Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-30 / 26. szám
.2 oldal. M A T É S Z A L K A 26. (117.) szám. KÖZSÉGI-ÜGYEK. — A villanyvilágitás. — — A viiHanv világítási bizottság szerződés tervezete. — 1. A »Mátészalka« f. évi április hó 28.-án megjelent 17. (108 ) számában megírta, hogy a községi képviselő-testület f. évi április hó 22.-én tartott közgyűlésén bizottságot küldött ki, (tagjai: dr. Steinberger, Klein Móritz, Rohay, Weisz László és Klein Andor) melynek feladata a villanyvilágiíási vállalkozóval érintkezésbe lépni és a vele kötendő szerződés tervezetét megszövegezni. Ezt a bizottságot a »Mátészalkai hozta javaslatba és ugyancsak a »Mátészalka« proponálta azt is, hogy e bizottságba válasszák be Klein Andort, mint szakértőt és a bizottság föltétlenül kérje ki legalább két okleveles elektrotechnikus szakvéleményét. A f. év április hó 22.-én tartott képviselő- testületi közgyűlés, mint mondtuk, a »Mátészalka« kívánságát mindenben honorálta, sőt bátran állíthatjuk, hogy az egész közgyűlés a »Mátészalka« folyó évi április hó 22.-én, tehát a kérdéses ülés előtti napon megjelent (107.) száma »Mit ki vállunk a községi villamos teleptől« cimü vezércikkének behatását tükrözte vissza. A kiküldött villanyvilágitási bizottság meghívta Markó villanymérnököt és szakvéleményének meghallgatása után fölkérte, hogy a szerződési tervezetet megszövegezze. Ez a tervezet jó részében szintén honorálja lapunknak már említett cikkében kifejtett álláspontját. Ezt a szerződési tervezetet az elöljáróság hivatalos utón eljuttatta a vállalkozóhoz áttanulmányozás és neláni észrevételei megtétele céljából. Ha ez megtörtént, a bizottság megszövegezi a szerződésnek végleges, a vállalkozó által is elfogadott tervezetét és azt elfogadás végett a községi képviselet elé terjeszti. Ha azonban a bizottság a vállalkozóval megegyezni nem tudna, úgy más céggel fog tárgyalást kezdeni, ugyancsak az itt ismertetendő szerződési tervezet alapján. 2. A közérdeknek vélünk nagy szolgálatot tenni, amikor ideiktaljuk a szerződési tervezetet egész szövegében, hogy azt még mielőtt a képviselőtestület elé kerülne a nagy nyilvánosság megismerje és a képviselő-testület minden tagjának alkalma legyen azt behatóan tanulmányozni. Szerződés, mely egyrészről Mátészalka község közönsége (röviden : község), másrészről a mátészalkai mezőgazdasági gyár r. t. (röviden vállalkozó) közt, Mátészalka községben a villamos világítás és erőátvitel céljára szolgáló villamos áramfejlesztő központi telep, villamos vezetékek és berendezések létesítése és használata iránt a következőleg köttetett: 1. A közterület használata és a szerződés tartama. A község a jelen szerződésben foglalt feltételek és kikötések melleit 40 (azaz negyven) évre kizárólagos engedélyt ad fent nevezett vállalkozónak arra, hogy a község mindenkori határain belül a saját üzemével kapcsolatosan, vagy attól függetlenül is, villamos áramfejlesztő központi telepet létesíthessen, villamos áramot a-z alább megnevezett célokra iparszerüleg előállíthasson és úgy magánosoknak, mint a községnek üzletszerűen szolgáltathasson, továbbá, hogy a község közterületeit elektromos áram vezetésére szolgáló berendezések elhelyezésére díjtalanul felhasználhassa és ezen vezetékeket úgy az utcai közvilágításra, mint magánvilágitás, erőátvitel, vontatás, valamint bármily más célra szolgáló elektromos áram átvitelére az 1888. évi XXXI. t.-c. vagy netán később életbe lépő ide vonatkozó más törvények vagy törvény erejű rendeletek korlátái közt felhasználhassa Magánosoknak jelen szerződés egész tartama alatt is szabadságában áll villamos áramot saját telkeinek határain belül a közterület igénybe vétele nélkül előállítani és saját céljaikra felhasználni. Amennyiben ilyen telepek létesítésére a a község engedélye szükségeltetnék, a község kizárólag csak oly esetekben lesz jogosítva erre az építési engedélyt megadni, midőn az engedélyt kérő a villamáramot kizárólag a maga használatára és nem üzleti célbói óhajtja előállítani. 2. A központi áramfejlesztő telep létesítése és rendszere. Vállalkozó kötelezi magát jelen szerződésnek kormányhatósági jóváhagyásától számított 12 hónapon belül gőzmalmával kapcsolatosan a jelenlegi központi vil amos telepet saját költségén átépíteni, illetve a jelenlegi áramfejlesztő telepét az alábbi feltételeknek és teljesítményeknek megfelelőig felszerelni és a megadott 12 hónapon belül teljes egészében üzembe hozni. A géptelep, amely egyidejűleg a vállalkozó saját mezőgazdasági gyára céljára is fog erőt szolgáltatni, a következő villamos felszerelésből és gépekből fog állani: 1 (azaz egy) darab három vezetékes rendszerű 330 Voltos (2X155 Volt) feszültségű 45 k. Watt teljesítő képességű egyenáramú mellékáram- körü dynamóból. 1. (azaz egy) készlet ugyancsak előbbi 45 k. Watt összteljesítménynek megfelelő tartalék dyna- tnókból, a melyek a régi berendezésből fel- használhatók. 1 (azaz egy) akkumulátor telepből, mely áll 184 darab Tudor rendszerű elemből 10 órai kisülésnél 435 Ampére óra kapacitással, 108 Am- pére megengedhető maximális töltő, és kisütő áramerősséggel. 1 (azaz egy) pót gépcsoportból, a melynek dynamója 30—170 Voltig változtatható feszültségnél cirka 7 k. Watt teljesítménnyel bir, a hozzá tartozó motorral. Az előbbi villamos gépeknek és akkumulátor telepeknek összekötő vezetékeiből. Az áram elosztás és kapcsolások létesítéséhez szükséges márvány elosztó táblából, az arra felszerelt prózisios műszerekkel és kapcsoló készülékekkel. A hálózat, a mely egyenáramú, a háromvezetékes rendszer szerint fog kiépíttetni 2X150 Volt feszültséggel,; állani fog: A tápvezeték hálózatból, a magánvilágitási hálózatból és külön közvilágositási hálózatból. Az áram elvezetése a gépházból a táppontokig a tápvezetékekkel fog történni, inig a közvilágítás és magánvilágitás részére az áram elosztása a táppontokról lesz eszközlendő. A telep jelenlegi kiépítése alkalmából két táppont lesz kiépítendő, mindegyik oly módon méretezve, hogy a gépháztól az illető táppontig 10 % azaz 30 Volt feszültség veszteségnél minden egyes táppont 75 Ampéret képes legyen leadni. A magánvilágitási hálózat ugyanezen összteljesítményre lesz méretezendő, legfeljebb 5 #/o feszültség veszteség mellett. A magánvilágitási vezetékek, valamint tápvezetékek az ide csatolt térkép nyomvonalai szerint lesznek kiépítendők. A közvilágítási hálózat ugyancsak a csatolt tervrajz szerinti vonalon fog kiépülni: 40 drb. fél éjjeli, 40 drb. egész éjjeli 32 gyertya fényű fémszálas izzólámpa és 4 drb. 500 Wattos ivlámpa, vagy evvel a Watt fogyasztásban egyenértékű 4 drb. más rendszerű lámpa részére. A közvilágítási hálózat ezen teljesítő képesség és elosztáshoz képest a végpontokon mérve 3 o/o feszültség veszteségnek tnegfeletőleg lesz méretezendő. Úgy a táppont, valamint az ivlámpa oszlopok vasból lesznek elkészítendők: A jelenlegi közvilágositási falikarok újakkal APÓK. (5, Irta: H. H. Evera. Fordította: Radvány Ernő. Hétfő, március 14. Egy pilllantást se vetek többé a könyveimbe. Csak az ablaknál töltöm a napjaimat. És, ha besötétedik, akkor is ülve maradok. Már nincs ott, de behunyom a szemem és mégis látom . . . Hm, ez a napló egészen más lett, mint amilyennek képzeltem! Szó van benne Dubbonet asz- szonyról meg a felügyelőről, pókokról és Clari- monderól. De egy szó sincs azokról a felfedezésekről, melyeket tenni akartam. Tehetek én róla ?! Kedd, március 15. Furcsa játékot találtunk ki, Clarimonde és én; egész naphosszat azt játszuk. Köszönök neki, rögtön visszaköszön. A kezemmel dobolgatok az ablakon, alig látja, máris dobolni kezd ő is. Intek, visszaint; az ajkamat mozgatom, mintha beszélnék hozzá, ugyanazt teszi. Kisimítom a hajamat halántékomról és ott van már az ő keze is a homlokán. Igazi gyerekjáték és mindaketten nevetünk rajta. Vagyis — tulajdonképpen nem nevet, inkább csendes, odaadó mosoly az — azt hiszem én is ilyenformán mosolygok. Végeredményben mindez nem olyan buta, mint amilyennek látszik. Nem puszta utánzás, azt hiszem, ebbe mind a ketten beleunnánk; tán inkább a gondolat-átvitelnek van benne szerepe. Mert Clarimonde minden mozdulatomat a másodperc legkissebb törtrészében is követi, alig van ideje, hogy meglássa, náris elvégzi, néha úgy tetszik nekem, hogy egy- időben. Ez indít arra, hogy mindig valami újat. előre nem láthatót tegyek, meglepő, hogyan teszi mindjárt ő is ugyanazt. Néha megkísérlem, hogy tévútra vezessem. Egy csomó különböző mozdulatot végzek hirtelen egymásután; azután ugyanezeket még egyszer és még egyszer. Végre negyedszer ugyanazt a sor', de változtatok a mozgások sorrendjén, vagy egyet máskép csinálok, vagy egészen kihagyom. Mint a gyermekek, akik »a madár repül<-t játszanak. Egészen különös, hogy Clarimonde egyetlenegyszer sem csinál hamis mozdulatot, habár olyan gyorsan változtatom őket, hogy jóformán nincs is ideje őket egymástól megkülönböztetni. Ezzel töltöm a napomat. De egy pillanatig sincs az az érzetem, hogy hiábavalóságokkal töltöm az időt; ellenkezőleg úgy érzem, hogy még sohasem volt ilyen fontos dolgom. Szerda, március 16. Nem nagyon furcsa, hogy még sohasem jutott eszembe az a gondolat, hogy Clarimondehoz való viszonyomat valamivel ésszerűbb alapra fektessem, mint ezek az őrákhosszat tartó játszadozások? Tegnap éjjel ezen gondolkoztam. Hisz egyszerűen vehetem a kalapomat és kabátomat és lemehetek két emeleten, öt lépést át az utcán, azután megint fel két emeleten. Az ajtón van egy kis tábla, rajta áll: »Clarimonde-------«. Clarimonde — és még? Nem tudom, még micsoda, de Clarimonde biztosan. Azután kopogok és — Eddig mindent el tudok magamnak képzelni, minden legkisebb mozdulat a szemem előtt lebeg. De arról nincs halvány ideám se, hogy mi következzék azután. Az ajtó nyílik, ezt még látom. De megállók előtte és bele nézek a homályba, melyben semmit, de semmit se lehet megismerni, ó nem jön — senkise jön ; nincs olt egyáltalán semmi. Csak a sötét, áthatolhatatlan homály. Úgy rémlik néha, hogy más Clarimonde nem is létezik, mint az, akit az ablakban látok és aki játszik velem. Nem is tudom elképzelni magamnak, milyen lenne ez az asszony kalapban, vagy más, nem ebben a fekete, nagy lila foltos ruhában; még a kesztyűje nélkül se tudom elképzelni. Ha az utcán lá'nám, vagy pláne vendéglőben, étel, ital mellett, beszélgetve — valósággal nevetnem kell, olyan lehetetlen ez a kép. Néha kérdezem, szerelmes vagyok-e belé? Nem nagyon tudok rá felelni, hisz még sohase szerettem. De, ha az az érzelem, mellyel Clarimonde iránt viseltetem igazán szerelem, úgy minden esetre más, egészen más, mint a milyet társaimnál láttam, vagy a regényekből ismertem meg. Nagyon nehezemre esik érzelmeim pontos megállapítása. Egyáltalán nehezemre esik minden gondolat, mely nem Clarimonde-ra vonatkozik, vagy jobban modva: a közös játékokra. Mert el nem tagadható, hogy tulajdonképen ez a játék az, mely mindig foglalkoztat, semmi más. És ez az, amit legkevésbbé értek meg. Clarimonde — igen vonzódom hozzá. De ebbe vegyül egy másik érzet, olyan, mintha félnék. Félelem? Nem, ez se a helyes kifejezés, inkább valami tartózkodás, gyenge borzadály, valamitől, amit nem ismerek. És épp ennek a félelemnek furcsán lebilincselő, különösen kéjes volta (art távol tőle és vonz mégis feléje, Úgy érzem, mintha nagy körben szaladnék körülötte, itt egy kissé közelednék, ismét visszavonulnék, tovább szaladnék, más helyen előretörnék, hogy ismét gyorsan eltávolodjam. Mig végre — és ezt egészen biztosan tudom —
