Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-09 / 23. szám
Mátészalka, 1911. ííí. évi. 23. (114.) szám. junius hó 9. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ------- Egy szám ára 20 fillér. “ Fe lelős szerkesztő : Dr. VIZSOLY! MANÓ. SZERKESZTŐS?.« ÍS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. A tanítók fizeíés= és nyugdíjügye/) irta: TÉGLÁS LAJOS. A nagyecsedi m. kir. állami elemi népiskola igazgató-tanítója. Aki népoktatásunk haladását figyelemmel kiséri, el kell ismernie azt, hogy nem csak halad, hanem pár év alatt teljes átalakuláson ment keresztül; elmondhatjuk azt is, hogy alig van népoktatási kérdés, mely a közoktatási kormánytól kezdve az egyszerű falusi tanítóig megbeszélés, megvitatás végett szőnyegre ne került volna; nem akarom egyen kint felemlíteni azokat, melyek ily módon tárgyaltattak, úgyis mindenki előtt többé-kevésbé ismeretetek, mivel kör- és közgyűléseken fültanui voltunk ezeknek. Csak azt a körülményt akarom felemlíteni, mely nem csekély jelentőségű, hegy mióta a közoktatási kormány ilyen eljárást követ, illetőleg honosított meg, meg van adva az alkalom, hogy az egyszerű elemi iskolai tanítók is elmondhatják tapasztalatukon alapuló szerény véleményüket s nem egy esetben olyan oldalról ismertették meg a megbeszélés tárgyát képező ügyet, mely talán igen sokáig a külső viszonyokat nem ismerők előtt ismeretlen maradt volna. Példák erre a tanterv kérdése, a szakfelügyelet, az állami iskolai gondnokságok megszüntetése, illetőleg hatáskörük szükebb korlátozása stb. Hogy ne vádoltassék a tanítóság a mások bajával való törődéssel, melyet jó magyarosan altruizmusnak szoktunk nevezni, legutoljára hagyta a legfontosabbat: a fizetés és nyugdíjügyet. Mellékesen megemlítem, hogy a 1891. évi 43. t.-c. 15. § igy szól: »A jelen törvény életbeléptétől számítandó 10 év eltelte után az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap állapotát feltüntető újabb matematikai mérleg készítendő« ez a határidő 1901-ben lejárt, tanügyi lapokból értesültem, hogy nyugdíjügyünk nemsokára tár- gyaltatik, illetőleg újabb matematikai mérleg készül. 1891-ben a nyugdíjtörvény revíziója a tanítóságot előkészületlenül találta, nem tudták gyorsan kimutatni, hogy mit kellett volna az uj revízió alkalmával figyelembe venni, csak azt tudták és érezték, hogy nyugdíj törvényünk igen sok pontja •elviselhetetlen, sérelmes. Azt is egész határozottan kijelentem, hogy a tanítóság nagy része a nyugdíjügyben, illetőleg az őt illető ■J, Felolvasta a szerző, a Mátészalkán, f. é. május hó 26.-án tartott tanitógyülésen. — A szerk. jogok és kötelességek ismeretében rendkívül tájékozatlan, aki az ellenkezőjét állítja, pillantson be egy kir. ‘aafe'ügyelöségi irodába, vagy a közoktatási minisztérium nyugdíj-osztályába, meg fog győződni állításom valódiságáról. Számtalan:esetet tudnék felemlíteni, hogy olyanok után tudakozódnak, kérdezősködnek, amiket mindin tanítónak tudnia kellene. Kísérjük figyelemmel a Néptanítók Lapja szerkesztői üzeteit amelyekben a nyugdíjügyről ad felvilágosításokat .s akkor a.K ’ ’ ■ m.i: áUiíáco..: eléggé be van bizonyítva. Lássuk* közelebbről nyugdíjügyünket. A tanítóságot nyugdíjügy tekintetében a következőkép oszthatjuk fel: 1 ) Kjk 30 évi szolgálatra voltak kötelezve, ezek az 1875. évi 32. t.-c. értelmében létesített orsz. tanítói nyugdíjintézet szervezése előtt kinevezett állami tanítók és az 1891. évi 43. t.-c. előtt véglegesen kinevezett gyakorló-iskola! tanítók. 2- szor. I(ik 40 évi szolgálatra vannak kötelezve, ezek igy oszthatók fel: akik az 1891. évi 43. t.-c. értelmében módosított nyugdíjintézetbe vétettek fel a beszámítható fizetéstől függő nyugdíjigénnyel. 3- szor. Kik az országos tanítói nyugdíjintézetbe való belépésre nincsennek kötelezve t. i. ha az iskolafentartók kimutatják, illetőleg kötelezik magukat, hogy a tanítóknak legalább is annyi s oly mérvű nyugdijat és gyámpénzt biztosítottak, mint aminőt az orsz. tanítói nyugdíjintézetből nyernének, hogy a tanítók a nyugdíj és gyámpénz arányában nincsenek nagyobb mérvű befizetéssel terhelve mint amennyit az orsz. tanítói nyugdíjtörvény ró a tanítókra. A fentebbiek alapján az orsz. tanítói nyugdíj intézetbe való belépés kötelezettsége alól fel vannak mentve a törvényhatóságok, a törvényhatósági városok által fentartott népiskolák tanítói és az erdélyi ág. hit. egyház kötelékéhez tartozó tanítók. 4- szer. Kik semmiféle nyugdíjintézetnek ném tagjai, ilyenek azon oki. tanítók, kik mint hitoktatók működnek a különféle jellegű népoktató tanintézetekben. Az 1875. évi 32. t.-c. 7. §-a értelmében létesített orsz. tanitói nyugdíjintézet 40 évi szolgálat után az elemi iskolai tanítók részére évi 600, a felső nép- és polg. isk. tanítók árva- és szeretetházak igazgatói részére évi 800 koronát biztosított nyugdíjul. Ez a törvény a férj részére biztosított nyugdíj összeg 40%-át adta özvegyi segélypénzül A most érvényben levő nyugd jtörvényünk a rendes nyugdijat a beszámítható fizetéstől teszi függővé; beszámítható fizetésnek tekintendő: | 1. a rendes fizetés; 2. személypótlék; 3. ötödéves korpóí'ik ; 4. a -crménybeii járandóságok és egyéb szolgálmányok 10 évi átlag szerint számítandó értéke; 5. az igazgatói dij. Az özvegyek részére a férj legutolsó beszámítható fizetésének 1200 koronáig 50%-át, az 1200 koronát meghaladó rész után 20%.át adja segélypénzül. Aki nyugdíjügyünkkel behatóan foglalkozik, el kell ismernie azt, hogy a réginél sokkal nagyobb előnyöket biztosit, de tagadhatatlan az is, hogy sokkal több anyagi áldozatot kíván. A régi törvény egyenlő hozzájárulás mellett egyenlő ellátásban részesítette a tagokat és ezek özvegyeit; a mai nyugdíjtörvény igen különböző hozzájárulás mellett különféle igényeket biztosit, ennek természetes következménye az lett, hogy egyenlő szolgálati évek után nem egyenlő a nyugdijösszeg. Lehet-e ezt az állapotot tovább tűrni? Nem-e kasztrendszerbe vagyunk osztva nemcsak az iskola jellege szerint, hanem fizetés és nyugdíj tekintetében is? Hivatásunk, munkánk egy; nem lehetnénk-e egyenlők fizetésés nyugdíjban is? Nyugdíjügyünk fizetésünkkel oly szoros összeköttetésben van, hogy e kettő érdemlegesen külön-külön nem is tárgyalható. „Állami hatóságok azok, melyek az állam ügyét ellátják, tekintet nélkül arra vájjon megbízatásuk magától az államtól közvetlenül vagy más közjogi tekintetek közvetítésével nyerik „A népnevelés nemzeti (állami) ügy népnevelési intézetek felállításához és fentartásá- hoz elvileg úgy, mint iskolajogtörténetilegjoga csak a nemzetnek van, kivel szemben már tényező az iskolafen tartást csak mint a nemzettől nyert engedélyt gyakorolja, minden népnevelési intézet — bárki vállalkozott is a fen- tartási terhek viselésére — magyar nemzet tu. Lapunk mai száma 8 oldat
