Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-16 / 24. szám
Mátészalka, 1911. III. évf. 24. (115.) szám. juntos hó 16. TÁRSADALMI HETILAP. i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. I ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Efíész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre ö korona. ----“— Egy szám ára 20 tillér. —---Fe lelős szerkesztő: Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZERKESZTŐSÉQ Es KIADÓHIVATAL : WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. SZABAD-, VAGY FORGÓS-GAZDÁLKODÁS ? # Irta: PUSKÁS LAJOS. Mátészalka nagyközség úrbéres közbirtokossága hozott határozatával évszázados gazdálkodási rendszere megszüntetését mondta ki, amikor elhatározta, hogy a forgó-gazdálkodással fennhagyva, a szabadgazdálkodás rendszerére tér át. E határozat amig egyrészt bizonyíték arra nézve, hogy kisbirtokosaink megértve a rohanó kor parancsoló szavát végre a tizenkettedik órában belátták azt, hogy a hagyományokhoz való oktalan, görcsös ragaszkodás legádázabb ellensége minden haladásnak és igy legnagyobb akadálya az általános jólétnek és boldogitásnak, addig másrészt nagyon alkalmas arra, hogy az ember lelkében kétséget támasszon a tekintetben, vájjon kisbirtokosaink nem-e állanak meg fél utón s nem-e a saját romlásukat szerezték-e meg hozott határozatukkal. Arról az útról ugyanis, amelyre léptek, visszatérés nincsen, az egyszer kimondott szabad gazdálkodási-rendszert többé forgós rendszerré visszacsinálni nem lehet s ha a szabad gazdálkodás égisze alatt továbbra is az eddigi művelési módot alkalmazzák, rövid pár év alatt előáll a kisbirtokosság mindenki által fájlalandó s mindenképpen megakadályozandó csődje. Amely művelési mód ugyanis jó vagy tűrhető volt a nyomásos rendszer mellett, az teljesen alkalmatlan és káros a szabadrendszer mellett és igy kisbirtokosainknak, ha élni, ha boldogulni kívánnak, csupán a rendszer megváltoztatásával beérni nem szabad, hanem meg kell változtatni, át kell alakítani magát a mivelési módozatot is, akként, amint azt a szükség kívánatossá teszi. Nyomásos, forgós rendszernél ugyanis a földek egy része 3—4 évenként ugarban marad s akkor azt a jószág megjárja, megtapossa, ami által a talaj porhanyó- sabbá s minden esetre egyben kövérebbé, termöképesebbé lesz s igy kevesebb trágya szükséges ahoz, hogy a termelés által elhasznált erő pótoltassák. Ellenben a szabadgazdálkodási rendszer mellett a földek sokkal jobb megmunkálást és trágyázást igényelnek, ami nélkül mielőbb teljesen kiéltek és terméketlenek lesznek. A két gazdálkodási rendszer közötti különbség közismert; annyira, hogy annak bővebb fejtegetése teljesen felesleges s igy csupán annyit említek meg, hogy a forgós rendszernél a népesség arányához mérten az a nélkül is kevés termőföld nagy része évről-évre kihasználatlanul, parlagon hever s e mellett a földmives kötve van a birtokosság akaratához ü nem termelhet azt, ami a saját érdekében szükséges lenne, ezen felül azok, akiknek csupán egy-két darab földjük van, ha éppen ugarfordulóba esik az, mi jövedelemhez sem juthatnak. Tehát teljesen elesnek anélkül is csak a kenyérhajat juttató vagyonocskájuk jövedelmétől, jóllehet adó és más mindenféle i köztartozásuk ilyenkor is teljes épségében elő áll. Ellenben a szabad gazdálkodás rendszere mellett a birtokos teljes szabadságot élvez vagyona használatánál s a legszegényebb is évente céljának és kívánságának megfelelően használhatja földjét. A két gazdálkodási rendszer közül tehát a szabadgazdálkodási rendszer az, amely sociális szemüvegen át nézve is kedvezőbb. A szabad gazdálkodási rendszer tehát minden esetre előnyösebb sociális szempontból, de előnyösebb más szempontból is, mivel a szabadság felér minden kincsesei, felér feltétlen küzdelmei dacára is a rab tétlensége minden látszólagos előnyeivel. A szabad gazdálkodás rendszere tehát üdvös, jóllehet — amint már fentebb emlitettem is — feltétlen jobb, tehát nehezebb megmunkálást és mindenesetre bővebb trágyázást igényel, mint a forgós-rendszer. De ha van előnye a szabad gazdálko- kodási rendszernek, nem szűkölködik hátrányokban sem. A szabad gazdálkodási-rendszer hátrányai azonban okszerű művelési módozat mellett teljesen megszüntethetök. Minden gazdálkodási rendszernél legnagyobb szerepet az állattenyésztés játszik, mert ez egyrészt alkalmat nyújt a birtokosnak arra, hogy a földek elhasznált erejét viszapótolhassa, másrészt pedig erős jövedelmi forrást nyit meg neki. Állattenyésztés nélkül tehát igazi gazdálkodás nem lehet, mert anélkül a földek elvont ereje vagy egyáltalán nem, vagy csak mesterséges utón, igen nagy költséggel pótolható és nincs meg egyébként se a birtokosnak az a jövedelme, amely a maga. és családja megélhetését biztosíthatná. Ennélfogva az állattenyésztés az a főkivánalom, amire minden földmivesnek nagy súlyt kell helyeznie. Ugyde a szabadgazdálkodási rendszer mellett sokak szerint lehetetlen az állattenyésztés. El sem akarják képzelni, hogy miként lehetséges állat- ; tenyésztés a forgós gázdálkodási rendszer nélkül, pedig az országban számos példa van reá, hogy a szabad gazdálkodás mellett nagyobb és jobb az állatállomány, mint a forgós rendszer mellett. A szabad gazdálkodási-rendszer ugyanis módot és alkalmat teremt arra, hogy a kisbirtokos földjének nagyobb részét takarmány termelésére használja s igy közvetve állatállományát fokozhassa. |Alkalmat teremt arra, hogy állatállománya mindég közvetlen kezelése, felügyelete alatt álljon s azt a nagyobb mennyiségben termelendő takarmá íynövényekkel jobban táplálja. Szabad gazdálkodási rendszer mellett a gazdának nincs úgy szétforgácsolva működési köre, a gazda több időt szentelhet arra, hogy házánál dolgozhasson, mert a szabadgazdálkodási rendszer önkéntelen és feltétlen következménye a tagosítás s igy a kisbirtokos földjei egy darabban lévén, azt könnyebben művelheti s nem kell idejét egyik földjétől a másikhoz való járkálással eltölteni, amit a forgós-rendszer mellett kénytelen megtenni. Csodálkozik mindenki azon a dús választékon, amely mindennemű üveg-, porcellán- és majolika dísztárgyakban látható IS PATAKI JENŐ üveg- és porcellán kereskedésében MÁTÉSZALKÁN, Csizmadia bérpalota. Mesés olcsó árak! Üvegezés és képkeretezés! Pontos kiszolgálás! Lapunk mai száma 6, oldal. I.
