Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-30 / 26. szám
3. oldal. MÁTÉSZALKA 26. (117.) szám. lesznek cserélendők. A falikarokhoz leágazó szigetelt vezetékek gázcsőben lesznek szerelendök, minden egyes falikar vezetéke olvadó biztosítóval lesz ellátandó. Vállalkozó a vezetékhálózat kiépítéséhez szükséges engedélyt az 1888. XXXI. t.-c. értelmében köteles lesz kieszközölni, ezen engedélyezés által kiírandó mindennemű biztosítási vagy elhelyezési költségek vállalkozót fogják terhelni. Amennyiben huzalvezetés vagy támszerkeze- tek felállítása céljára idegen ingatlanok igénybe vétele lenne múlhatatlanul szükséges, úgy erre nézve vállalkozó az illető tulajdonostól az engedélyt megszerezni köteles. A huzalok vezetésének közterületen útjában levő fának a gályáit vállalkozó jogosítva van levágatni, tekintet nélkül arra, hogy a fák köztulajdont, vagy magántulajdont ké- peznek-e, ha azok a községi közterület fölé hajlanak. Amennyiben a vállalkozó jelen szerződésben körülirt telepet és hálózatot a megadott 12 hónapon belül meg nem építené és teljes egészében üzembe nem hozná, köteles lesz minden heti késedelemért 50 korona bírságot a községi pénztárba befizetni, a mennyiben pedig 25 heti birság összeg után sem jönne üzembe a telep, jelen szerződéssel vállalkozóra ruházott áramszolgáltatási jog reá nézve minden további kártérités nélkül elvész és annak kiadása felett a község szabadon rendelkezik. 3. A berendezés fentartása és tovább fejlesztése. A körülirt áramfejlesztő telepnek, valamint hálózatnak mindenkor üzemképes és jókarban való fentartása az egész endedélyezési idő tartama alatt vállalkozót terhelendi. Ugyancsak vállalkozót terheli mindennemű, az áramfogyasztások szaporodása folytán szükségesnek mutatkozó bövitési munka is, akár az áramfejlesztő telepen, akár a hálózatban. Köteles lesz vállalkozó a géptelepet bővíteni és megfelelő tartalékkal ellátni : ha a téli december havi legerősebb terhelés idején ezen legnagyobb terheléshez képest a megfelelő teljes tartalékkal már nem rendelkeznék, vagy pedig ha a feszültség veszteségek a tápvezetékeknél a 15 °/0, a magán és közvilágositási hálózatnál pedig a 8 B/0-ot meghaladnák, ezen veszteségek is mindenkor a legerősebb december havi terhelések idején lesznek megállapitandók. Az első kiépítés alkalmával megadott feszültség és áram-rendszeren jogában lesz a vállalkozónak bármikor az engedélyezési idő folyamán változtatni, akar pedig a jelenlegi gőzhajtó erő helyett mást alkalmazni. Mindennemű ilyen hajtóerő, feszültség vagy áramrendszer megváltoztatásából eredő beruházási költségek vállalkozót fogják terhelni. Ugyancsak vállalkozót terhelendik az áramrendszer vagy feszültség megváltoztatásából kifolyólag magánosoknál, vagy a közvilágositásnál szükséges összes uj lámpák, vagy mindennemű más fogyasztási berendezések kicserélési költségei is. , Mindennemű a géptelepen vagy hálózaton végrehajtandó ilyen természetű átalakítási, vagy bővítési munkákhoz vállalkozó a községi képviselő- testület hozzájárulását kikérni köteles. Köteles vállalkozó a magánvilágilási hálózatát tovább fejleszteni, ha minden 100 méter távolságra két éven át legaláb évi 1000 hecto Watt óra világositási, vagy pedig 1000 hecto Watt óra motor áramfogyasztás biztosíttatnék. 4. Építési engedély kikérése. A telep átépítésére vonatkozó engedélyt vállalkozó tartozik a hatóságtól megszerezni és az építés megkezdése előtt a létesítendő berendezésekről a községhez jóváhagyás végett részletes terveket benyújtani. A község, vagy annak felettes hatósága jogosítva lesz a tervekre észrevételt megtenni, — a jóváhagyott tervek egy példánya vállalkozó által a községnek átszolgáltatandó, melybe időről-időre az esetleges változások vagy bővítések beraj- zolandók. 5. Magánvilágilási díjszabás és áramszolgáltatás feltételei. Vállalkozó tartozik a villamos áramot jelen szerződésben foglalt feltételek keretein belül kivétel nélkül mindenkinek szolgáltatni, ha az illető fogyaszió kezességet nyújt arranézve, hogy ezen szerződésben foglalt feltételek és megállapodások általa be is fognak tartatni. Vállalkozónak csakis oly berendezéseket szabad és köteles a hálózathoz bekapcsolni, a melyek a vezetékek elhelyezését és szigetelését illetőleg a Magyar Mérnök és Építész Egy»et ide vonatkozó szabályzatának megfelelnek. A berendezéseknek a hálózathoz való bekapcsolására vonatkozólag a következő feltételek állapíttatnak meg: Joga van bármely magán félnek berendezéseket idegen vállalkozóval is készíttetni, de az illető vállalkozónak megfelelő képesítéssel és az iparhatóságtól iparengédéllyel kell bírnia. Vezetékeknek vagy ólombiztositékoknak padláson való elhelyezése tilos, kényszerítő szükség esetén padlásvezetékek csakis páncélozott szigetelő csőbe szerelendök. Régi padlás vezetékek, jelen szerződés jóváhagyástól számított egy éven belül átszerelendők. Fővezetékek az árammérő óráig mindenkor csakis szigetelő csőbe szerelhetők, minden szál vezeték részére külön cső alkalmazandó. A fővezetéknek az árammérőig >1.« szigetelésű vezetéknek kell lennie. Minden egyes bér ndezés vezeték leágazása az utcai hálózatnál olvadó biztosítóval látandó el. Az utcai vezetékhálózatról való csatlakozási vezetékeket a bekapcsolandó berendezés telkének a határig, vagy az utcai vonalba eső épület faláig, kizárólag a vállalkozó van jogosítva elkészíteni, még pedig, tekintet nélkül a lángok számára 50, méternél nem nagyobb távolságnál saját költségén köteles azt elkészíteni. 50 méteren felüli kapcsolási vezetékek elkészítése a 3. pontba foglalt feltételek alá esik. Minden bejelentett berendezés a bekapcsolás előtt a vállalkvzó által díjtalanul megvizgálandó, vájjon a szabályzatnak megfelele-e? A fogyasztott árammennyiségnek fizetése árammérő elszámolása alapján történik. Joga van vállalkozónak bármely magánféllel a világítás, vagy erő áram szolgáltatására nézve külön egyezségeket is kötni, csakis azonban oly feltételek mellett, a melynek díjtételei nem magasabbak, mint a jelen szerződésé. Vállalkozó jogosítva van a fogyasztótól az áramfogyasztást megvonni: 1. Ha az illető fizetési kötelezettségnek eleget nem tenne; 2. Ha a fogyasztó a vezetékhálózatot, vagy annak mellék készülékeit vállalkozó tudta nélkül megváltoztatná, avagy világítási eszközöket, vagy más áramfogyasztással kapcsolatos berendezéseket az árammérő elé kapcsolna, vagy nagyobb áram- fogyasztásu lámpát vagy készülékeket alkalmazna, mint amilyen esetleges átalány fogyasztásnál me- gállapittatott. Vállalkozó magánosok részére az engedélye^ zési idő eisö 5 évében a világítási áramot hecto Watt óránként 7 (azaz hét) fillérért, mig az engedélyezési idő további 35 évében hecto Watt óránként 6 (azaz hat) fillérért köteles szolgáltatni. Ipari vagy motorikus célokra az áram dija hecto Watt óránként 3 (azaz három) fillér. Községháza, vagy községi középületek céljára elfogyasztott áram 25 "/„-al olcsóbban, azaz 4—5 fillérrel lesz elszámolandó» Nagyobb fogyasztók az elfogyasztott évi össz áramfogyasztás után a következő engedményekben részesitendők: Évi 5000 hecto Watt fogyasztás után 5 % » 7500 » » » » 7.5 » i 10000 » » » » 10 » > 15000 » » » » 15 » » 20000 > » vagy azt meghaladó fogyasztás után 20 u/o Az erőátviteli nappali fogasztásoknál az évi összfogyasztás után ugyanazon engedmények adandók, mint a világítási fogyasztások után. Elektromotorok» valamint egyébb ipari célokra megállapított 3 filléres egységár mellett tiltva van a maximális esteli terhelés idején az áramot igénybe venni az egyes hónapok szerint a következő időszakokban: 1. Január hóban délután */í 4-től este 10-ig 2. Február » » 5-től > 10-ig 3. Március » > 6-tól > 10-ig 4. Április » » V 2 7-től > 10-ig 5. Május » > V» 8-tól » iO-ig 6. Junius * > 8-tól 1 lŐ-ig 7. Julius » > Vi 8-tól > 10-ig 8. Augusztus » » 7-től > 10-ig 9. Szept. » ) 6-tól > 10-ig 10. Október » 1 5-től 1 10-ig 11. Nov. » » 4-től » 10-ig 12. Dec. > Vi 4-től > 10-ig A motor üzemek fenti tilalmi idejének ellenőrzése céljából vállalkozó által kettős tarifa számlálók szerelhetők a melyekért a következő havi béreket számítja fel: 5 Ampéres kettős tarifa számlálóért 1.50 K. 10 » » » » 1.80 K.i 20 » és ennél nagyobb » 2.— KA világítási berendezéseknél alkalmazandó hecto Watt számlálók havi bérei a következők: 3 Ampéren alul ..........................40 K mé gis hozzájutok egyszer . . . Clarimonde az ablaknál ül és fon. Szálakat, hosszú, vékony, végtelen finom szálakat. Valami, hálót készít, nem tudom, hogy milesz belőle. És nem tudom megérteni, hogy dolgozhatik ezen a fonadékon a nélkül, hogy a puha szálakat össze zavarná és eltépné. Csodálatos minták látszanak a finom munkában, mese állatok és különös szörnyábrázatok. Különben — mit is irok itt ? A való az, hogy nem is láthatom, mit fon; sokkal finomabbak a szálak. És mégis érzem, hogy a munkája épen olyan, mint a milyennek látom, ha a szememet lehunyom. Épen olyan! Nagy háld és sok mindenféle rajta, mese állatok és különös szörnyábrázatok. Csütörtök, március 17. Sajátságos izgalomba vagyok. Senkivel sem beszélgetek, még Dubbonet asszonynak és a szolgának se köszönök jóformán. Alig van türelmem az evéshez; csak az ablaknál szeretnék ülni, hogy vele játszam. Izgató játék, az bizonyos! És úgy érzem, holnap valaminek történni kell! . . . Péntek, március 18. Igen, igen ma valaminek történni kell. Mondom magam elé — egészen hangosan beszélek, hogy a hangomat halljam — hogy hiszen azért vagyok itt. De a rossz a dologban: félek. És ez a félelem, hogy valami hasonló történhetik velem, mint elődeimmel ebben a szobában, elvegyül avval a másik félelemmel: melynek Clarimonde az oka. Alig tudom a kettőt szétválasztani. Úgy félek, hogy ordítani szeretnék. 6 óra este. Gyorsan egy pár szót, kabátban és kalapban. Mikor öt órát ütött, vége volt az erőmnek. Oh, most már egészen bizonyosan tudom, hogy valami rejtelmes sajátsága van a hét utolsóelőtti nap hatodik órájának, most már nem nevetek azon a mivel a rendőrfelügyelőt felülteltem. Oil ültem a széken, minden örömmel fogódzkodtam. De valami vonzott, majdnem taszított az ablak felé. Játszanom kellett Clarimonde-al és megint elővett az a rémséges félelem. Láttam ott lógni elődeimet az ablakon; a magas svájci utazót, vastag a nyaka és szürke a borostás szakálla. És a nyúlánk artistát és a kistermetű, erős rendőrbiztost. Mind a hármat láttam, egyiket a másik után, azután mindhármukat együtt, a vaskos kampón, nyitott szájjal és hosszan kilógó nyelvel. És azután magamat láttam közöttük ... Óh, ez a félelem! Éreztem, hogy épen úgy félek az ablakkeresztfától és ettől a rémes kampószegtől, mint Clarimondetól. Tán megbocsát nekem, de igy van: ebben az aljas félelmemben mindig belekevertem őt is a három ember képébe, akik ottlógtak s lábuk a földön csüngött. Viszont az is igaz, hogy egy pillanatig sem éreztem azt a kívánságot, vagy vágyat, hogy felakasszam magam : nem is féltem tőle, hogy megtehetném. Nem — csak magától az ablaktól féltem — és Clarinionde-tól — vala ni borzasztótól, bizonytalantól, aminek most jönnie kellett. Azt a szenvedélyes, leküzdhetetlen vagyat éreztem, hogy felkeljek és mégis odalépjek az ablakhoz. És meg kellett tennem. Ekkor csengett a telefon. Felvettem a kagylót és mielőtt még egy szót halottam volna, belekiáltottam: »Jöjjenek! Rögtön jöjjenek 1!« Úgy éreztem, hogy átható kiáltásom egy szem-1- pillantás alatt a padló hasítékaiba kergette az ösz- szes kísérteteket. Abban a percben megnyugodtam-. Letöröltem az izzadtságot homlokomról és egy pohár vizet ittam ; azután gondolkoztam, hogy mit fogok mondani a felügyelő ek, ha jön. Végre odaléptem az ablakhoz, köszöntem és mosolyogtam. És Clarimonde köszönt és mosolygott, öt perccel később belépett a rendőrfelügyelő. Elmondtam neki, hogy végre a dolog nyitjára kezdek jönni; ma még kíméljen meg kérdéseitől,.de nemsokára egészen biztosan különös leleplezésekkel fogok szolgálhatni. A furcsa az volt, hogy mikor ezt hazudtam neki, meg voltam győződve, hogy igazat mondok. És hogy még most is majdnem igy érzek — bár tudom, hogy nem igy van. Észrevette kissé különös lelkiállapotomat, mikor a telefonba való ijedt kiabálásom miatt men- tegetődzni és azt lehetőleg természetesnek megmagyarázni akartam — anélkül, hogy valami elfogadható okot találtam volna. Nagyon barátságosan arra kért, hogy semmiféle tekintettél reá ne legyek; mindig rendelkezésemre áll* hisz ez kötelessége. Inkább jön egy tucatszor hiába* semmint várasson magára, ha szükség van rá. Azután meghívott* hogy ma este tartsak vele,, ez bizonyára szórakoztatni fog; nem jó, ha az ember annyit van egyedül. Elfogadtam, habár nehezemre esett; nem szívesen hagyom el ezt a szobát» {Folytatjuk.)
