Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-23 / 25. szám
Mátészalka, 1911. ül. évf. 25. (iI6.) szám. június há 23 TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINŐÉN PÉNTEKEN. —— ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre r—' — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — -1 koruna Negyedévre — — — — — — — 2 kur.oii.-i. Tanítóknak és községi közegeknek egész evre 5 k«aona.----““— Érv szám ára 20 tillér. ......... ~..... — Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLY! AAANÓ. SZKIiKKSZTŐSÉO ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca), A liirdelési diiak előre fizetendők. Irta: PUSKÁS LAJOS. A másik kivánalom tehát — amint azt cikkem első részében elmondottam — a tagosítás a melynek oly biztosan be kell következni, mint amilyen biztos az, hogy kétszer kettő négy s a tagosítást azok is rövidesen kívánni kénytelenek akik egyébként ellenségei annak, mert elmulasztása esetén a szabad gazdálkodás valóságos álokként fog nehezülni a gazdálkodásra s egyáltalán nem fogja azt a célt szolgálni, amelyet hozzá gazdálkodó közönségünk fűz . Tagosítás nélkül ugyanis ott állunk, ahol a part szakad. A kisbirtokosok kénytelenek idejüket elfecséreli a s:,k darabban álló földjük kezelésénél a járkálással s egyáltalán nem képesek idejüket felhasználni úgy, hogy az reájuk nézve gazdaságos legyen. Cseléddel már azok teljes hiányában, napszámossal pedig a munkabéreknek a birtokok szempontjábóli nagyságánál fogva dolgoztatni nem lehet, de ha lehetne sem volna érdemes és célra vezető, mert régi ugyan, de való közmondás az ,hogy másnak a kezével csak a sült gesztenyét jó kiszedni a parázs közül. Ha valamit akarunk: menjünk magunk, ha nem akarunk: küldjünk mást. A gazdálkodás jövedelmező üzhetését a kisbirtokosságra nézve hova-tovább lehetetlenné teszi az amerikai kivándorlás. A kivándorlók zöme ugyanis a földmive- sek köréből kerül ki s most is már alig áll rendelkezésre az a munkaerő, amelyre feltétlenül szüksége van s a megmaradt munkásság oroszlánrésze olyan, akinek egészsége, munkaképessége nagyon kétséges és éppen ez az oka legfőképpen annak, hogy még magyar földön élnek. S ezen felül munkájukban — tisztelet a kivételnek — sokan nem azt nézik, hogy azt tisztességgel s becsületesen teljesítsék. A munkáshiány szintén egyike, azoknak az okoknak, amelyek a szabad gazdálkodási rendszert kívánatossá teszik, mivel e rendszer melleit a földek kisebb része kerül az intenzív gazdálkodás alá, nagyobb része pedig arra szolgál, hogy takarmánytermelés utján az állattenyésztésre legyen terelhető a fösuly Ez esetben ugyanis a talajavitás tökéletesebben vihető keresztül, a földek felszíne egyenlő >bé s gépi munkára is alkalmasabbá tétel k ami szintén fontos tényező: az elérhető • yobb trágyanyerés révén, termékenyebb- ^ tehetők s igy kevesebb földön tere: - ,rtV majd az a gabona- mennyiség, mint ami ma a többen terem meg. Látszólagos tehát a jobb és nagyobb munkát igénylő szabad gazdálkodási rendszer e tekintetbeni hátránya, miután a kevesebb terület pontosabb megmunkálás mellett is hamarabb, kevesebb idő alatt művelhető meg s inig nagyobb terület marad takarmánytenyésztésre, e földek gazdaságosabb kihasználása révén töbszörösen meg- térül az az üzemi kiadás, amely a pontosabb megmunkálás révén többletként előáll, de pénzügyi szempontból sokkal is kedvezőbb viszonyokat teremt az által, hogy nagyobb állatállomány révén nagyobb lesz a jövedelem s a gépek használhatása által kevesebb lesz az üzemkiadás. Öazdaközönségünknek tehát, amidőn a forgósrendszerröl a szabad rendszerre áttérnek, nem szabad megállani a félúton, hanem a rendszer megváltoztatásával párhuzamosan, meg kell változtatni a művelési módozatot is, kell hogy a fősu’vt az állattenyésztésre fektesse, tagosítás révén szanaszét lévő földjeit egy darabba hozza, azt elegyengetve gép művelésre is alkalmassá tegye s ha ezt teszi: a szabad gazdálkodási rendszer áldást és jólétet fog teremteni. De minden átmenet rázkódtatással jár s miután a gazdálkodás nem ad oly jövedelmet ma, hogy a rázkódtatással járó rizikót minden egyes gazda sajátjából vise’hesse s a kísérletezés esetleg kellemetlen meglepetéseket is szerezhet, feltétlen kívánatos az, hogy azt az összes egyenlő mérvben érezze. Ha ugyanis állattenyésztésre fektetjük a fősulyt és azt akarjuk, hogy állattenyésztésünk jövedelmező is legyen, nem szabad beérnünk csupán az eddigi takarmánynövények termesztésével, hanem kísérletet kell tennünk az e téren előállított újabbakkal is, hátha azok talajunkon bevállanának és gazdaságosabban lennén-ek tenyészthetők, minta maiak. E kísérletezések legalkalmasabb módja az, hogy a birtokosság ösz- szessége haszonbéreljen e célból földet s azon teljesítse közös költségen azt, a felmerülő költségeit a földművelésügyi kormány egészben, vagy nagyrészben ha érte fo'yamod- nak viselni is fogja s.igy elérhető az, hogy úgy szó ván semmi kiadás után csupán a megmunká ás e lenében kiismerik, mit kell tenyészteni, hogy a jövedelem fokoztassék és az állattenyésztés biztosittasék. Az állattenyésztés biztosítására egyébként a közlegelő alakítása is feltétlen ki- vánalom, arra azonban — mivel ezzel képviselőtestület igen helyesen foglalkozott — ezúttal nem terjeszkedem ki. A pontosabb és jobb munkát, amellett lessebb üzem kiadást előidéző gépek szintén közös erővel szerzendők be, mert akkor minden talajmunkáló és terménybetakaritó gépre szert lehet tenni, anélkül, hogy ez az egyes gazdák anyagi megterhelését idézné elő. Csak arra keli ügyelni, hogy jó cégtől szereztessék az be s ne az ár kissebb összegére, hanem a jóságára fektessék a súlyt. Gazdálkodóink határozatukkal kimutatták, hogy haladni akarnak s ha határozatukhoz következetesek lesznek, ha nem állanak meg a félúton: hozott határozatuk alkalmas lesz arra, hogy általános jólétet és boldogulást teremtsen. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolsálunk. !MOTOR motorteiepe Budapest Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gepüket, bezinlokomobil cséplőkészletüket a ________ iegkedvezőbb fizetési feltételek mellett 34_-> La punk mai száma 8 oldal. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. Karezag Testvérek
