Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-07 / 27. szám

3. oldal. M Á T É S 7 A L K A 21. (118.) szám. 4\ \ R E K. K á r I s b á d, — Fürdői levél. — Karlsbád. 1911. Juni. 20. A „Hirschensprung“-monda szerint a Sprúdel forrás felfedezése IV. Károly csá­szár egy vadász élményével függ össze. E monda szerint az ebek szarvast za­vartak fel, mely üldözőitől menekülni a- karván,amai »Hirschensprung« szikláiról a vad bozóttal benőtt mélységbe ugrott le, a sebesen utána iramodó kopó alant az ott felbugyogó forró vízbe zuhant siralmas üdvöltésére oda siető vadász népség húzta ki teljesen leforrázottan a vízből. Ez a forró viz ma a minden betegséget gyógyító sprudelforrás. Kárlsbáldban, a szenvedő emberiség Mekkájában már teljes díszben fejlődik a fürdő élet. A város óriási áldozatokkal tartja leg­jobb karban a több mint száz kilómé­ternyi szebbnél-szebb sétahelyeket és gyönyörű fenyő- és bükkerdőket. Igen kellemesen érint, ha az ember itt-ott csoportokban találkozik magyarok­kal, a kik a vendégeknek mintegy har- mincz százalékát teszik és nagyobbrészt együtt járnak mint a fecskék. (Wekerle, volt koalicziós miniszterelnök is itt van és mindig nagy társaság veszi körül.) így idegenben a külöinböző elemeket is összehozza a közös érzés. Nem csodálkozom, hogy a magyarok előszeretettel tartózkodnak, itt, mert a természet adta gyönyör es a valóba'n ha­tásos gyógytényezők mellett az ellátás és kényelem igazán nagyvilági nívón álló és az összes berendezési eszközök lehe­tővé teszik, hogy „a szegény ember is boldognak és urnák“ érezhesse magát. Itt nem látni azokat a társadalmi és felekezeti külömbségeket vagy elkülöníté­seket, a melyek nagyon gyakran oly ellen- szemvessé teszik csodaszép hazai fürdő­inket. Itt mindenki egyenlő „Kurgast“, Mily jól is esik az embernek — pláne ha beteg — ez az arisztokratikus demokrália, a mely mellett az ember látja az önér­zetes, de nem hajlongó polgárokat, a kik a legegyszerűbb foglalkozásukra bár büszkék és fizetségért legelőzékenyebbek, de magukat semmiféle gazdagság előtt meg nem alázzák. Itt nincsen főszolgabírói pasáskodás, fitymálása annak, hogy esti 10 órán túl tilos a mulatozás! Mostanában épül a 8 millióval előirány­zott Iinperial nagy szálloda a Helemen- hof mellett és a jövő szezonig a hatal­mas „Curhaus" is el fog készülni. Mindez az áldozatkész városi tanács müve. Nem is képzelnők, hogy mily éles kri­tikai szemnek vannak itt kitéve az egyes nemzetiségek, melyek változatos képet nyújtanak az itteni fürdő életnek. Valóságos diplomata tehetség szüksé­ges az idegenekkel való érintkezésben, azok számos ügyes bajos dolgainak elintézésében, valamint annak megítélé­sére, hogy a mindenféle előnyökért folya­modó helyes vagy helytelen utón jár e? Báró Gerlach Sándorban, az itteni fürdő­igazgatóban, bizony meg van az a te­hetség. Báró Gerlach nehéz feladatának magas­latán áll és különösen honfi társainkkal szemben — kevés kivétellel — legmesz- szebbmenő előzékenységének adja tanu- jelét. A magyarok leginkább Hein-féle „Swe- disches Haus“-hoz címzett vendéglőben találkoznak, melyet ízletes konyhája mi­att keresik fel. ti— n. Nagy tűz Nyírbátorban. óriási tűz pusztítót m. hó 30.-án Nyírbátor­ban. A Pollacsek Fülöp és fia cég üzlete, mely a maga nemében páratlan volt vidékünkön, teljesen leégett és most csak füstös romok, leomlott falak mutatják a hires üzlet helyét. A tűz d. e. 9 órakor keletkezett állítólag úgy, hogy mikor a kéményseprő, ki a kéménytisztítás vé­gett ment a padlásra és kivel elővigyázatosság­ból egy segédet is felküldtek, kinyitotta a kémény ajtaját, a kéményből néhány szikra ugrott ki és a közelben levő üvegek szalmaburkolatát lángralob- bantotta. Fejét vesztve kapkodott a két ember fü- höz-fához, hogy a kis tüzet eloltsa, de nem lévén kezükügyében viz, nem sikerült nekik. Lerohantak tehát segítségért, ám mire visszaérkeztek az egész padlás lángban állott. A padláson felhalmozott sok gyúlékony anyag olyan elementáris erővel lobogott már akkor, hogy a padlás-tüz oltására gondolni sem lehetett. Az óriási hőségtől a ház cinkezett- pléh födele olvadozni és pattogzani kezdett, vesze­delemmel fenyegetve a közellevő házakat. Ekkor az üzlet bejáratának vasredőnyeit lehúzták abban a reményben, hogy a padlástüz nem lesz képes a plafonon keresztülharapódzni. Azonban csalódtak. A tűz rövid idő alatt átterjedt az üzletbe is, ami­nek oka tisztán az építkezés hibájában keresendő. A 40 méter hosszúságú üzlet ugyanis nem kapott elegendő világosságot a bejárat nyílásaitól és a világosság kérdését az építkezésnél oly módon ol­dották meg, hogy a plafonon és a tetőn ablakot csináltak és a két ablakot az esetleges tüzveszede- lemre való tekintettel bádog kürttel kötötték össze. Azonban az óriási tűz, hőség a bádog küt töt szét­rombolta, az ablaküveget széttörte és a pusztító lángnyelvek átcsaptak az üzlethelyiségbe úgy, hogy mikor felhúzták a vasredőnyöket megnézendő, hogy sértetlen-e, még az üzlet: valóságos lángtenger ka­vargóit az ember szeme előtt. Az üzlet megmen­téséről szó sem lehetett. A lakás bútorait siettek megmenteni és a szomszédos veszedelemmel fe­nyegetett házakat védelmezték 2 minimax fecsken­dővel. Kimóndhatatlan szerencsétlenségnek lehetett volna okozója az üzletből nyíló pince ajtajánál levő 30—40 hektoliter szesz és mintegy 300 liter benzin. A lángok már a pince ajtaját nyaldosták és a megrémült tűzoltók nem tudták, mitévők le­gyenek. A pincébe való leszállás öngyilkossággal látszott azonosnak. A szomszédok siettek menekülni és minden menthetőt megmenteni. Ekkor Lazaro- vics, a Pollacsek borkezelője rettenthetlen bátor­sággal, saját élete kockáztatatásával a pince utca­felőli ablakát betörve leereszkedett a pincébe és a hordókat a veszedelmes helyről, a pince ajtatá- jából jó messzire gördítette elhárítván ezzel az iszonyú robbanást. A hősiesen viselkedő embert lelkes óvóciókban részesítették. A tűzoltóság szin­tén emberfeletti munkát végzett a tűz továbbter­jedésének megakadályozásában, amiben a Nagy- kállóból átjött tűzoltóság és a Bór.i gyártelep se­gítette. Szégyenteljesen viselkedett azonban a bá­mészkodó es szájattátó tömeg, helyesebben szólván csőcselék, amely, midőn az oltásban kellett volna segíteni, csuful elsomfordált. Nagy része pedig a mezőn dolgozó népnek be sem ütötte orrát, habár gyorsan elhatott a tűz hire hozzájuk. Bizony na­gyon szép vonás ! A tűz egy teljes napig tartott. A sok zsíros anyag, a gyertya, faggyú halzsir stb. megolvad­ván, átitatta a földet úgy, hogy még másnap reggel sem aludtak ki a lángok. A tüzet csak szombaton délelőtt sikerült lokalizálni. A kár mintegy félmillió korona. A bútorokon kívül, amiket megmentettek, minden biztosítva volt. Érdekes hogy a tűz kiütése előtt pár perccel he­lyeztek a raktárba mintegy 4—5000 korona értékű akkor érkezett trikó ruhát, ami persze szintén odaégett. íme tehát egy újabb memento arra, hogy az újonnan alakuló tűzoltóság felszerelésénél és ki­képzésénél sem pénzt sem fáradságot kímélni nem szabad. — Kaszinó-gyűlés. Legutóbbi számunk­ban megirtuk, hogy a negyven évvel ezelőtt ala­kult »Polgári Kaszinó« hajléktalanság, részvétlen­ség és anyagi romlás következtében végnapjait éli s hogy az elnökség e hó 2-ra rendkívüli köz­gyűlést hivott össze, hogy e közgyűlés határoz­zon a kaszinó feloszlása felett. A közgyűlés he­ves vita után, dr. Fuchs Jenő határozati javasla­tát fogadta el, mely szerint kimondja a kaszinó­nak f. évi szeptember hó 1.-én leendő feloszlását és a jelenlegi választmányt bízza meg a kaszinó újra alakításával. Reméljük, hegy a vá­lasztmány tagjai még a feloszlatási határidő le­járta előtt gondoskodni fognak megfelelő helyi­ségről és nem hagyják bekövetkezni azt a szé­gyenteljes állapotot, mikor egy 9 ügyvéddel, 4 or­vossal, járásbírósággal, adóhivatallal, kir. közjegy- zőséggel, polgári iskolával, 3 pénzintézettel és szépszámú intelligens polgársággal biró város egyetlen erkölcsi testület nélkül szűkölködjék! — Újra a képviselő-választás követ­kezményeivel kell foglalkoznunk, hogy ezúttal Bory József községi biró esetét regisztráljuk. Boryt az­zal vádolva jelentették fel a szátmári kir. tör­vényszéken, hogy több választót megvesztegetett, hogy Szálkáira szavazzanak. A lefolytatott eljá­rás kiderítette, hogy két választónak 30—30 ko­ronát adott a politikai lelkiismeretükért. Boryt a törvényszék hat havi fogházra ítélte, amihez a kir. tábla, sőt a kúria is hozzájárult és igy az ítélet jogerős. Megírtunk már jó pár választási harcot, erő­set, gyengét egyaránt, de arra még nem volt pre­cedens, hogy választások fölött egy év elteltével se térhessünk napirendre a boszu, üldözések és bünperek miatt. Jelenleg mintegy harminc btlnper van még folyamatban -— melyeket a Szunyog-párt indított — részint első, részint másodfokon el­döntve, részint pedig a jogerős vádaláhelyezés stádiumáig eljutva. Jó ideig lesz hát még alkal­munk a legutóbbi választás utójátékát regisztrál- gatnunk. — Tüzoltó-gyülés. A megalakult önkén­tes tűzoltó egyesület vasárnap, e hó 2-án tartotta első parancsnoksági gyűlését Fazekas Arthur fő­parancsnok vezetése mellett a városháza tanács­termében. E gyűlésen tették le tűzoltóink a foga­dalmat s a parancsnokság intézkedése alapján még aznap meg is kezdték a szolgálatot. Intézke­dés történt a fecskendők és szerelvények hiányai­nak azonnali pótlása iránt, valamint aziránt is, hogy a tüzoliók már a legközelebbi napokban tö­kéletes kiképzést nyerjenek. — Szatmármegye törvényhatósága L hó 6.-án, tegnap rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésről — idő rövidsége miatt — részletesebben csak jövő heti számunkban írhatunk. Most csak a közgyűlési program egyes főbb, bennünket köze­lebbről érdeklő pontjait soroljuk fel. E szerint a tegnapi vármegyei közgyűlés sző­nyegén szerepeltek : Nagybánya, F elsőbánya r. t. városok, a csen­ged, nagysomkuti, mátészalkai, nagykárolyi, avasi, nagybányai és szinérváraljai járások községeinek ha­tározatai a \un. telefonhálózat létesítési költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Vm. alispán jelentése a th. közúti alapnál történt hiteltullépésről és en­nek fedezeti módjáról. Dr. Vetzák Ede th. biz. tag inditványa a szolgabirói, aljegyzői, árvaszékiülnöki és főszolgabírói állások betöltéséhez gyakorlati idő megállapítása iránt. A törvényhatósági közúti alap 1909/1910. évi zárszámadása. Mátészalka község ingatlan eladása iránti ügye. A hodászi körhöz tartozó községek szervezési szabályrendeletének módosítása. Nyirderzs község kérelme a faiskola fentartási kötelezettsége alóli felmentés tárgyában. A tárgysorozat felsorolt pontjai közül leg­jobban a telefonhálózat kiépítése tárgyában történ­tek iránt érdeklődünk. Azt jóelőre is elmondhat­juk, hogy a március közepéig bekért községi ha­tározatok még nagyon sok helyről mindég nincsen- nek az alispánnál. Fizikai lehetetlenség tehát va­lósággal, hogy a főispán biztató Ígérete szerint még 1911-ben a parciális telefonhálózat kiépül­jön. Jó lesz, ha a jövő évben sikerül hozzájutnunk I Megemlékezünk még itt dr. Vetzak fentemli- tett indítványáról, mely magasabb életkorhoz és hosszabb gyakorlati időhöz óhajtja kötni a meg­jelölt állások betölthetési képességét. Részünkről nagyon helyeseljük a Vetzák dr. indítványát, de mi még hosszabb gyakorlati időt és magasabb élet­kort óhajtanunk e tisztségeknél. A 26. életév be­töltése előtt szolgabirói, a 30. életév betöltése előtt főszolgabírói potesztászt nem volna szabad seki kezébe adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom