjon, épen oly nagy nemzeti és államföntartó érdek volt 1848-ban, hogy a kiváltságos osztály megszűnjék és ennek előjogai minden magyar honosra kivétel nélkül kiterjesztessenek. Ma tehát nem lehet beszélni arról, hogy az államföntartó és nemzetföntartó faj érdekében van szüksége ezek részére kötött földbirtokra, sőt ellenkezőleg az állam és a nemzet érdeke azt parancsolja, Hogy az ingatlan tulajdonszerzésnek mesterséges akadálya ne legyen; hanem minél több millió ember élhessen ezen a földön, megosztva a földbirtokok jövedelmét és annak terheit. Mindazonáltal nem osztozkodunk ugyan Ker- kárpolyi Károly egykori pénzügyminiszter azon okoskodásában, hogy bánja is ö, ha akárki kezén is van a föld vagy a ház, csak fizesse az adót. Vagyis Kerkápolyi csak adófizetőket látott a polgárokban, holott tudjuk, hogy a fajok és a nemzetek harcában mily óriási szerepe van a birtok- politikának. Csehországot birtokpolitikával germa- nizálták. Porosz-Lengyelországot szintén birtokpolitikával akarják elporoszositani — sőt ez romá- naink spekulációja is — és lengyel jellegéből ki- vetköztetni. Régen a bécsi hatalmasságok nálunk is birtokpolitkával akarták legyűrni a magyarságot a sok idegen földesur behozatalával, svábok, rácok betelepítésével. Ez azonban nem sikerült akkor sem és most már, mikor a politika nemzet és az államhatalomnak jellege oly erősen magyar, hogy azt meggyöngitenie sem lehet, a birtokpolitikának inkább altalános közérdekűnek kell lenni, nem pedig, hogy felekezetek, fajok szerint kedvezem Ámde ha már vannak kötött latifundimok és családi hitbizoinányok, ezeket iparkodjunk nemzetgazdaságilag kihasználni, de újabb kötött bir- *) *) Közöljük e cikket, mint amely érdekes remédiumot állít fel a kötött birtok teljes megszüntetése és mai állapotnak érintetlenségében való fentartása között. Mondanunk se kell, hogy a cikk e részével nem értünk egyet, mert mi a kötött birtokok teljes felszabadításának vagyunk hi vei. — A szerk. tokokat családi érdekből alapítani ne engedjünk. Miután pedig a mezőgazdasági tapasztalat szerint a kisebb birtokok inkább az alföldeken a raagter- ! mőföldeken virágoznak, ennélfogva az okos bir- j tokpolitika arra utal bennünket, követve Beksics Gusztáv irányitó eszméit, hogy az ilyen alföldi magtermő (búza, rozs stb.) vidéken levő hitbizo- mányokat és latifudimokat lehetőleg cseréljük ki hegyesvidéki (erdő, banya) birtokokkal, a hol a kisbirtokos intenzív gazdálkodás hiányában nyomorog, ellenben kellő tőkével, a nagybirtokos nagy haszonnal űzheti a gazdálkodást. Ekként az ország egyes szegény elhagyatott vidékeit a hegyek, erdők között virágzóvá, kincsesbánykká tehetjük, inig ellenben az alföldi földéhes kisbirtokosságot is újabb szerzeményhez juttathatjuk. Ezen szempontból nézve a dolgokat egyrészről megtaláljuk részben való igazolását az eddigi hitbizományoknak és latifundiinoknak, másrészről épen a Kötött birtok intézménye által az ország külömböző vidékein erős nemzeti és gadasági politikát létesíthetünk. A latifundimok és a kötött birtokok kicserélése természetesen nem történhetik a jogos magánérdek kárára. Senkit rá nem lehet kényszeríteni arra, hogy jogaival saját tetszése szerint ne éljen. De meg kell neki adni a módot arra is, hogy a birtokának kötöttsége ne legyen akadályozója gazdasági fellendüléseinek. így vannak például hitbizományok, nagy kötött birtokok, a melyek sem az országnak, sem a tulajdonosainak nem hoz kellő hasznot. Főleg ott, a hol a földbirtokoknak megfelelő felszerelése nincs s a gazdálkodást belterjesen folytatni nem lehet. Az ilyen köiött birtokokra természetesen hitelt kapni sem lehet azon nehéz formaltások miatt, a melyek ilyen kölcsön lebonyolításával járnak. Az ilyen kötött birtokok legcélszerűbb részben feloldani és kisgazdáknak részben parcellázni, s ezen tökét aztán a megmaradt birtok beruházására fordítani. A mezőgazdasági üzem ma már nagy forgótőkét igényel, s mint látjuk nem az a vagyonos ember, a kinek sok földje van, hanem az aki holdanként minél több hasznot ki tud hozni a földjéből. E mlékeztető, vidéki eiöfizetöinket tisztelettel kérjük, hogy előfizetési dijaikat, illetve hátra- lekaikat postautalványon czimünkre beküldeni szíveskedjék. A kiadóhivatal. hogy hegymászásnál ne rongyolódjék, ne piszkolódjék. Eredetileg nem ér egészen térdig, a harisnya pedig a térd alatt valamive1 le hajtva, úgy hogv a térd egészen mesztelen marad. Utcán azonban eltakarják. Figyelemre méltó társadalmi élet. Az emberek oly kedvesek, különösen a nők kedélye bájos. A lányok itt sokkal önállóbbak, mint nálunk. Egészen egyedül távoli sétákra elmennek, Magányos erdőkbe, hegyekbe, hol az isten szabad ege és a saját bátorságuk védi őket. S ilyenkor ha egy fiatelember is arra jár, vagy egy »Student« ott készül a vizsgáira, tartózkodás nélkül megszólíthatja az egészséges levegőt élvező »Mädchen«-t. Szívesen eldiskurálgat az vele minden előítélet nélkül (De fuccs ám a vizsgának. — A szerk.) s bizony tudományos témákról is. Nem győzöm eléggé ámulni, mily magas képzettséggel rendelkeznek, mily modernek a lányok úgy általánosságban is. Komoly, lélektani kérdésekben vagy száraz és elvont fejtegetéseknél oly imponáló biztonsággal és határozottsággal forognak, hogy bámulnom kellett. Nehéz életkérdésekben ör.üálló, precíz ismereteken nyugvó különvéleményük van, amely aztán mindegyiknek megadja a jelemképét. S általánosságban mindnyájukban erős az érzék a művészetek iránt. Vagy a festészet, zene vagy a költészet mutatja csiráit. Ezt próbáltam is magamnak megmagyarázni. Ahol maga a természet ilyen gyönyörű szép képeket tár elénk mindig más és más megvilágításban, pompázó tündéralakzataival, ahol maga a természet, zuhanó patakokkal, vízesésekkel, titokzatos beszédet susogó őserdőkkel s általában az egész környezettel oly nagy hatással tud lenni a hangulatra, ott a lélek könnyebben szabadul fel a köznapiság bilincsei alól. ott a művészi hajlam szabadabban bontakozhatik ki s alkothat saját érzéseiből újat, amit addig maga sem ismert föl. Akik valaha elbűvölve nézték az Istennek emez jönalkotta magas templomait, azokon az ^évszázados erdőket s megrendülve élvezték a mélységes fölemelő csendet, majd a millió húron játszó busongó szélzugást; azok igazat fognak nekem adni. Különösen azóta csodálom annyira a nők gondolatvilágát, mióta véletlenül megismerkedtem az itteni írónők egyik kiválóságával: Gabriele Zaho- tinsky-\t 1, kinek költeményei Gráz degelőkelőbb folyóirataiban jelennek' meg. Ezért Mathilde-nek, háziasszonyom kedves leányának, állandó sétapartneremnek vagyok örökké hálás, mert a komoly Gabriele az ö barátnője. Emlékül kaptam tőle nehány szép költeményt, egyet át is ültettem magyarra, ami ugyart nehezen ment és gyöngén sikerült. (L. ugyan e számban 1) Vele igazán élvezet társalogni, sajnos a nyelvbeli tökéletlenség még nagyon a földhöz köt engem. Megfordultam az egyetemen is. Itt téli és nyári szemeslerek vannak, tehát még tartottak az előadások. Egészen mások a viszonyok. A hallgatók közt igazi kollegi-litás. Megnyirbálják ezt ugyan a »Burschenschaftok«-ok. Ezekről úgy hiszem mindenki tud. Az egyetemi ifjúságnak többnyire politikai pártok szerinti tömörülései. Konzervatív, radikális, stb. A tagok mindig együtt vannak s a tanulás marad. Ezen úgy akarnak most segíteni, hogy a bukott tagot kizárják. Professor és hallgató közt egészen más a viszony, mint nálunk, itt nincs nagyságos, niéltóságos és kegyelmes ur, hanem »Herr Professor«, aki szívesen elbeszélget a hallgatókkal az iskolán kívül is, mint apa és fiú. Persze azt a budapesti egyetemről jött ifjú sehogysem tudja megérteni. Itt a »Student«-ek uralják a város intele- genciáját. Megragadta még figyelmemet a »Technische Hochschule« (műegyetem) geológiai gyűjteménye. Elképzelhető, milyen lehet az itt, a hegyek országában. Ha én azt le tudnám irni 1 . . . Különösen azok a megkövesedett őserdő-maradványok örök emléket hagynak. Különféle halak és más, már nem is létező, különös formájú állatok (Ichtho- saurus) tisztán észlelhetők az évezredes kődarabokban. Falevelek, egész lombok világos körvonalakkal, ágak, agyarak, óriási állatfogak megkövesedve. Minden, minden olyan kedves, olyan szép itt. Nem csoda, ha a nyugalomba vonultak idejönnek meghalni. Itt igazi a nyugalom . . . Tóth Bálint. Levélbeli megkreséseekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolnál" • MOTOR ! Karczíig Testvérek motortelepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzin 3 otor-gépüket, bezinlokomobil cséplökészletüket a iegkedvezöbb fizetési feltételek mellett 37_» Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.
