Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-30 / 26. szám

Mellékelt a „Mátészalka“ 26. (117.) számához. gedély megvonásának, vagy vállalkozóra háramol­ható bármely joghátránynak indokául nem szolgálhat, Vállalkozó azonban köteles a netán ily mó­don előállott akadályokat tehetségéhez képest haladéktalanul elhárítani. lő. Szerződés átruházása. Vállalkozó ezen szerződést csak a községi képviselőtestület beleegyezésével ruházhatja át másra, azonban ezen beleegyezés alapos ok nél­kül meg nem tagadható. Átruházás esetén a köz­ségnek hasonló feltételek mellett elővásárlási jog biztosittatik. 16. Bélyeg költségek. Jelen szerződésből eredhető mindennemű jbélyegköltségek vállalkozót terhelik. 17. Érvénybelépés. Jelen szerződés vállalkozóra nézve annak aláírásával, a kézségre nézve pedig annak felső kormányhatósági jóváhagyásával válik kötelezővé. 3. Alkalmunk volt a szerződési tervezetre nézve beszélgetést folytatni a vilianyvilágitási bizottság egy tagjával, aki legkevésbé laikus a villanytech­nika terén. Ez a bizottsági tag a következő ész­revételeket tette a most bemutatott szerződési ter­vezetre : 1. ) A nagy gonddal és kiváló szakértelem­mel kidolgozott szerződésben csaknem minden szükséges és a város érdekét szolgáló kérdés benn- foglaltatik, csakhogy nincsennek azok élesen, ha­tározott formában kifejezésre juttatva, azaz olykép, hogy kibújni ne lehessen alóluk. Határozót tan ki kellene mondani, hogy a * közvilá­gítás szerződésben körvonalazott kibővítése, a szer­ződés aláírásától számított egy hó alatt kell, hogy megtörténjék. 2. ) Helyes volna továbbá — monda — ha a város nem venné tudomásul, hogy a dinamó a vállalkozó egyébb üzemével is kapcsolatban van, mert hisz közös lónak túrós a háta. Tisztán a vi­lágítás szolgálatában levő hajtóerő mellett keve­sebb az üzemzavar és ipari célokra intenzivebben volna értékesíthető az áram. 3. ) A szerződésben végül — fejezőbe beszé- ! dét a bizottsági tag — a vállalkozó nincs köte­lezve a telepnek a fokozódó igények szerint való kibővítésére és a modern technika újabb vivmá- i nyainak azonnal való alkalmazására, hanem csak megvannak neki engedve, hogy ezeket megtehesse. Mindenben egyetértünk a bizottsági tag fej­tegetéseivel és csak még azt kell hozzátennünk, hogy az ivlámpák számat 8-ra kellene felemelni, de legalább 6-ra ; 4 mindenesetre kevés. Az óva­dékot is kevésnek találjuk és helyesebbnek tarta­nók előbb 3000 majd 2000 összesen 5000 K-ra felemelni. A villanyoszlopok pedig, ha már vasból nem lehetnek, csinos, egyenes fenyő farudak legyenek, befestve szürke vagy • más al­kalmas színre. Az ivlámpáknak az utca közepén huzalokon való elhelyezése szinten okvetlen kivá- uatos a praktikusság és külső csin szempotjából.) j Reméljük, hogy a város módot fog még találni arra, hogy ezen jogos követelményeket a szerződésben érvényesítse. Különben a szerződés figyelmes átolvasása mindenkit megfog győzni ar­ról, hogy az nagyon tárgyilagosan és pártatlanul, inkább a gyártelep (vállalkozó), mint a község ja­vára és előnyére van megszerkesztve. A vállal­kozó jogait a lehető legszélesebben kiterjeszti és sok kérdésben szabad kezet enged a teljesítés ter­jedelmére és idejére nézve. így tehát semmi két­ség sem fér hozzá, hogy a gyártelep ezen reá nézve annyira kedvező szerzözést teijes egészé­ben el ne fogadná és a legvérmesebb remények­kel nézünk a hosszú őszi esték elé, mikor mindenkinek »örök világosság fog fényesedéi« I SZÍNHÁZ. Köszöntjük ismét a mi vándor madarainkat: a nyári színészeket, kik minden évben, csaknem ontosan ugyanazon időben megjelennek köztünk, ogy némi élénkséget öntsenek a kisvárosi élet si­vár egyhangúságába. A Krasznay Ernő társulatát, múlt évi működése után Ítélve, örömmel fogadtuk, mert a tagok között sok ambiciózus színészt, sőt 1—2 kiforrott tehetséget is találtunk. Maga Krasz­nay is jó színész — vidéki fogalmak szerint — de Krasznay Mariska, Molnár valamint a kis pri­madonna és Szakács is a jobb erők közül valók voltak. Sajnos a kis csapat megfogyva érkezett hozzánk: e 4 tag nélkül. Azonban kárpótolva let­tünk némileg több uj taggal, no meg azon ha­tározott előre haladottsággal, melylyel a kedves kis Nádasy Mici lepett meg bennünket. A legna­gyobb ambíciót és jó akaratot nem lehet megta­gadni e társulattól. Igyekszik minden szereplő annyit nyújtani, a mennyit tud. Annak aztán csak örülhetünk, ha ezen igyekezet egyeseknél élvez­hető módon jut kifejezésre. Reméljük, hogy ezt a végtelen ambíciót honorálni is fogja a mszalkai szinházlátogató közönség, mert a nagy megpró­báltatásokkal és anyagi gondokkal küzdő, de am­biciózus vidéki színészeket pártolnunk kell. Le­gyünk tehát e rövid nyári szezon alatt mindany- nyian valódi mecénások, tántoríthatatlan színházi habitüék ! . . . * Szerdán este volt az első előadás. A * Cigány­szerelem«. cimü nagy hirre vergődött, bájos dal- lamu operettel nyitották meg a pár hétre terve­zett szezont. E választás nem volt a legszerencsé­sebb, mert az operett-személyzet nem valami erős. Már az előadás előtt kissé visszatetszést szült azon kürülmény, hogy az ócska szinlapokon nem tud­tunk eligazodni, mert a társulatnál már nem lé­tező szereplők vannak rajtuk feltüntetve. No de azért lezajlott az első előadás. Nádassy AAici és partnere Kajetán voltak a legtermészetesebbek. Kürly Lili heves, temperamentumos játéka és éneke sok helyütt az Ízléstelenségbe csapott át. Krasznay a nem neki való szereppel kissé küzködött és a mi siker volt, azt legnagyobbrészt a Lehár Ferenc számlájára kell följegyeznüuk. Tegnap csütörtökön este »Az ezred apja« ci­mü bohózat került szilire. A bután komikus hely­zeteken sokat nevetett a közönség és általában — eltekintve a darab meglehetős észnélküli tartal­mától— az előadás fölötte állott a szerdainak. Kár, hogy hadilábon álltak a szereplők a szerep-könyv­vel, mert a súgó rendkívül merészen dolgozott. Kertész (Boutin ezredes) és a tisztiszolga szerepét játszó színész (Szakáts Ántal?) elég ügyesen játszot­tak. Kürty Lili is élvezhetőbb volt most, mint az előző este. Nádasy Mici helyes alakjával, kedves kis, gödrös arcával egyszerit, diszkrét játékával soha sem lehet teljesen hatástalan és e hatás csak fokozódnék, ha annyi és oly jól szabott toilettjei volnának, mint Kürty Lilinek. Qelinett közjegyző (Krasznay) valamint a Paradell hadnagy szerepé­ben Molnár János (?) elég ügyes alakítást nyújtottak. A ruhák és díszletek sok kívánni valót hagy­nak ugyan hátra, de az előjegyzett kevés bér­letre és az ezzel szemben álló nagy rezsie-re va­ló tekintettel, ezzel meg kell elégednünk. A helyes nyomású, uj szinlapokat azonban határozottan követeljük, mert ez nem jár nagy költséggel (avagy kérjük legalább a helyben kiosztott szinlapok nagy részénél a nevek helyes, piros tintás korrigálását) s a jelenlegi helyzet nem állhat fenn anélkül, hogy nagyfokú visszatetszést ne szülne a közön­ség minden rétegében. * A jövő hét műsorterve a következő: Junius 30. pénteken: Kard becsülete. Kazalicky nagy­sikerű társadalmi színmüve. Julius hót.-én szombaton: Muzsikusleány. Operetteujnonság. Julius 2.-án vasárnap két előadás: d. u. Obsitos. Gyermekelőadás, este, Tatárjárás. Ope­rette. Julius 3-an hétfőn: Balga szűz. Henry Bataille szenzá­ciós színmű újdonsága. Julius 4.-én kedden: Kis cukros. Vig- színházi vígjáték újdonság. Julius 5,-én szerdán: Babuska- Fall Leo operetteujdonsága. Julius 6.-án csütörtökön pedig a Sasfiók. Rostand világhírű remeke kerül színre. ■V{\ E K. Csütörtök. Csütörtökön, Ha pislog a hajnal, Csütörtökön Teli vagyok bajjal. Csütörtökön Fogfájós a reggel, Csütörtökön Vacogva kelek fel. Csütörtökön Jaj,i görcsöket kapva Pislantok a Csütörtöki lapra; Csütörtökön, csütörtökön Nem ízlik a fölöstököm. Csütörtökön Jönnek ama strófák, Amiktől megkergül Az ártatlan jószág. S megkörnyékezi az Embert is a guta És vonítva fut eí Párjától a kutya. Csütörtökön A Parnasszus gyászol, Csütörtökön Nem üres a jászol. Csütörtökön Keserűk a szörpök, Csütörtökön Nyelv s rím összetörtök! Csütörtöki strófa Vigyen el az ördög! S Pegáz, te ki híztál Bécsi tökön, Mit bolondulsz minden Csütörtökön ? ! Ha ki rosszul nyargal, Rúgd úgy — /Ültövön, Hogy ne írjon stiófái Több csütörtökön ! PÉNTEK. — Társadalmi csőd. Pár nap még csak és városkánk társadalma a szó szoros értelmében csődöt mond. Vasárnapra, július hő 2.-ra hivta össze az ezelőtt 40 évvel alakult polgári kaszinó elnöksége rendkívüli közgyűlését, melynek tárgya: határozni a kaszinó feloszlása felett. Idejutottunk. Ide jut'atta társadalmunkat a széthúzás, a pár­toskodás, ide -z egyes vezető férfiak nemtörő­dömsége, a mások haszon'eső, vagy részrehajló politikája. Ide jutottunk, a csődhöz, e szégyentel­jes feloszláshoz, a büzletes rothadáshoz. Megéreztük mi ezt már régen s akár a jó házikutya, vonítottunk a veszély érzetében, rémitő hangokon figyelmeztettük ez egyesületnek vezetőit, hogy az az ut, melyen halad a végpusztuláshoz vezet. Kértünk, könyörögtünk, rimánkodtunk, sőt fenyegettünk is, hogy ne mulasszák el az alkal­mat hajlékot teremteni ez egyetlen erkölcsi testű-? létnek, melyet még lelkes elődeink alapítottak. A jó szó nem használt s most talpra állt az a né­hány kaszinó tag, ki megunta fizetni az évi 16 koronákat azért, hogy három-négy megszokott ka­szinó lakos abban a büzletes odúban kemény pi­pafüst mellett játsza el mindennapi alsósát és ki­jelentette, hogy amennyiben az elnökség nem gon­doskodott megfelelő helyiségről, a kaszinóból ki­lép. E kegyelemdöfésre azonban már nem is volt szükség, mert a kaszinó anyagi sorvadásban már amúgy is az utolsókat rúgta. A tagdijakat csak néhányat! fizették rendesen, a hátralékok teteme­sen felszaporodtak s ezzel egyenes arányban nőt­tek az adósságok is. A testület vezetői hol hiú­sági kérdésből, hol érthető undorból egymásután i mondtak le állásaikról s a feloszlást elhatározni hivatott rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán is a I még élő egyetlen alel nők lemondása szerepel első pont gyanánt. Menekülnek a sülyedő hajóról, ahelyett, hogy dolgoznának a megmentésen. De meneküljenek is: Ennek az egyesületnek csak a romján épülhet fel egy uj, egy modern kaszinó. Meneküljenek, mert tényleg szégyelnünk kell, hogy az ö kormányzásuk mellett sülyedt el a hajó,. Mondja ki a vasárnapi rendkívüli közgyűlés a fel­oszlást, de alakuljon is meg mindjárt az uj ka-, 'szinó. Alakuljon meg úgy, hogy tetterős emberek álljanak az élre. Teremtsenek hajlékot a testület­nek és vezessék azt úgy, amint a mai korban ve-, zetni kell egy kaszinói. — A mátészalkai önk. tüzottó-egylet I tisztikara Almer Béla elnöklete alatt e hó 27.-én i d. u. 5 órakor gyűlést tartott, melynek tárgya az egyesület kezdő lépéseinek megbeszélése volt. Iga­zolták a jelentkezett működő tagokat, kik most vasárnap, délután 3 órakor teszik le az esküt a parancsnokság előtt. Kimondották végül, hogy a meglevő tűzoltó felszereléseket 3 napon belőj teljesen használható állapotba hozzák és a beta- tanitás végett egy kisvárdai tűzoltó tisztet hív­nak meg. Ha a betanítást végző egyén iejövetele rövid időn belől nem volna lehetséges, a pa ancs- nokság egy tagját küldik föl a budapesti tűzoltó tiszti 3 hetes szaktanfolyamra, ki aztán a betaní­tást idehaza eszközölni fogja. — Rendkívüli megyei közgyűlést tart Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi julius hó 6.-án d. e. 11 órakor. — Ok az öngyilkosságra. Szinte meg­döbbentően szaporodik azok száma, kik életüket önként eldobják. Ez öngyilkosságok oka ezerféle. A legkissebb, legjelentéktelenebbnek látszó körül­mény is képes az embert halálba kergetni. így Herceg Józsefné kocsordi lakos f. hó 26.-án gyufa oldatot ivott azért, mert szomszédjá- jával összeveszett. Az orvosok — nagy nehezen bár, mert a szerencsétlen öngyilkos ellenkezett — gyomormosást végeztek Hercegnén, de azért álla­pota nagyon súlyos. — A mátészalkai járási ipartestület alapszabályait a nagyméltóságu m. kir. kereske­delemügyi miniszter jóváhagyási záradékkal elátta és a jóváhagyott alapszabályokat a vármegyei kö­zönséghez leküldte. Nemsokára megkezdheti tehát az ipartestület működését. — Lopás. Huszti Miklós nyirvasvári-i la­kos f. hó 23.-án álkulcscsal belopódzkodott Tóth György sárgaházai ta yán levő lakásába és mig az a mezőn dolgozott, elemeit mintegy 70 k. „ értékű ruhát. Husztit a csendőrség elfogta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom