Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-30 / 26. szám

S Z A L ÍV A

3 Amperes számláló : . . . . 75 f.

5 » » .....................90 f.

10 > » ...................i.— K.

20 » s ezen felüli .... 1.20 K.

Az árammérők dija az árammal egyidejűleg fizetendő.

Az .árammérőket a fogyasztók a vállalkozótól meg is vehetik, ez esetben a vétel árának a ! megállapiiása mindenkor kölcsönös alku tárgyát képezi.

Addig is amig az árammérők irtelesitésére vonatkozó ! 907. évi V. t. c. eleibe' lép, kiköttet'k, hogy az árunmérők 10 % és 100°/» terhelésnél mérve, 3 %-nál löbb eltérést nem mulat- hatnak.

Az államilag hiíelesiíett árammérők behozataláig jogában áll kétes esetekben úgy a község, mint pedig magánosoknak az áramérőt a község elöljárósága által kijelölt szakértővel is felülvizsgálatul.

Az ilyen felülvizsgálatból eredő költségek, ha az árammérő a fogyasztó kárára mutatná, a megengedett. 3 "/o-nál nagyobb eltérést a vállakozót, — ellezkező esetben pedig az illető fogyasztót fogjak terhelni.

Az ilyen vizsgálatokhoz csakis präzi- siós mérőkészülékek használhatók sértetlen pecséttel.

Az árammérőknek mindennemű jávitása és fentartása, — a melyek vállalkozó tulajdonát képezik, — vállalkozót terhelik.

Megvett árammérők javítása és fentartása ellenben a tulajdonost terhelik.

Vállalkozó az áramot éjjel, nappal állandóan köteles szolgáltatni.

Javítási munkák vagy átszerelések miatt vállalkozó az áramot időközönként a nappali órákban ínegszakilhalja, ezen körülményt köteles azonban vállalkozó az érdekelt fogyasztóknak előzetesen tudomására hozni.

Ha az áramszolgáltatás vállalkozó kezelőszemélyzetének hibájából, vagy a berendezés fogyatékosságából kifolyólag 24 óránál hosszabb ideig szünetelne, köteles vállalkozó minden 24 órai üzemzavarért 20 (azaz húsz) korona bírságot a község pénztára javára befizetni.

A hálózatban nagyobb feszültség ingadozások 4 %-n41 fel vagy lefelé, a 150 Volt lámpa feszültséghez képest, meg nem engedhetők.

6. A közvilágítás kiterjesztése és terjedelme.

Az utcai közvilágítás terjedelme egyelőre 40 (azaz vegyvcn) darab fél éjjeli égő, egyenként évi 1300 órai égés tartammal és 40 (azaz negyven) darab egész éjjeli égő egyenként évi 3600 órai égés tartammal biró 32 gy. fényű fémszálas izzólámpából, valamint 4 drb. egyenként 500 Watt fogyasztású iv lámpából, vagy evvel egyenértékű Watt fogyasztású más rendszerű lámpából fog állani.

Az ivlámpák bekapcsolása mindenkor a többi izzólámpákkal egyidejűleg, a le kapcsolás pedig mindenkor este 10 órakor fog esöközöltetni.

Holdvilágos este kivételt nem képez.

A megadott évi égési óráknak elosztása végett köteles lesz vállalkozó világítási naptárt készíteni és azt jóváhagyás végett a községi elöljárósághoz beterjeszteni.

A közvilágítási lámpák felszerelési helyének elosztása a jelen szerződéshez csatolt tervrajz érelmében lesz eszközölendő.

Mindennemű a közvilágítás részére szükséges vezetékhálózatnak, falikaroknak és izzólámpáknak a felszerelési költsége vállalkozót fogja terhelni.

A megadott közvilágítás üzemben tartásáért az engedélyezési idő tartama alatt fizet a község a vállalkozónak a közviiágitás üzembe helyezés napjától számítva évenként 2600 (azaz kétezerhal- száz) koronát utólagos félévi 1300 (azaz egyezer- háromszáz) koronás részltekben.

Ezen összegéit köteles vállalkozó nem csu pán a megadott lámpákat villamos árammal üzemben tartani, hanem azokat mindenkor izzólámpákkal is ellátni és az egész közvilágítási hálózatnak állandó üzemképes fentartásáról is a saját költségén gondoskodni. A vállalkozó az utcai lámpák felszerelésének a helyét vagy azok fényerejét mindenkor csakis a képviselőtestület hozzá járulásával ' változtathatja meg. Ha valamely közvilágítási izzólámpa vagy ivlámpa nem égne, köteles a vállalkozó legkésőbb 24 órán belül helyre hozni, minden ezen időn tuí nem égő lámpáért köteles vállalkozó a fél éjjel égő lámpák után egyenként és esténként 20 fillért, az egész éjjel égő lámpákért 40 fillért, az ivlámpákért pedig 60 fillért mint bírságot a község pénztárába befizetni.

A mennyiben a község a közvilágítás terjedelmét bővíteni akarja, úgy köteles lesz ezt vállalkozó az engedélyezési idő tartama alatt bármikor végrehajtani a meglevő közvilágítási hálózat mentén, ha a hálózat tovább fejlesztését nem igényli:

1 drb. fpr éjjeli lámpa után évi 14 korona ráfizetésért,

1 drb. egész éjjeli lámpa után évi 37 korona áíi zetésért, 32 gy. fényű lámpa értve.

Ezen összegben benne foglaltatik a lámpák évi használata, valamint a hozzá szükséges fel- szerelési anyagok értéke is. A mennyiben a közvilágítási lámpák oly útvonalakon való felszerelése kivántatnék, a hol közvilágítási vezekel nincsen, úgy minden folyóméter közvilágítási

vezelé'- hálózat nyomvonal hosszbőviíése után, a melynek a vonal 1 mentén uj közvilágítási lámpák felszerelése kivántatnék, egy és mindenkorra 50 fillér pótlék fizetendő, ezen összegben a vezetékhálózat kiépítéséhez szükséges összes szerelési anyagok es munkabérek benne foglaltatnak, inig a közvilágítási lámpák dijai évente ugyancsak 14 és 37 koronában állapíttatnak meg.

A mennyiben újabb 500 Wattos ivlámpa vagy evvel egyenértékű Vatt fogyasztású fémszálas izzólámpa felszerelése kivántatnék meg, úgy ezek után évi 570 égési órát véve alapul évente egy darab ivlámpáért fizetendő lesz 85 korona, a mely összegben már az ivlámpa áramdija és tartozékainak a felszerelése is benne foglaltatik.

A meglevő vezetékvonalon kivül eső felszerelések folyóméterenként ugyancsak 50 fillérrel külön lesznek megtérítendők bele értve az összes fel - szerelési anyagokat és munkabéreket, mig az ezen esetben fizetendő évi világítási dij ugyancsak 85 koronát fog kitenni.

A községnek jogában áll az utcai lámpák áthelyezését bármikor követelni és vállalkozó köteles azt haladéktalanul teljesíteni, azonban az áthelyezés költségei mindenkor előzetes kölcsönös megállapodás szerint a községet fogják terhelni.

Ha a tudomány haladása folytán gazdaságosabb (kevesebb áramfogyasztása) lámpák jönnének forgalomba, a község fentartja magának a jogot ugyanezen összegért a jelenlegi Watt fogyasztásnak megfelelő tetszés szerinti nagyobb fényerejü lámpákat alkalmazni, ezen lámpák beszerzési és időközönkénti kicserélési költségei azonban ezen esetben a községet fogják terhelni.

7. A község részesedése a tiszta haszonban.

Köteles vállalkozó az engedélyezési idő folyamán minden évben a közvilágítást 2 drb. 32 gy. fényű fémszálas izzó lámpával díjtalanul bőviteni és üzemben tartani, a melyből 1 drb. egész éjjel égő és 1 drb. fél éjjel égőnként szerelendő.

Ezen lámpának a meglevő vezetékhálózat vonalán való kijelölése mindenkor a községi elöljáróság hatáskörébe tartozik.

A mennyiben ezen lámpáknak a meglevő közvilágítási hálózaton kivül való felszerelése ki vontatnék, úgy ezen lámpák felszerelési költségében a község a folyóméter vezeték nyomvonal hossz után az 50 fillér költséget megtéríteni tartozik, a lámpáknak minden további karbantartása és árammal való ellátása azonban díjtalan.

A mennyiben az áramszolgáltatás az engedélyezési idő folyamán oly mérveket öltene, hogy a gépház kapcsolótábláján.inért és a hálózatba leadott évi (összáram mennyiségek a 100,000 kiló Walt órát meghaladnák, köteles lesz vállalkozó minden 1 kiló Watt óra hálózatba leadott áram után 1 (azaz egy) fillért, mint nyereség részesedést évenként a községi pénztárba befizetni.

Ezer, a hálózatba leadott évi ossz kiló Walt árammennyiségbe bele tudandó a közvilágítás áram- fogyasztása is, leszámitandók azonban mindazon áramfogyasztások, a melyek a géptelep vagy a vállalkozó saját üzemeinek az ellátására szükségeltetnek.

Ezen nyereség részesedés megállapithalása végett vállalkozó már most a telep átépítése alkalmából két árammérőt tartozik felszerelni, a melyekből az egyik a gép által termelt áramot lesz hitvatva kimutatni, mig a másik a fő árammérő kizárólag a hálózatba leadott áramot fogja regis- trálni.

A két árammérő közötti különbözetek képe- zendik a telep és vállalkozó saját áramfogyasztását, valamint az akkumulátor töltés vesztességeit.

Ezen árammérők mindenkor a község pecsétjével is ellátandók és.évente a község és vállalkozó által kijelölt egv-egy szakértő által közösen hitelesitendők.

8. Vezetékek áthelyezése.

Ha akár a község akár magánosok érdekében a vezetékek áthelyezése kivántatnék, úgy ez a vállalkozó által a község felszólítására haladéktalanul teljesítendő, az ebből eredő költségeket mindenkor azon fél viseli, a kinek az érdekében az áthelyezés történt.

9. Ellenőrző bizottság.

A község jelen szerződés feltételei betartásának ellenőrzésére világítási bizottságot alakit, a mely bizottságnak vagy igazolt bizottainak jogában áll bármikor a telep helyiségeibe belépni és ezt, valamint a vezetékhálózatot megvizsgálni.

Köteles azért vállalkozó nevezetnek mindenkor a kellő felvilágosítással szolgálni és a szükséges mérőeszközöket rendelkezésre bocsajtani.

A hálózati feszültségnek és az ettől való 4 % eltérésnek az ellenőrzése végett köteles lesz vállalkozó a községházánál egy ellenőrző präzisios Volt mérőt felszerelni és állandóan üzemben tartani, a melyből az áramszolgáltatásnak a folytonossága' is mindenkor ellenőrizhető leSz.

10. A telep beváltása.

Mindazon villamos gépi berendezések, a melyek az áram előállítására, áram raktározására, elosztására és tovább vezetésére szolgálnak, tekintet nélkül arra, hogy szolgálnak-e ezen berendezések, vagy létesítmények más célt is, a villamos üzemnek kizárólagos tartozékát képezik.

Ha a község ezen tartozékokat az engedélyezési idő folyamán megváltani óhajtaná, erre következő kikötések érvényesek

Az első 15 évi üzemi időben a község a telepet meg nem válthatja, a, 15 év leteltével azonban a község másfél évi előzetes felmondást iel- léleiezve megveheti- mindenkor a villamos telep előbb említett berendezéseit:

a ! 5 és 20 év között a becsárban és annak 40 %-áért,

a 21 és 25 év között a becsárban és annak I 20 %-áért,

a 25-30 év kötött a becsárban, a 30-35 év között a becsaron alul 20 °/0-al

a 35-40 > » » » » 40»»

A becsár mindenkor úgy állapítandó meg, a mint a beváltás idejében a kérdéses berendezési tárgyak bárhol legjutányosabban beszerezhetők lennének, ezen értékhez hozzászámítva a gépi és kapcsolótábla felszereléseknél 1 0 % felszerelési költséget, a vezetékhálózatnál pedig 15% szerelési költséget.

Ezen igy megállapított összegből az illető berendezési tárgy értékénél leütendő minden használati- év után a villamos gépberendezéseknél és kapcsolótábláknál 5 %, összeKÖtő vezetékeknél a gépházban és a szabadban 3 %.

11. Óvadék.

Vállalkozó jelen szerződésnek az aláírásakor 2000 (azaz kétezer) koronát készpénzben vagy óvadékképes értékpapiröan a község pénztárába beszolgáltatni köteles lesz.

Ezen óvadék vállalkozónak vissza szolgáltatandó, ha a szerződés nem vállalkozó hibájából szűnnék meg vagy nem emelkednék jogérvényre.

Ezen óvadék a szerződésnek kormányhatósági jóváhagyása után és pedig legkésőbb az építési engedély kiadásáig 4000 (azaz négyezer) koronára készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban kiegészítendő.

Az óvadék kamata vagy jövedelme a vállalkozót illeti.

Ezen óvadék jelen szerződésből mindenkor vállalkozó terhére származó kötelezettség betartásának biztosítására szolgál és a szerződés értelmében felmerülendő kártalanítások erejéig igénybe veendő. Az óvadék megcsonkítása esetén 3d nap alatt vállalkozó által eredeti összegére kiegészítendő.

12. Vitás kérdések és peres ügyek.

Nézet eltérések esetebeu, a melyek tisztán műszaki kérdésekre és a szerződés ide vágó hatá- rozmányainak értelmezésére vonatkoznak- az 1868. évi L1V. t. c. 495. és következő §-ai valamint az 1881 évi L1V. t. c. ide vonatkozó 74 es következő §-ai értelmében kiküldendő műszaki választott bíróság jogérvényesen dönt.

Minden a választott bíróság elé nem terjesztett ügyekben mindenkor alávetik magukat a szerződő felek a Szatmár-Némeli kir törvényszék ítéletének és a sommás eljárásnak.

Vitás kérdések felvetése semmi körülmények között sem szolgáltathat okul a szerződésben foglalt és ebből eredhető kötelezettségek megtagadására.

13. A szerződés megszűnése.

A község vállalkozótól jelen szerződésben adott engedélyt megvonhatja; a következő esetekben ;

1. Ha a vállalkozó jelen szerződést egy az abban részére biztosított jogok és kötelezettségeket akár nyíltan, vagy titokban jogellenesen másra ruházná.

2. Ha a vállalkozó a jelen szerződésben meghatározott teljesítményű elektromos vezetékhálózatot és áramfejlesztő telepet a 2. pontban megállapítok időn belül el nem készítené és üzembe nem hozná.

3. Ha a vállalkozó akár az egész hálózatban, akár annak valamely részében az elektromos áramszolgáltatást a község engedélye nélkül szerződés szegőleg és szándékosan 3 hónapnál tovább szüneteltetné.

4. Ha a szerződésnek felbontását bármely oknál fogva bíróság mondaná ki, vagy iia vállalkozó jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek bírói ítélet szerint megfelelni képtelen.

5. Ha a vállalkozó szerződési biztosítékát annak bármely okból való megfogyasztdsa vagy csökkenése esetén, amennyiben a község által a válal- kozóhoz intézett másodszori közjegyzői utón kézbesített felhívástól 30 nap alatt az eredeti összeg erejéig ki nem egészíti.

Ezen másodszori fethivásuak kifejezetten tartalmaznia kell azon kijelentést, hogy a felhívásnak nem teljesítése az engedély megszüntetését vonja maga után.

6. Ha vállalkozó fizetéseit megszünteti vagy csődbe kerül. Ha a község a fenti 1—6 esetben jelen engedélyt megvonja, vállalkozó szerződési óvadékát a község javára elveszti, ezen esetben a községnek jogában áll vagy az egész vezeték- hálózatnak eltávolítását követelni a vállalkozótól, vagy a vállalati berendezéseket: áram fejlesztő telepet, vezetékhálózatot és tartozékait jelen szerződés 15. pontja értelmében megváltani.

14. Vis major esetei.

Ha a vállalkozó vismajor strike, véletlen baleset, vagy hatósági rendelet folytán a szerződés bármely pontjának a betartásában akadályoztatnék, úgy ez, a mennyiben vállalkozót mulasztás nem terheli, nem képezheti birság tárgyát, sem az en-